kulcsár edina
Ennek a módszernek köszönhetően már 10-15 évvel a panaszok előtt kimutatható a betegség.
Kelet-Közép-Európában egyedülálló, hogy elsőként Magyarországon van lehetőség az Alzheimer-kór korai diagnózisára egy olyan szűrővizsgálatnak köszönhetően, amely a vérből képes kimutatni a betegségben felszaporodó kóros fehérjéket. A rákdiagnosztikában is élenjáró, innovatív magyar egészségügyi cég, a Pozitron Medical Diagnosztika Központ kognitív tesztsorozattal kombinált vérvizsgálatával már a tünetmentesség idején, 10-15 évvel a panaszok megjelenése előtt kimutatható a betegség. Fontos tudni, hogy a korai felismerés növeli a kezelések hatékonyságát, az életminőséget jelentősen képes javítani, és nem utolsósorban az egészségügyi ellátó rendszer terheit is csökkenti. De nézzük, mit mondanak erről a forradalmian új vizsgálatról a téma szakértői!
Az Alzheimer-kór egy visszafordíthatatlan, idővel egyre súlyosbodó agyi megbetegedés, amely során romlik a beteg memóriája és gondolkodási képessége egészen addig, amíg a mindennapi élet egyszerű feladatait sem képes már ellátni. Leghamarabb a rövidtávú memória károsodik, valamint a térben és az időben való tájékozódás képessége
– hívta fel a figyelmet dr. Sátori Mária, a Pozitron Medical Diagnosztika Központ neurológus főorvosa, az Alzheimer-kutatás elismert szakembere.
Hozzátette: „A betegség következtében az agyban felhalmozódó kóros fehérjeszigetek (béta-amiloid nevű fehérje plakkok) elpusztítják az idegsejteket, valamint tönkreteszik az idegsejtek közötti szinaptikus kapcsolatokat. A diagnosztikára eddig mentális tesztek, CT és MR-vizsgálatok, illetve lumbális mintavételek szolgáltak. A kóros fehérjéket agyvízből kimutató invazív beavatkozások, a magas kockázat miatt azonban szűrővizsgálatként nem alkalmasak. A képalkotó diagnosztikai eljárások pedig rendkívül drágák, és egy vérvételhez képest lassabban, sok szakember bevonásával készülnek, ráadásul a várakozási rendkívül hosszú.”
A jelenleg elérhető vérvizsgálatok genetikai vizsgálatok, amelyek csak a betegségre való hajlamot mutatják ki. Ennek fényében érthető tehát, mekkora tudományos áttörést jelent az, hogy az új eljárásnak köszönhetően akár 10-15 évvel a klinikai tünetek megjelenése előtt, vérteszttel is kimutatható az Alzheimer-kórt kiváltó kóros fehérje jelenléte. A neurológus főorvos úgy véli, ez az új vizsgálat forradalmasítja a betegség diagnosztikáját, ennek segítségével ugyanis a szakemberek jóval korábban és egyszerűbben felismerhetik az Alzheimer-kórt.
Az új vérvizsgálattal egyszerűen kiszűrhető az is, ha valaki a demenciához hasonló tüneteket produkál, de egyébként „csak” krónikus anyagcsere-betegségben szenved. Feledékenységet okozhat például a stressz, a felszívódási zavar következtében kialakuló B12-vitaminhiány vagy a pajzsmirigy-alulműködés is. Mivel ezek mind kezelhető problémák, ezért ezeket a tényezőket mindig ki kell zárni. Az Alzheimer-kór kialakulásának okait jelenleg is kutatják, a legelterjedtebb elmélet szerint a betegség autoimmun eredetű, és az életkor előrehaladtával gyakorisága és súlyossága is fokozódik
– emelte ki dr. Sátori Mária.
„A kezelés során az a legfontosabb, hogy minél előbb meglegyen a diagnózis. A fehérjeplakkokat oldó gyógyszerek hatásait tekintve a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy ezek a készítmények lebontják ugyan ezeket a kis szigeteket, és az abnormális fehérjék szintjét is majdnem a nullára csökkentik, a mentális képességek mégsem javulnak, és sajnos nem is térnek vissza. A jelenlegi gyógyszerek pedig csak másfél évig képesek szinten tartani az állapotot, utána folytatódik a hanyatlás. Tehát minél korábban diagnosztizáljuk a betegséget, annál több esély van arra, hogy megőrizzük a még meglévő képességeket, mert ami már elveszett, azt nem lehet visszahozni. A gyógyszerek mellett jelenleg memória-gyakorlatok és agyi tréningek segítenek a szinten tartásban. Természetesen folyamatosan zajlanak a betegség kezelését célzó kutatások, és szerencsére rendkívül biztatóak a különböző génterápiák és őssejt-beültetések eredményei. De bármelyik kezelési módot is alkalmazzák, a korai diagnosztika elengedhetetlen a sikerhez” – hangsúlyozta a neurológus főorvos.
A nagyobb hatékonyság érdekében a vérvizsgálatot kombinálják egy számítógépen, tableten és mobiltelefonon elvégezhető, úgynevezett predemencia teszt-sorozattal, amely önmagában is alkalmas a korai demencia szűrésre. Dr. Sátori Mária szakértői vezetésével tavaly fejeződött be a „PreDEM (Prevention Dementia Measuring System) – Prevenciós szűrő vizsgálati rendszer kifejlesztése a demencia korai fázisú vizsgálatához” tárgyú egészségügyi termékfejlesztés. A rendszer tudományos eredményeit az Európai Neurológia Akadémia (EAN) Kongresszusán is ismertették. A PreDEM a neurodegeneratív elváltozások korai fázisú vizsgálatában segít – ebben a szakaszban a betegségeknek még nincsenek egyértelmű tünetei.
A játékok és tesztek értékelése a neurológusokhoz érkezik, az eredményekből pedig megállapítható, hogy milyen tendencia látható a betegség lefolyásában. Baj esetén rengeteg feladat vár a páciensre: a hanyatlási folyamat lassításához legalább háromnaponta érdemes tréningezni
– hangsúlyozta a szakorvos.
„Az Alzheimer-kórra és a demenciára vonatkozó szűrő, vizsgálati és terápiás célú kognitív játékokat, teszteket a páciensek az otthonukban végezhetik, a platformon pedig rögzítik a kognitív viselkedésük digitális lenyomatát. A programban kifejlesztett tesztekkel, játékos formában lehet kiszűrni a demencia első, egyébként észrevehetetlen jeleit. A kialakult zavarok esetén a tesztek rendszeres elvégzése lassíthatja a hanyatlást, ezáltal javíthatja a beteg életminőségét. A kognitivtesztek.hu oldalon bárki ingyenesen ki is próbálhatja a feladatokat, eddig már 75 ezer tesztet végeztek el” – számolt be róla a főorvos.
Hozzátette:
Fontos tudni, hogy az Alzheimer-kór ellen használt gyógyszerek és kezelések hatásosabbak azoknál, akiket korábban diagnosztizáltak, tehát a betegség leküzdésében is óriási előrelépést jelent a vérteszt. Bízunk benne, hogy amennyiben ezt a komplex korai Alzheimer szűrővizsgálatot elindítja a magánszektor, abban az állami szféra is meglátja a lehetőséget. Az 50 év feletti korosztályt rutinszerűen lehetne szűrni, a vizsgálat olyan általánossá válhatna, mint a koleszterin-szint mérése.
„A vérvizsgálat és a speciális kognitív tesztek együttes használatának eredménye 96-97 százalékos pontosságú. Ez az eredmény sokkal jobbnak számít az olyan, jelenleg használt diagnosztikai és meglehetősen drága eljárásoknál, mint például az agyszkennelés vagy a gerincvelői folyadék fájdalmas levétele. A módszer klinikai alkalmazása már idén széles körben elérhetővé válhat, a következő években pedig több ezres vizsgálati számmal tervezünk” – árulta el Kókay András, a Pozitron Medical Diagnosztika Központ ügyvezető igazgatója.
Az ügyvezető igazgató azt is kiemelte, hogy nem lehet tovább várni, lépni kell! Erre figyelmeztet az Alzheimer’s Disease International jelentése is, amely szerint globálisan 3 másodpercenként diagnosztizálnak új demenciás esetet. A statisztikák szerint ma a világon csaknem 50 millió ember szenved demenciában, az előrejelzések alapján ez a szám 2050-re akár a háromszorosára is nőhet. Magyarországon a 60 év felettiek mintegy 20 százaléka, a 70 év felettiek 30 százaléka, míg a 80 évnél idősebbek csaknem 50 százaléka érintett valamilyen demenciában. A demensek 60 százaléka pedig alzheimeres. 2018-ban a demencia kezelésének globális becsült összköltsége 1 milliárd dollár körül alakult, ami 2030-ra várhatóan 2 milliárd dollárra nő, így a korai diagnózis világszinten is jelentős megtakarítást eredményezhet. A Nemzetközi Alzheimer Világszövetség legutóbbi adatai szerint a 65 év felettiek 10,7 százaléka szenved Alzheimer-kórban. A szakértők sajnos biztosak benne, hogy a következő 25 évben ez a szám meredeken emelkedni fog.