Óriási mértékben nőttek a reálbérek, egyre többet ér a családok jövedelme

Az infláció letörésére hozott kormányzati intézkedések, a minimálbér-emelés pozitív hatásai a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiban is megjelenik. Decemberben 16,4%-kal, 655 600 forintra emelkedett a bruttó átlagkereset, a nettó átlagkereset pedig 16,3%- kal 451 300 forintra nőtt.  A reálkeresetek 10,3 százalékos emelkedés pedig azt mutatja, hogy egyre többet ér a családok jövedelme.

A szeptemberi reálbérfordulatot követően a fizetések vásárlóereje gyorsuló növekedésnek indult, amit a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 10 százalékos decemberi emelése is segített.
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár az adatokat értékelve kiemelte: a Gyurcsány-korszakhoz képest egy munkavállaló átlagosan már több mint háromszor magasabb fizetést visz haza, miközben 2010-hez képest 1 millióval dolgoznak többen, a regisztrált álláskeresők száma pedig történelmi mélyponton van.

Mennyivel nőhetnek az idei jövedelmek?

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a januári 3,8 százalékos inflációs adatot értékelve a Világgazdaságnak korábban elmondta, mindössze egy év leforgása alatt az infláció gyakorlatilag összeomlott, így az már nem jelent érdemi problémát a gazdaság szempontjából. A magyar infláció ma már kedvezőbb szintre süllyedt, mint az észteknél (5,0 százalék), a horvátoknál (4,8), az osztrákoknál (4,3) vagy a szlovákoknál (4,3). A tárcavezető szerint ezt olyan célzott kormányzati intézkedések segítették, mint az online árfigyelő rendszer és a kötelező akciózás. Emellett kifejtette, hogy szeptembertől újra fokozatosan nő a reálbér, azaz egyre többet ér a családok jövedelme. Az alacsony inflációnak és a béremeléseknek köszönhetően pedig 2024-ben akár 6 százalékkal vagy afeletti mértékben is emelkedhetnek a reálkeresetek.

A Makronóm Intézet senior elemzője szerint a gyors nominális bérdinamika az idén is fennmaradhat. Erre utalnak a sajtóban is bejelentett fizetésemelések, valamint az állami szféra bérrendezései (például pedagógusbér-emelés), de segíti a bérdinamika fennmaradását a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 10 százalékos növekedése is. Az átlagbér nominálisan ugyanakkor kismértékben lassabb ütemben emelkedhet, mint tavaly, az alacsonyabb inflációs várakozások, valamint a vállalatok nehezebb gazdasági helyzete nyomán.  Az elemző ezzel együtt is 12 százalék körüli fizetésemelkedésre számít, ami 6-7 százalékos reálbér-növekedést eredményezhet.