A kormány csodafegyvere: mutatjuk, miért fontos, hogy nyárig velünk marad a kötelező akciózás

Az infláció további visszaszorítása érdekében a kormány arról döntött, hogy a kötelező akciózást 2024. június végéig meghosszabbítja. A kormány várakozása szerint az intézkedés hozzájárul, hogy a szankciós élelmiszerinfláció tovább csökkenjen, ezzel is segítve a fizetések vásárlóerejének megőrzését és a fogyasztás bővülését. 

Mi is az a kötelező akciózás? 

A nagy üzletláncoknak minimum 20 termék árát kell hetente mérsékelnie, ez termékkategóriánként legalább egy terméket jelent. Hogy mit akcióznak le, azt a kereskedő dönti el. A kedvezményes árat viszont úgy kell meghatározni, hogy az akció kezdetét megelőző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb bruttó árhoz képest legalább 15%-ot kell engedni. Egy terméket egybefüggően legfeljebb két hétig lehet leárazni a kötelező akció keretében, utána másik árut kell választaniuk a boltoknak.

Miért vezették be a kötelező akciózást?

Az elhibázott szankciók okozta nehéz gazdasági helyzetben a kormány mindent megtesz a családok védelme és a gazdasági növekedés helyreállítása érdekében. A szankciók és a multik árspekulációja az egekbe lökte az inflációt, és olyan mértéket ért el, amely túlmutatott a jegybank eszköztárán. A családok, a munkahelyek és a gazdaság megvédése érdekében a kormány átvette a jegybanktól az infláció elleni küzdelem feladatát és felelősségét.

Az elszállt élelmiszerárak megfékezése érdekében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium javaslatára a kormány – számos más eszköz mellett – 2023. június 1-től bevezette a kötelező akciózást, majd annak mértékét augusztustól 15%-ra emelte, továbbá jelentősen bővítette a kötelező akciózásra kijelölt termékek körét.

Ezekre a termékkategóriákra vonatkoznak a kötelező akciók

• baromfihús;
• sertés-, marhahús, egyéb húsféleségek;
• hal, halkonzerv;
• húskészítmények;
• tej, tejföl és helyettesítői;
• joghurt és egyéb savanyított készítmények;
• egyéb tejtermékek;
• sajt;
• vaj, margarin és készítményei;
• egyéb zsiradékok (növényi és állati);
• kenyér;
• péksütemények;
• száraztészta, rizs és egyéb gabonafélék;
• liszt, cukor és tartósított lisztesáru;
• friss zöldség;
• friss gyümölcs;
• gyümölcs- és zöldséglé;
• készételek; fűszerek és ételízesítők;
• kávé és tea;
• ásványvizek és üdítőitalok.

Működnek a kormány intézkedései

A kormány infláció elleni harca beérett, többek között a kötelező akciózás és az online árfigyelő eredményeképpen már októberben 9,9 százalékra csökkent az infláció, így a kormány az ígértnél korábban teljesítette vállalását. A szakértők becslése szerint novemberre már az élelmiszer-infláció is egyszámjegyű lehet. A célzott intézkedéseknek köszönhetően óriási árverseny alakult ki a boltok között, amelynek hatására csökkent az élelmiszerek ára.