tóth gabi
A kormány felvetésének megfelelően, már december elsejével nő a minimálbér és a garantált bérminimum is.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) csütörtöki ülésén megállapodás született a munkaadók és a munkavállalók között. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményéből kiderül, hogy 2023. decemberétől 15 százalékkal emelkedhet a minimálbér és 10 százalékkal a garantált bérminimum.
A felek az alábbiakban megegyezésre jutottak:
Az ülésen Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ismételten részt vett, aki üdvözölte a döntést, valamint jelezte, hogy a Kormány mielőbb megtárgyalja a javaslatokat és megalkotja a szükséges jogszabályokat.
A minimálbérnél magasabb összegű garantált bérminimumot akkor kell megfizetnie a munkaadónak, ha az adott munkakör legalább középfokú végzettséghez kötött. Fontos, hogy nem az alkalmazott végzettségét, képzettségét kell ez esetben vizsgálni, hanem az adott munkakört – hívja fel a figyelmet a Bank360. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy például egy gondnoki, rakodói vagy takarítói munkakörben dolgozónak hiába van szakmája vagy akár diplomája, ezt ebben a munkakörben nem köteles figyelembe venni a munkaadó. Vagyis a munkakör a meghatározó, nem a dolgozó végzettsége, képzettsége.
Viszont ha az adott feladatot csak minimum középfokú végzettséggel lehet végezni, az alkalmazottnak meg kell adni a garantált bérminimumot.
2010 és 2023 között a minimálbér és a garantált bérminimum is több mint háromszorosára emelkedett. Előbbi 73 500 forintról idén decemberre 266.800 forintra nőtt, utóbbi 89.500 forintról 326.000 forintra. Így ma már a minimálbér is magasabb, mint a szocialista kormányzások idején az átlagbér volt. Ez azt jelenti, hogy a 2010-es kormányváltás óta 3,5-szeresére nőtt mind a minimálbér, mind a garantált bérminimum.
Nagy Márton kiemelte, hogy 2023 az inflációcsökkentés, 2024 a gazdaság helyreállításának éve. Az alapok stabilak, folyamatosan érkeznek a családokat és a gazdaságot érintő pozitív hírek és fejlemények. A kormány többek közt olyan intézkedésekkel, mint az online árfigyelő és a kötelező akciózás, már októberre egyszámjegyűre szorította vissza az inflációt. A harmadik negyedévben pedig megindult a gazdasági növekedés helyreállítása, hiszen az előző negyedévhez képest 0,9%-kal bővült a gazdaság.
A kormány célja, hogy fenntartsa és támogassa a bérek dinamikus emelkedését annak érdekében, hogy a reálbérek jövőre 4-5%-kal nőhessenek. A korábbi évekhez hasonlóan tehát egyre többet érhet a családok fizetése.