POLITIK
Nagy Márton: Az infláció már 10 százalék alatt!
Létrehozva2023. 11. 10. 10:29
Frissítve2023. 11. 10. 10:30
Sikerült elérni amit a kormány megígért.
A kormány lebirkózta, és egy számjegyűre csökkentette az inflációt, idő előtt teljesítve korábbi vállalását – értékelte a KSH péntek reggeli adatait Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.
A célzott intézkedések eredményesek voltak, a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján már októberben 9,9 százalékra csökkent az infláció mértéke, ráadásul a nyugdíjas fogyasztói árindex még kedvezőbb, 9,1 százalékos szintre süllyedt. Ezzel tehát a kormány lebirkózta, és egy számjegyűre csökkentette az inflációt, idő előtt teljesítve korábbi vállalását – állapította meg Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a KSH adataiat értékelve.
A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy a háború, a szankciók és a multik árspekulációja az egekbe lökte az inflációt, amely olyan mértéket ért el, amely túlmutatott a jegybank eszköztárán.
A családok, a munkahelyek és a gazdaság megvédése érdekében ezért a kormány átvette az infláció elleni küzdelem feladatát és felelősségét
– mondta a miniszter, hozzátéve, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr világos célt tűzött ki a kormány elé: először le kell törni, majd 2023 végéig egy számjegyűre kell csökkenteni az inflációt. Ezért az áremelkedés megfékezése érdekében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium számos eszközt és intézkedést kidolgozott, így a kormány többek közt bevezette a kötelező akciózást és az online árfigyelő rendszert.
A KSH jelentése alapján külön eredmény, hogy az előző hónaphoz mérten az árak kismértékű, 0,1 százalékos csökkenése volt megfigyelhető: 0,1 százalékkal csökkent az élelmiszerek és 0,3 százalékkal a háztartási energia ára. Emellett a Gazdaságfejlesztési Minisztérium és a Magyar Ásványolaj Szövetség egyeztetéseinek eredményeképpen régiós szinten is versenyképesebb üzemanyagárak alakultak ki. Ezt igazolják vissza a KSH adatai, hiszen szeptemberhez képest a járműüzemanyagok ára 3,8 százalékot csökkent, hozzájárulva az infláció érdemi mérséklődéséhez.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a kormány infláció elleni harca végül tehát beérett: az intézkedések januárban megállították az infláció további emelkedését, ezt követően pedig egyre nagyobb ütemben, egyre dinamikusabban csökkentették az infláció mértékét. Ennek köszönhetően jó eséllyel már szeptembertől újra növekedésnek indulhattak a reálbérek, azaz a korábbi évekhez hasonlóan egyre többet érhet a családok fizetése.
A kormány célja, hogy fenntartsa és támogassa a bérek dinamikus emelkedését, hogy a reálbérek jövőre 4-5 százalékkal nőhessenek, egyúttal a fogyasztás bővüléséhez is hozzájárulhat.
– mondta a miniszter, aki szerint 2023 az infláció letörésének, 2024 pedig a növekedés helyreállításának az éve. Így az infláció csökkenésével párhuzamosan – amely év végére 6-7 százalékra csökkenhet, jövőre pedig 5-6 százalékot érhet el – a kormány egyre inkább a gazdasági növekedés helyreállítását szolgáló intézkedéseket helyezi előtérbe.
Az idei 0 százalékos növekedést követően a kormány jövőre újra dinamikus pályára állítja a gazdasági növekedést, így az visszatérhet a korábbi években megszokott 4 százalékos, illetve afeletti növekedési ütemhez.
Ezekre jó példa a kormány legutóbbi döntése, miszerint a kkv-k 2024-ben is rendkívül kedvező feltételek mellett, a futamidő végéig fix, 5 százalékos kamattal érhetik el a Széchenyi Kártya Program termékeit. Ezt segíti elő a bankok által alkalmazott önkéntes kamatplafon is, amely a Bankszövetséggel kötött megállapodásnak köszönhetőn a korábbiaknál lényegesen kedvezőbb – jelenleg 11,5 százalékos – kamatozású hitelekkel segíti a vállalkozásokat. Mindemellett a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram is jelentős mértékben járul hozzá a vállalkozások helyzetének javításához, az 1000 milliárd forintos keretből már több mint 850 milliárd forintot ér el a leszerződött hitelek állománya, míg a folyósítások értéke megközelíti a 650 milliárd forintot – áll a GFM közleményében.
A jövő év a gazdasági növekedés helyreállításának esztendeje lesz, a kormány legfontosabb céljai közé tartozik a munkahelyek védelme és a családok támogatása – hangsúlyozta.
Az utóbbi években az energiacsapda, a kamatcsapda és a fogyasztási csapda elkerülését célzó intézkedések kerültek előtérbe. Emiatt mára az energiaárak konszolidálódtak
– mutatott rá a tárcavezető.
A lakosság egy hónap alatt 300 milliárd forintnyi állampapírt vásárolt, és további 300 milliárd forintnyit kötvényalapokon keresztül.
A következő időszak feladata a fogyasztás helyreállítása lesz, vagyis a lakosságnak éreznie kell, hogy fogyaszthat
– mondta Nagy Márton.
Az online árfigyelő rendszer is kulcsszerepet játszik a stabilizációban
Az online árfigyelő rendszer kapcsán úgy vélekedett, hogy annak inflációcsökkentő hatása van, hiszen a multicégek egyfajta árversenyt folytatnak általa egymással.
Segít a spórolásban és az árversenyt is fokozza az árfigyelő rendszer, ezzel szakértő szerint az alkalmazás mindkét célja teljesült.
A Gazdasági Versenyhivatal lezárult vizsgálata alapján a lehető legjobb időzítésnek bizonyult az árfigyelő rendszer elindítása, ami egyszerre képes letörni az élelmiszerárakat és fokozni az árversenyt.
Ez a hatás élénkíti is a fogyasztást, ám ha az élelmiszer-drágulás folyamatát nézzük, az előzmények a koronavírus-járványig nyúlnak vissza azzal, hogy megszakadtak az ellátási láncok, teljes szektorok álltak le. A korlátozások feloldása után a kereslet csak akadozva állt helyre, a negatív kínálati sokk áremelkedéssel járt. Ehhez jött hozzá az orosz–ukrán háború – ismertette a Magyar Nemzetnek adott interjúban Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke annak kapcsán, hogy a versenyhatóság az élelmiszer-drágulás folyamatát vizsgálta és feltárta annak hátterét.
Ripost hírek
