kulcsár edina
Mindent megmozgatott a család, hogy megtalálja idős, Alzheimer-kóros hozzátartozóját Budapesten. Tóth Györgyné Ilona múlt hét szombaton sétált el az otthonából, nyomkövető óra és telefon nélkül. Hét órát bolyongott, mígnem kilométerekkel később, óriási összefogással lett meg.
Idegenek és barátok egyaránt útnak indultak Budapesten múlt szombaton, azaz január 6-án, hogy megtaláljanak egy idős, Alzheimer-kórban szenvedő asszonyt. Tóth Györgyné Ilona szombat délután felvette a szőrmés fekete kabátját, a szürke sapkáját és egy színes szatyorral a kezében egy óvatlan pillanatban kisétált a párjával közös angyalföldi lakásukból. A család többi tagja épp Párkányban volt wellnessezni, amikor csörgött az egyik unoka telefonja, hogy a 83 éves Ilona eltűnt.
"A nagypapámnak, Istvánnak azt mondta, hogy elmegy húst venni. Úgy indult útnak, hogy nem volt nála mobil, nyomkövető óra. Egyedül nem szoktuk elengedni. A papa épp zuhanyozott, amikor mama elment, mire ő kiért a zuhanyzóból, már nem volt ott a lakásban. Két és fél óra telt el, mire szólt, hogy a nagyi nem jött még haza, baj van. Mi épp Párkányban voltunk a férjemmel és a húgom családjával. Azonnal kocsiba ültünk, és visszavezettünk Pestre" - mesélte a Ripostnak Piroska-Tóth Renáta.
A kétgyermekes anyuka a kocsiban először a nagyszülei egyik szomszédjától kért segítséget. "Ő rendőr volt. Azonnal kocsiba ült ő is, és keresni kezdte a szokott helyein - fodrásznál, boltban, ahova járni szokott - a nagyit, de sehol nem találta. Közben hívtuk a rendőrséget is, ahol a mama betegsége miatt nem vártak 12 órát, hanem azonnal jöttek és keresni kezdték" - részletezte az unoka.
Ezután bejegyzéseket írt ki a nagymamája eltűnéséről angyalföldi és más, eltűnteket kereső Facebook-csoportokban.
"Nagymamám, Tóth Györgyné Ilona 83 éves, középfokú Alzheimeres, se az időt, se a helyet nem tudja már. Délután 2-kor elindult otthonról, és nagypapám se a telefont, se a nyomkövető órát, se a pénztárcáját nem adta a kezébe. Rendőrségnek szóltunk, van-e esetleg valaki, aki hasonló helyzetben volt és tud segíteni ilyenkor, mi a teendő azonkívül, hogy beülünk a kocsiba" - írta kétségbeesve akkor Renáta.
Az Eltűnt emberekért - megoszthatod Facebook-csoportból László is beszállt a keresésbe. Utóbbi és más oldalakon is megosztotta az idős asszony eltűnését, Renáta pedig taxis és futár ismerőseinél fújt riadót.
Hihetetlenül összefogtak a mamámért. Taxisok, futárok és sokan mások is keresték őt
- mondta az unoka.
Amikor visszaértek Budapestre, a család is szétvált. Felosztották egymás között Budapest kerületeit: öten indultak öt irányba.
A sógorom, Bálint a 20-as trolibusz vonalát kapta, ez megy a Keleti pályaudvar és Káposztásmegyer felé. Egyszer már átnézte a Keletinél az aluljárót, amikor volt egy megérzése, hogy vissza kellene mennie. És ott jött vele szemben a nagymamám!
- mesélte immár boldogan Renáta, hozzátéve: hét órát bolyongott Ilonka a hidegben, mire sikerült megtalálniuk.
Renáta azt mondja, amikor a sógora megtalálta a nagymamáját, ő meg volt ijedve. "Nagyon zavart, ijedt volt. Szerintem nem találhatta meg az aluljáró kijáratát, ahol a buszhoz kell felmennie " - árulta el Renáta, hozzátéve: nagyon köszöni, hogy ilyen sokan segítettek nekik megtalálni a nagymamáját.
A család elmondta azt is, hogy egy éve diagnosztizálták Ilonánál az Alzheimer-kórt, fél éve romlik az állapota. A családjával azon dolgoznak, hogy megtalálják a nagyszüleiknek a megfelelő idősotthont, hogy biztonságban tudhassák őket.