
Sikerül-e MOL-nak a nagy szerbiai áttörés?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a RipostRégóta húzódik az ügylet, sok az akadály...
Előrelépés történt a Mol magyar olajipari vállalattal folytatott tárgyalásokon a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) orosz tulajdonrészének esetleges átvételéről, a napokban várják a választ a legutóbbi szerb javaslatra - közölte Sinisa Mali szerb pénzügyminiszter kedden Belgrádban.
A tárcavezető elmondta, hogy kedden vagy szerdán várják a választ, reméli, hogy a hét végéig sikerül lezárni a tárgyalások újabb fordulóját.
A fennmaradó nyitott kérdések között szerepel a pancsovai finomító működése és több technikai részlet is. Szerbia nem okozója a NIS körül kialakult helyzetnek, amely az amerikai szankciók és az orosz tulajdonrész miatt alakult ki - mondta.
A pénzügyminiszter emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Eszközöket Ellenőrző Hivatala (OFAC) több alkalommal is meghosszabbította a tárgyalások határidejét. A jelenlegi engedély június 6-án jár le.
A szerb kormány továbbra is jóhiszeműen folytatja az egyeztetéseket a Mollal, hogy a lehető legrövidebb időn belül megoldás szülessen a NIS jövőjét illetően - hangsúlyozta Sinisa Mali.
Aleksandar Vucic szerb elnök május közepén arról beszélt, hogy nem mennek jól a tárgyalások, és ha nem sikerül megállapodásra jutni, Szerbia is megvásárolná az orosz részvényeket.
Az Egyesült Államok 2025. október 9-én vezetett be szankciókat a NIS ellen az orosz többségi tulajdon miatt. A Mol-csoport január 19-én közölte, hogy megállapodott a Gazpromnyefttel egy kötelező érvényű keretmegállapodás fő feltételeiről, amelynek értelmében megvásárolná az 56,15 százalékos részesedést.
Az orosz Gazpromnak 11,3 százalékos részesedése van a NIS-ben, leányvállalatának, a Gazpromnyeftnek pedig 44,9 százalékos. A szerb kormány részvényeinek aránya jelenleg 29,87 százalék, a fennmaradó részen kisrészvényesek osztoznak.
A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója szerint a NIS-tranzakció hozzájárulna a régió, benne Szerbia hosszú távú ellátásbiztonságához. Hernádi Zsolt erről abban a közleményben nyilatkozott, amelyben a vállalat tudatta, hogy hivatalos engedélyt kapott az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Eszközöket Ellenőrző Hivatalától (OFAC) arra, hogy június 6-ig folytassa a tárgyalásokat a Naftna Industrija Srbije a.d. (NIS) többségi részesedésének megvásárlásáról.
A Budapesti Értéktőzsde honlapján is közzétett közleményben idézték Hernádi Zsoltot, aki ismertette: az elmúlt hónapokban intenzív tárgyalásokat folytattak a NIS-tranzakció valamennyi kulcsfontosságú érdekelt felével, és jelentős előrelépést értek el, a rendkívül összetett tárgyalások végső szakaszába léptek.
"Optimisták vagyunk, azonban bizonyos feltételeket még a következő hetekben kell véglegesíteni. Továbbra is úgy véljük, hogy a tranzakció minden érintett fél számára előnyös lenne, és hozzájárulna a régió, illetve konkrétan Szerbia hosszú távú ellátásbiztonságához" - mondta a közlemény szerint az elnök-vezérigazgató.
Dubravka Djedovic Handanovic szerb energiaügyi miniszter péntek este az Instagramon közölte: Szerbiát értesítették arról, hogy a Mol további két hetet kapott arra, hogy lezárja a tárgyalásokat az orosz Gazpromnyefty vállalattal a NIS orosz tulajdonrészének megvásárlásáról.
A tárcavezető azt írta: a szerb kormány Aleksandar Vucic államfő vezetésével továbbra is tárgyalásokat folytat a Mollal a részvényesi szerződés ügyében.
A tárcavezető azt írta: a szerb kormány Aleksandar Vucic államfő vezetésével továbbra is tárgyalásokat folytat a Mollal a részvényesi szerződés ügyében. Hangsúlyozta, hogy a helyzet összetett, ugyanakkor a szerb állam célja hosszú távú megoldást találni és megvédeni Szerbia érdekeit.
Aleksandar Vucic a napokban többször is nyilatkozott arról, hogy nem haladnak jól a tárgyalások a Mollal, és nem túl optimista azzal kapcsolatban, hogy a május 22-i határidőig megszületik a megállapodás.
Az államfő hangsúlyozta, hogy sürgősen megoldást kell találni a helyzetre, mert a jelenlegi bizonytalanság hosszú távon fenntarthatatlan.
Kedvező körülményként említette, hogy a NIS működési engedélye június 16-áig érvényes, így a nyersolaj továbbra is zavartalanul érkezik az Adria kőolajvezetéken keresztül a pancsovai finomítóba.
Dubravka Djedovic Handanovic energiaügyi miniszter korábban úgy nyilatkozott, hogy Szerbia számára ez a legfontosabb nyitott kérdés, mivel a finomító működése közvetlenül érinti az ellátásbiztonságot és a szerbiai piac lefedettségét. Szerbia már a kezdetektől jelezte, hogy ha nem lesz más lehetőség, készen áll maga megvásárolni az orosz tulajdonrészt a NIS-ben.
Az Egyesült Államok 2025. október 9-én vezetett be szankciókat a NIS ellen az orosz többségi tulajdon miatt.
A Mol-csoport január 19-én közölte, hogy megállapodott a Gazpromnyefttel egy kötelező érvényű keretmegállapodás fő feltételeiről, amelynek értelmében megvásárolná az 56,15 százalékos részesedést.
A Transznyefty orosz vezetéki társaság nem vesz részt a Barátság kőolajvezeték Szerbiába vezető ágának tervezésében, építésében vagy finanszírozásában – jelentette be a cég vezérigazgatója, Nyikolaj Tokarjev. A Transznyefty csak tanácsadóként működik együtt a Magyarországról Szerbiába vezető csőprojektben. A probléma azonban nagyobb annál, minthogy ad-e pénzt az orosz cég vagy nem.

Extra erőt adna az érintett országoknak a vezetékprojekt
A vezetékberuházást kizárólag a szerb és a magyar szakemberek fogják megvalósítani, akik jelenleg a tervezésnél tartanak. A Transznyefttyel nem tárgyalnak sem az építésről, sem a finanszírozásról.
A Világgazdaság korábbi cikke szerint az új, mintegy 300 kilométer hosszú vezetéket az eredeti tervek szerint 2027-ben kívánják átadni. A létesítmény a szerbiai NIS-hez tartozó pancsovai és a Molhoz tartozó százhalombattai finomító között szolgálná az olajtermékek továbbítását. Átadásával optimalizálható lenne
- a pancsovai,
- a százhalombattai
- és a pozsonyi finomító működése.
Erre erősítene rá a jelenleg éppen épülő magyar–szlovák termékvezeték.
Ám a lap figyelmét már az év elején felhívták egy másik, még ennél is nagyobb súlyú lehetőségre olajpiaci körökből: a magyar–szerb csövön Magyarországon át a Barátság kőolajvezetékből orosz olaj juttatható a pancsovai finomítóba. Az orosz olajjal akár teljesen ki is váltható vele az a kőolaj, amelyhez a NIS jelenleg Horvátországon át jut.
Szerbia az olajszükségletének 90 százalékát most Horvátországból kapja. Ezzel megszűnne a NIS függése a Janaf vezetéki társaságtól. Erősödnének a Mol Janaffal szembeni tárgyalási pozíciói is, a magyar társaság ugyanis a Janaf által üzemeltetett csöveken jut földgázhoz és kőolajhoz a világpiacról.
Csakhogy e lehetőségek akkor bontakozhatnak ki igazán, ha a Mol megszerezheti a NIS-t, ez pedig még várat magára. (Mellesleg orosz olaj nélkül a Mol a NIS olajellátása kapcsán is a Janaftól függene.)
A NIS Mol általi ellenőrzése nélkül viszont még a magyar–szerb olajvezetéki összeköttetés kihasználhatósága is kérdésessé válhat.
Márpedig, magyarázza egy orosz lap,
- a magyarországi miniszterelnök-váltás,
- valamint az Oroszországból érkező szénhidrogént elutasító uniós politika miatt
nehéz elképzelni, hogy Budapest most egy ilyen építkezéssel folytasson.
Ezért Szerbia esélyei valószínűleg csekélyek arra, hogy 2027-ben olajat kapjon Oroszországtól. Pedig Szerbia minden bizonnyal használhatná ezt az olajmennyiséget, tekintve, hogy a NIS szankciók alatt áll, a társaságban lévő orosz részesedések eladását pedig bonyolítja Belgrád álláspontja. Márpedig NIS működési engedélye június 16-án lejár. Ha ezt követően Horvátországon át sem jut kőolajhoz a Perzsa-öbölbeli konfliktus okozta általános hiány miatt, az jelentős kockázat Szerbia egyetlen vertikálisan integrált olajtársasága számára.
Megy a huzavona Szerbiában
Ráadásul néhány napja akadály is gördült a magyar–szerb olajvezeték-projekt elé. Elakadt a kivitelezésre kiírt pályázat, mert kedden jogorvoslati kérelmet nyújtottak be ellene. Pedig állítólag a kiíró, állami tulajdonú Transnafta már kiválasztotta a nyerteseket. A kifogás a műszaki ellenőrzés kiválasztására vonatkozik.







