kulcsár edina
Az infláció leszorítását követően 3-4 százalékkal nőhet a magyar gazdaság.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint a kormány novemberre már 8 százalék alá, 7,9 százalékra szorította vissza az áremelkedés mértékét. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az adatok alapján pénteki közleményében kijelentette, hogy az infláció csökkentése jó ütemben halad, ami lényeges segítséget jelent a családok és a gazdaság számára egyaránt.
A gazdaságfejlesztési miniszter megállapította, hogy a kormány két hónappal korábban teljesítette vállalását, már októberre egy számjegyűre csökkentette az inflációt, és az áremelkedések további leszorítása érdekében újabb intézkedésekről határozott.
Az online árfigyelő és a kötelező akciózás is bizonyított, érdemben járultak hozzá az infláció csökkentéséhez. Novemberben az élelmiszerek inflációja is egy számjegyűre csökkent, ebben a termékkörben az éves árváltozás 7,1 százalékot tett ki.
A kormány 2024. július elsejéig meghosszabbítja a kötelező akciózást, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium pedig az árfigyelőben szereplő termékkörök növelésére tett javaslatot. A megfigyelt termékek száma 62-ről 80-ra emelkedhet, így az ételallergiások által leggyakrabban fogyasztott laktóz- és gluténmentes termékek, valamint a marha- és a kacsahús szerepelni fog az árfigyelőben.
A Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők egy nappal a KSH által közölt adatok előtt szintén 7,9%-os inflációt vártak novemberre. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője pedig azt sem zárja ki, hogy az év utolsó hónapjában 6 százalék közelébe süllyedjen az infláció, miután pont tavaly decemberben vezette ki a kormány a benzinársapkákat, ami akkor mintegy 1,5 százalékpontot emelt az inflációs ütemen.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter közleményében megállapította: a kormány célja, hogy az infláció leszorítását követően jövőre újra dinamikusan 3-4 százalékkal növekedjen a magyar gazdaság. Úgy ítélte meg, hogy a növekedés és a beruházások helyreállásának jelenleg már csak egy akadálya van: a növekvő pozitív reálkamat, amely súlyos károkat okoz a gazdaságban, visszaveti a versenyképességet és a teljesítményt is.