A válság ellenére is rekordokat dönt a magyar gazdaság 2023-ban

A várakozások szerint idén megdől a beruházási-, foglalkoztatottsági- és exportrekord is hazánkban. Az európai gazdaság azonban egyre kevésbé versenyképes.

külügyminiszter

magyar gazdaság

autóipar

Szijjártó Péter a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által alapított Nagyvállalati Klub rendezvényén megerősítette, hogy a magyar kormány minden nehézség ellenére sem kíván változtatni a munkaalapú társadalmat célként kitűző stratégiáján. Szerinte ez a gazdaság alapvető érdeke.

A külgazdasági- és külügyminiszter kiemelte, hogy sokan a munkanélkülivé váló emberek segélyezését helyezték volna a középpontba, de a kabinet ehelyett inkább a munkanélküliség megelőzésére fordította az állami forrásokat.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a kormány döntései azt eredményezték, hogy 2022-ben a magyar gazdaság a legsikeresebb évét produkálta. Emlékeztetett rá, hogy tavaly 6,5 milliárd euróval megdőlt a beruházási rekord, az export értéke szintén csúcsot döntött 142 milliárd euróval, és a foglakoztatottok száma is minden korábbinál magasabb volt 4,3 millió fővel.

Aláhúzta: a tavalyi rekordévet ráadásul idén sikerülni fog mindhárom tényezőben felülmúlni, az export 11 százalékos bővüléssel meg fogja közelíteni a 160 milliárd eurót, a beruházási volumen a 13 milliárd eurót, míg az állami beruházástámogatási rendszer segítségével létrejövő beruházások 50 százalékkal több új munkahelyet teremtettek, mint tavaly. Szijjártó Péter azt hangsúlyozta, hogy ez egyrészt az autóipar szárnyalásának köszönhető, amely ágazat a hazai gazdaság tartóoszlopa, 32-33 százalékos részesedéssel a teljes ipari kibocsátásból.

A nyugati és keleti beruházók középpontjává vált Magyarország

A tárcavezető kedden az Amerikai-Magyar Üzleti Tanács (USHBC) fórumán arról számolt be, hogy Európa versenyképessége sokat romlott az elmúlt időszakban. Ennek kapcsán problémásnak nevezte, hogy Európában a földgázért ma hétszer annyit kell fizetni, mint az Egyesült Államokban, az áramért háromszor többet, mint Kínában.

A miniszter üdvözölte azt, hogy hazánk a keleti és a nyugati beruházók fontos találkozási pontjává vált, főleg az európai gazdaság gerincoszlopának számító autóiparban, amely napjainkban nagy kihívásokkal néz szembe, ugyanis megszülettek a döntések az elektromos átállásról, ugyanakkor a kiváló járműveket előállító nyugati gyártók teljesen függővé váltak a keleti akkumulátoroktól.

Szeretjük vagy sem, utáljuk vagy sem, de a világ tíz legnagyobb elektromos akkumulátorgyártója mind keleti, mintegy 98 százalékos piaci részesedéssel

- fogalmazott a külügyminiszter, majd közölte, hogy Magyarországon mind a három német prémium márka gyártóbázissal rendelkezik, sőt ide helyezték elektromobilitási stratégiájuk lényeges elemeit. Eközben pedig a világ tíz legnagyobb akkumulátorgyártója közül hamarosan már öt jelen lesz, így hazánk néhány év múlva a második helyre jön fel a világranglistán az elektromos akkumulátorok gyártása terén a jelenlegi negyedik helyről. Leszögezte, hogy Magyarország sokat profitál ebből a stratégiából, amely garanciát jelent a hosszú távú gazdasági növekedésre.

Az európai gazdaság jövője attól függ jórészt, hogy mennyire lesz sikeres az autóipari átállás, márpedig ez az átállás Magyarországon történik. Ez viszonylag jó helyzetbe hoz minket, figyelembe véve az egész, nagyon negatív európai környezetet

- összegzett.