Karácsonyék ezért riogatnak az akkumulátorgyárakkal

A magyarországi úgynevezett „zöldpártok" alapítványai olyan aktivistaképzőt támogatnak az Európai Parlament pénzéből, amelyen a magyarországi akkumulátorgyárak ellen hangolják a fiatalságot. Uniós támogatással egyéb akciókat is szerveztek Karácsony Gergelyék pártalapítványa, a Megújuló Magyarországért Alapítvány, illetve az LMP pártalapítványa, az Ökopolisz közreműködésével. Az unió célja valójában ezek támogatásával gazdasági szakértők szerint a magyar gazdaság gyengítése és a konkurencia letörése lehet, hiszen számos akkumulátorüzemet terveznek megépíteni Nyugat-Európában- írta meg a Magyar Nemzet.

Miközben a baloldali zöldek folyamatosan azt hangsúlyozzák, hogy szükség van Magyarország energiaellátásának diverzifikálására és átállítására a gáz- és szénerőművekről a kevésbe szennyező megoldásokra, a Párbeszéd pártalapítványának egy fiataloknak szervezett aktivistaképző táborában megpróbálják az atomenergia, az elektromos autók és az akkumulátorgyárak ellen hangolni a résztvevőket. Karácsony Gergely pártjának alapítványa, a 

Megújuló Magyarországért Alapítvány olyan „zöldaktivista-képzést” szervezett fiatalok számára, amelyben többek között a következő kérdéseket vitatják meg: 

A Párbeszéd pártalapítványa áprilisban egy konferenciát is rendezett erről a témáról, amelyen a résztvevők azt bizonygatták, hogy Magyarországnak szerintük sem a természeti, sem az energetikai erőforrásai nincsenek meg, hogy akkumulátorgyár-nagyhatalommá váljon.

Az akkumulátorgyár-ellenes programok ráadásul az Európai Parlament pénzügyi támogatásával valósulnak meg, vagyis valójában uniós cél lehet, hogy megfúrják hazánkban ezeket az üzemeket. Jávor Benedek a nyilatkozataiban ezzel kapcsolatban már odáig ment, hogy a debreceni akkumulátorgyár-beruházás szerinte nemcsak ellentétes a magyar érdekekkel, hanem uniós jogot, a Víz keretirányelvet is sérti. Ez persze mondvacsinált indoknak tűnik, hiszen a beruházók ígérik, hogy betartanak minden erre vonatkozó uniós és magyar jogszabályt. Arról nem is beszélve, hogy számos európai országban épülnek akkumulátorgyárak, és terveznek még ilyeneket, sokkal nagyobb kapacitással.

Az Európai Parlament forrásaiból elindult ellenkampány célja gazdasági szakértők szerint kettős lehet. Egyrészt a magyar gazdaság gyengítésére törekedhetnek, hiszen jelenleg egymással versenyeznek a legnagyobb és kisebb uniós tagállamok a vezető szerepért akkumulátorgyártásban. Az Európai Unió fel is akarja gyorsítani az engedélyezését az ilyen üzemeknek. Fokozni akarja ugyanis az erőfeszítéseit az elektromos járművek (EV) akkumulátorgyártóinak vonzására, hogy gyárakat építsenek a régióban, amivel igyekeznek csökkenteni az Ázsiától való függőségét és versenyezni az Egyesült Államokkal a zöld támogatásokért. 

Az olyan nagy autógyártóknak, mint a Volkswagen és a Stellantis otthona, az Európai Unió célja, hogy egy erős EV akkumulátorgyártó bázist hozzon létre, hogy támogassa a tisztább közlekedésre való átállást. A Reuters összefoglalója szerint ennek megfelelően Belgiumban az Avesta Battery and Energy Engineering azt tervezi, hogy a 40 millió eurós Seneffe-Manage üzem 2030 előtt teljesen működőképes lesz, 3 GWh kapacitással. Eközben Nagy-Britanniában, Coventryben jóváhagyták egy potenciális, 2025-től várhatóan 60 GWh teljesítményű üzem telephelyét. 

Az üzem kapacitása 2024-ben 9 GWh lesz, 2030-ra pedig 24 GWh-t szeretne elérni. Beszálltak a vetélkedésbe a németek is, az Automotive Cells Company (ACC), a Stellantis, a Mercedes Benz és a TotalEnergies közös vállalkozása több mint hétmilliárd eurót tervez költeni három, egyenként 40 GWh kapacitású giga akkumulátorgyárra Európában 2030-ig. Nem véletlen, hogy az európai zöldmegállapodásért felelős uniós biztos, Frans Timmermans is úgy nyilatkozott: „Európában készülnek a legjobb autók, ezért nem lehetünk a múlt rabjai, tömeges akkumulátorgyártásba kell kezdeni”. 

Ez arra enged következtetni, hogy a magyarországi akkumulátorgyártás-ellenes kampány, amelyet az Európai Parlament támogatásával hajtanak végre a hazai baloldali pártalapítványok, a konkurenciaharc része is lehet, vagyis megpróbálják ebből az üzletből is a legtöbbet lehúzni a nyugat-európai nagyhatalmak, magállamok, miközben kiszorítják a piacról a kisebb résztvevőket. Főként pedig Magyarországot, amelyet a balliberális uniós többségnek amúgy is folyamatosan támadnia kell.  

Míg a balliberális sajtó és a szivárványkoalíció pártjai folyamatosan az akkumulátorgyárak ellen hergelik a közvéleményt, addig az Európai Unió belső jelentései épp amiatt aggódnak, hogy a kontinens végleg lemarad ezen a területen a világ többi részétől. Ironikus, hogy a Hvg.hu szinte egyszerre közölt olyan cikket, amelyben az egyik tervezett magyarországi üzem miatt bírálták a kormányt, és egy olyan írást, amelyben az Európai Számvevőszék borúlátó különjelentését ismertették. Utóbbi egyebek mellett azt állapította meg, hogy az akkumulátorgyártók elhagyhatják az uniót, ha más régiók komoly ösztönzőket kínálnak számukra.

Miközben a baloldal démonizálja a hazánkban működő akkumulátorgyárakat és minden lehetséges módon igyekszik megakadályozni a tervezett üzemek megvalósulását, addig Brüsszelben épp amiatt aggódnak, hogy az akkugyártás terén behozhatatlanul lemarad Európa. Ezt az önellentmondást a balliberális sajtó sem képes teljesen a szőnyeg alá söpörni, s  például a Hvg.hu-n néhány napja szinte egyszerre jelent meg egy olyan írás, amely az Ácson létesítendő üzemet bírálta, valamint az a cikk, amelyben az Európai Számvevőszék borúlátó különjelentését ismertették. 

Utóbbi szerint az EU nem tartja a szükséges tempót ahhoz, hogy világszinten vezető szerepet tölthessen be az akkugyártásban, sőt a kontinensünk végleg lemaradhat a globális versenytársai, különösen a globális termelési kapacitás háromnegyedét adó Kína mögött. 

– idézték Annemie Turtelboomot, a vizsgálatot vezető számvevőszéki tagot, aki még azt is megjegyezte, hogy az akkumulátorgyártók elhagyhatják az uniót, ha más régiók komoly ösztönzőket kínálnak számukra.

Az említett, másik minapi cikkében a Hvg.hu az Ácsra tervezett katódgyár kapcsán bírálta a kormányt, egyebek mellett azt róva fel a kabinetnek, hogy a település polgármestere korábban tagadta, hogy akkumulátorgyár létesülne ott. 

Szintén az elmúlt pár nap során közölt a Hvg.hu egy olyan cikket is, amelyben az akkumulátorgyártásnak és az ahhoz kapcsolódó kiegészítő termelőtevékenységnek igyekeztek negatív PR-t adni. Ezúttal a bátonyterenyei akkufeldolgozó volt a célpontjuk, s a lap szerint az üzembe látogató „ellenőrök bőrkiütésesek lettek, torkuk kaparni, szájuk pedig fájni kezdett”, emellett egyéb színes fordulatokkal igyekeztek egy atomkatasztrófa hangulatát megfesteni. 

Az Átlátszó.hu és a 444.hu ugyancsak eminens módon tudósít a szektorban történő legkisebb balesetekről és kirótt pénzbüntetésekről, de a balliberális sajtó egésze számára kedvelt téma a közvélemény akkumulátorgyárak ellen uszítása. Az állítólagos mérgező anyagokkal történő ijeszgetés mellett előszeretettel hergelik a közvéleményt például azzal, hogy az idetelepülő vállalatok kizsákmányolják a munkaerőt, valamint hogy a kormány összeszerelő üzemmé alakítja a gazdaságot, de jobb híján azzal is, hogy a gyárak túl sok vizet fogyasztanak.

A baloldali politikusok a parlamenti szerepléseik során és a sajtónak adott nyilatkozataikban is sokszor az akkumulátorkártyát kijátszva próbálják javítani a nem túl kedvező népszerűségi indexüket. Például a Párbeszéd országgyűlési képviselője, Jámbor András azt hangoztatta, hogy „a gödi Samsung-gyár dolgozóinak a testi épségüket veszélyeztető körülmények között kell dolgozniuk”. Az ugyancsak Karácsony-párti Szabó Tímea a kormány „akkumulátor-rémálom stratégiájáról beszélt”, Dobrev Klára, a DK árnyék-miniszterelnöke pedig egy árnyékkormányinfón úgy fogalmazott, hogy „ma az az ország sikeres, ahol nem vasba, betonba, kínai akkumulátorgyár támogatásába fektetik a pénzt”.

Mindeközben egyes becslések szerint az akkumulátorgyárak és a szektor egyéb üzemei összesen akár százezer munkavállalót is foglalkoztathatnak a jövőben, biztos alapokat adnak a magyar gazdaságnak, továbbá a stratégiai fontosságú ipar termelőegységeinek Magyarországra telepítésével hazánk érdekérvényesítő képessége is nő a nemzetközi geopolitikai térben.