
Öt tipp, hogy felismerd a hamisított élelmiszert és elkerüld az átvágást
Hazánkban ezek a legdurvább élelmiszer-hamisítási visszaélések. Mutatjuk, hogy védd ki.
Szavatosság meghosszabbítás vagy minőségmegőrzési idő átírása. Hazánkban ezek a legdurvább élelmiszer hamisítási visszaélések, így Magyarország biztonságosnak mondható a forgalomba hozott élelmiszerek tekintetében az unión belül. Ettől függetlenül is érdemes amit csak lehet, otthon előállítani, még a kávét is ajánlott szemes formájában megvenni és frissen őrölni, mert akkor garantált annak tisztasága. Különben átvághatnak a pénzünkért.

Az elmúlt 20 évben sokat változott az élelmiszerpiac és a kereskedelem is. Gyakran érezzük például, hogy bizonyos élelmiszereknek nem olyan az íze, mint korábban. Sőt, sok külföldről behozott élelmiszert előnyben részesítünk a hazaival szemben, pedig a magyar áru általában sokkal megbízhatóbb minőségű. Ráadásul a nemzetközi élelmiszer hamisítás piaca, óriási biznisz, sok országban odáig megy, hogy egészséget károsító anyagokat találni bizonyos árukban, amit aztán a vásárló jó drágán még meg is vesz. Külföldön például gyakran fordul elő a tejben krétapor és egy bizonyos maróanyag.

Hazánkban viszont általánosságban kijelenthető, hogy a forgalomba hozott élelmiszerek biztonságosak. Leginkább az átírás vagy átcímkézés fordul elő itthon, amellyel a szavatosságot vagy minőséget változtatják meg a hamisítók. Ez egyébként az egyik legegyszerűbb hamisítás mind közül, hiszen akár egy filctollal való minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idő átírása is pillanatok műve. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az közölte a Pénzcentrummal, hogy az élelmiszer-hamisítás felderítésében a nagy látencia okoz leginkább nehézséget, hiszen a „bizonyítékot” a fogyasztók megveszik és általában rövid időn belül el is fogyasztják.A hatóság tapasztalatai azt mutatják, hogy a tendencia nem is változott az utóbbi időben. Sokkal inkább jellemzőek itthon a durva hamisítás helyett, az egyéb jogsértések, élelmiszerhigiéniai vagy nyomonkövetési hiányosságok.
Ezért válasszuk inkább a magyar termékeket
A magyar termék védjegyrendszerben független szakértői vizsgálat tanúsítja a termék eredetét és megbízhatóságát. A termék származásán túl vizsgálják a jogszabályi előírások betartását is, így ha védjegyes árut vásárolunk, biztosak lehetünk abban, hogy megbízható terméket kapunk a pénzünkért. Másrészt pedig a hazai termék vásárlásával csökkenthetjük az ökológiai lábnyomunkat is, mivel a termék rövidebb úton jut el az asztalunkra.
Itthon is voltak azért durva hamisítások
Az élelmiszer-hamisítás a világ élelmiszerpiacának egyharmadát érinti, ezért is szerencsés Magyarország, hogy a szigorú előírások és ellenőrzések miatt, igazán bagatell a visszaélések száma és típusa. Külföldön olyan hamis élelmiszerek kerülnek forgalomba, mint a hamis 100%-os narancslé, zöldség, méz, jégkrém, olíva olaj, fűszerek, kávé...Ezekben többnyire olyan adalékanyagok vannak, amelyek egészségkárosodást okoznak. Az itthoni sztorik inkább arról szólnak, hogy a drágább élelmiszer, valójában egy olcsóbból készül...Néhány példa a hazai visszaélések közül:
- 2014-ben például hamis „holland kakaópor” került forgalomba, ezek kisebb csomagolásban voltak kaphatók, de a csomagolás színe is halványabb volt az eredeti termékénél. Ezeket a hamisítványokat egyébként főként piacokon, kisebb boltokban árulták.
- 2015-ben óriási „libamáj” fogást tudott magáénak a hatóság. Több mint 2 tonna (!) húskészítményről derült ki, hogy nem liba, hanem az olcsóbb kacsamáj volt. A két hamisítás egyértelműen beillik a „prémium terméket, olcsóbbra cserélés” kategóriájába, aminek egyébként az EU számos országában az ott működő maffia révén nagy súlya.
- Bár nem élelmiszer, de rendre előkerülnek innen-onnan hamisított mosószerek, öblítők, általában ilyen-olyan kétes eredetű száz forintos és egyéb talponálló kisboltokból.
- Az utóbbi években a mézhamisítás is terítékre került. Nem volt ritka a színezett, vagy cukorsziruppal készült méz, melyről lapunk is beszámolt.
Öt praktikus tanács, hogy elkerüljük a hamis élelmiszert
- Elsősorban hazai, de minél közelebbről érkező élelmiszert vásároljunk.
- Az élelmiszert lehetőleg a maga természetes mivoltában vegyük meg, kerüljük a sokszor feldolgozott árukat.
- Olvassuk el az összetevők listáját.
- Táplálkozzunk szezonálisan.
- Gyanú esetén értesítsük a hatóságot.
Mit tesz értünk a hatóság?
A Nébih az általa használt adatbázisokból kinyert információk elemzései mellett, a társhatóságok jelzéseire és a fogyasztói kifogásokra támaszkodik. Ezért ha visszaélésre okot adó gyanúnk van, haladéktalanul keressük fel őket.






