tóth gabi
Magyarország biztonságáról és gazdaságáról tesznek majd fel kérdéseket.
Orbán Viktor múlt pénteken a Kossuth rádiónak beszélt arról először, hogy annyira kormolyra fordult a nemzetközi helyzet, hogy a kormány szükségesnek látja egy új nemzeti konzultáció elindítását.
A miniszterelnök ekkor még nem említette, hogy pontosan mik lehetnek a fő témák, erről egy Facebook-bejegyzésben beszélt a hétvégén Dömötör Csaba. A miniszterelnöki kabinetiroda parlamenti államtitkára elmondta, hogy a konzultációban szereplő kérdések egy része a biztonságról, egy másik része pedig a gazdaságról fog szólni:
Sok olyan vitánk van brüsszeli intézményekkel, amelyek befolyásolják Magyarország gazdaságát és biztonságát. És végső soron azt, hogy saját kezünkben tudjuk-e tartani a jövőnkről szóló döntéseket.
Dömötör Csaba közölte, hogy a konkrét kérdéseket hamarosan be is mutatják, addig is azt azonban elárulta, hogy melyek lehetnek a fő témák:
Brüsszel ész nélkül, minden megfontoltságot nélkülözve biztosít kölcsönöket Ukrajna számára. Ráadásul ezek olyan kölcsönök, amelyeket jó eséllyel a háborúban álló szomszédunk soha nem fog tudni visszafizetni. Ennek ellenére az Európai Bizottság szeptember 22-én fizette ki Ukrajnának a nyolcadik részletet, ami 1,5 milliárd eurót tett ki. Ukrajna miniszterelnöke bejelentette, hogy országa megkapta az Európai Uniótól a makroszintű pénzügyi támogatás kilencedik részletét is, ami szintén 1,5 milliárd euró. Az EU költségvetési támogatása 2023-ban már 15 milliárdot tesz ki.
Denisz Smihal kiemelte, hogy jelenleg Kijev az Európai Bizottsággal közösen egy új, Ukrajnát hosszú távon segítő támogatási programon dolgozik, amelynek összértéke 50 milliárd euró.
"Jövőre 18 milliárd eurót várunk ettől a programtól" - tette hozzá Smihal, köszönetet mondva az európai partnereknek az Ukrajna iránti "megingathatatlan szolidaritásukért".
Október elején fogadták el az új migrációs paktumot az uniós nagykövetek, ami lényegében szabad kezet adna Brüsszelnek abban, hogy eldöntse, mikor mennyi migránst telepít be a tagállamokba.
A döntést mindössze 13 perc alatt hozták meg annak ellenére, hogy nem volt teljes egyetértés az ügyben, Magyarország és Lengyelország ugyanis ellenezte a döntést. Ennek ellenére Strasbourgban, az Európai Parlamentben is a kötelező szétosztás és a legális útvonalak kialakítása mellett kardoskodtak a bevándorláspárti képviselők.
Az Energiaügyi Minisztérium már többször jelezte, hogy Brüsszel akarata ellenére jövőre is fenntartják a magyar háztartásokat védő rezsicsökkentés intézményét.
A rezsivédelem a továbbiakban is változatlan formában és feltételekkel garantálja Európa legalacsonyabb áram- és gázárait a magyar családok számára. Hiába követeli Brüsszel és a baloldal az intézkedés eltörlését, a kormány nem enged, megőrzi a rezsivédelem vívmányait az Energiaügyi Minisztérium
- áll a közleményben, majd hozzátették: a rezsicsökkentés működik, a magyar háztartások több mint háromnegyede rezsicsökkentett árat fizet, az átlagfogyasztásig ez havi 181 ezer forintos támogatást jelent minden családnak.
Amint azt a Ripost korábban megírta, Brüsszel 3 milliárd euróval tartozik Magyarországnak, amit mindenféle mondvacsinált indokokkal visszatart. Orbán Viktor egy korábbi brüsszeli EU-csúcson arról beszélt, hogy szerinte a bizottságnak azokra a kérdésekre kell felelnie: hová lett a magyarok pénze, és ki a felelős azért, hogy a hétéves költségvetés elfogadása után 2-3 évvel a csőd szélére került az unió?
Hol a magyarok pénze? Attól tartok, Ukrajnában
– tette hozzá a miniszterelnök.
Dömötör Csaba fontosnak tartja, hogy minél többen elmondják a véleményüket a konzultáció keretében. Az államtitkár úgy látja:
Ha sokan állunk ki az igazunk mellett, annak nagy súlya lesz.
Dömötör Csaba témával kapcsolatos videóját itt megnézheted teljes egészében: