Ilyen állapotban van Magyarország egykori vezetőinek sírja - Videó

A rendszerváltás utáni időszak állam- és kormányfői közül eddig öten hunytak el. Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen állapotban van Antall József, Mádl Ferenc, Horn Gyula, Göncz Árpád és a nemrég eltávozott Sólyom László sírja. Magyarország egykori, már elhunyt vezetőit jellemzően a Fiumei Úti Sírkertben helyezik végső nyugalomra.

Antall József (1931-1993)

Antall József, a rendszerváltozás utáni első miniszterelnök ősi kisnemesi családban született. Apja, id. Antall József jogász, hivatalnok, az FKgP egyik alapítója, több minisztérium dolgozója volt. Édesanyja Szücs Irén, akinek apja, Szücs István is politikai pályát járt be, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban volt köztisztviselő. Antall József történelem – magyar nyelv és irodalom szakon szerezte középiskolai tanári, levéltárosi, könyvtárosi és muzeológusi diplomáját. 

Csoóri Sándor hívására kapcsolódott be az MDF munkájába, a párt rendezvényein 1988 elejétől vett részt. Az Ellenzéki Kerekasztal 1989. március 22-én jött létre, s az akkor már pártszerűen működő Magyar Demokrata Fórum Antallt is delegálta a megbeszélésekre. 

Antall Józsefet 1989. október 21-én elsöprő többséggel választották meg a küldöttek az MDF elnökévé, s ez alapján egyértelművé vált, hogy ő lesz a párt miniszterelnök-jelöltje. Az 1990-es választások győztese az MDF lett, megszerezve a mandátumok 42,49%-át (Antall a budapesti területi listáról jutott mandátumhoz), így május 23-án ő alakíthatott kormányt.

1990 nyarán non-Hodgkin limfómát (a nyirokérrendszer rákja) állapítottak meg nála. A betegség tünetei akkor jelentkeztek, amikor az Egyesült Államokbanősszel meglátogatta George H. W. Bush elnököt. Októberben hazaérése után azonnal kórházba került, s két nappal a taxisblokád előtt sikeresen megműtötték. Betegsége – még a kormányzati ciklus lejárta előtt – legyűrte szervezetét, s 1993. december 12-én elhunyt.

A család kezdeményezésére állítottak emlékművet a sírjánál, amihez csatlakoztak a néhai miniszterelnökhöz kapcsolódó szervezetek is. Az alapkoncepció kialakításában szerepe volt Makovecz Imrének, de végül Melocco Miklós tervezte meg a "szoborrá szilárdított drapériát", ami nagy lélegzetű alkotás, belsejében azonban puritán sír bújik meg.

Mádl Ferenc (1931-2011)

Mádl Ferenc köztársasági elnök a Veszprém vármegyei Bándon látta meg a napvilágot. 1951-ben vették fel a Pécsi Tudományegyetemre, majd 1953-ban átkerült az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kára, ahol 1955-ben szerzett jogi diplomát. Élete során húsz szakkönyvet és több mint kétszáz tanulmányt publikált magyarul és idegen nyelveken. Köztiszteletben álló tudósember volt.

1999. március 15-én Széchenyi-díjat kapott az európai jog, a nemzetközi magánjog és a nemzetközi kereskedelmi jog területén kifejtett, nemzetközileg elismert tudományos munkásságáért, iskolateremtő egyetemi oktatói, valamint tudományszervezői tevékenységéért.

1996 és 2000 között a konzervatív Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökeként tevékenykedett, emellett 1999 és 2000 között az Orbán-kormány tudományos tanácsadó testületének tagja volt.

2000-ben az akkori koalíciós megállapodás szerint az FKgP volt jogosult a kormánypártok nevében köztársasági elnököt jelölni. A párt Mádl Ferencet jelölte. Június 6-án az Országgyűlés megválasztotta Göncz Árpád utódjaként köztársasági elnökké a harmadik fordulóban. Ekkor távozott minden addigi munkahelyéről. 2005-ben bejelentette, hogy nem vállal még egy elnöki ciklust. 2005. augusztus 5-én adta át hivatalát utódjának, Sólyom Lászlónak. Visszavonulása után emeritálta és díszdoktori címet adományozott neki az ELTE.

Síremléke elegáns egyszerűséggel, finom elemekkel ábrázol egy életutat úgy, hogy belekomponálja a tájat, a parcella részletét. A tervező Almási Balázs így ír róla: "Az üvegkristály mint égi fénysugár ér földet; finom ragyogása, s a napsugarak által életre keltett kereszt olyan, akár törékeny értékeink: a hit, a tartás, s a gondolat kisugárzásai. A megálmodott kompozíció a téri adottságok, az idő és az időjárás sajátságaira épül, és egy hangsúlyos optikai illúzión alapul. A megközelítés irányából először a fekvő monolit gránittömb sírkő, majd a mögötte álló aszimmetrikus üvegpiramis tárul fel. A síremlék keresztje csak egy bizonyos napállásnál, a kristályszerű gúlán áthatoló napsugarak fényében tűnik fel, s legszebb képét a kereszt épp a temetés évfordulóján mutatja."

Horn Gyula (1932-2013)

Horn Gyula, a rendszerváltozás utáni második miniszterelnök Budapesten született, a család harmadik gyermekeként. Evangélikus hitre áttért zsidó családból származott. 1954-ben a Rosztovi Közgazdasági és Pénzügyi Főiskolán szerzett diplomát. 1970-ben elvégezte a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Politikai Főiskoláját is.

1956. október vége, november eleje között – állítása szerint – nemzetőr volt, majd belépett a megalakuló Magyar Szocialista Munkáspártba. 

1956 decemberétől 1957 júniusáig az MSZMP KB felkérésére a karhatalmi őrszolgálatnál, az úgynevezett pufajkásoknál volt állományban. 1957-ben megkapta a Munkás-paraszt Hatalomért Emlékérmet, az akkor "ellenforradalomnak” nevezett forradalom leverésében fontos szerepet játszó személyeknek járó magas kitüntetést.

A rendszerváltozáskor külügyminiszter volt, ő készítette elő és már 1990 márciusában ő írta alá a magyar–szovjet csapatkivonási megállapodást. A rendszerváltás korának magyar politikusai közül, beleértve a polgári ellenzék képviselőit is, elsőként vetette fel Magyarország lehetséges NATO-tagságának témáját, illetve az Európai Unióhoz való csatlakozás ügyét. A Nyugat elismerését elsősorban a keletnémet menekültek előtti 1989. szeptemberi határnyitás körül játszott szerepének és a Páneurópai Pikniknek köszönheti, ami a vasfüggöny elbontásának látványos jelképévé vált.

1994. július 15-én a választásokon nagy többséggel győztes MSZP vezetőjeként az Országgyűlés miniszterelnökké választotta, s e tisztséget 1998. július 6-ig látta el. 

Horn 2007. szeptember 16-án kórházba került, ahol öntudatát vesztette. Ezután az Állami Egészségügyi Központban ápolták, a nyilvánosság kizárásával. Hosszú betegség után, 2013. június 19-én, életének 81. évében elhunyt.

Horn Gyula síremléke egyszerű, kriptaszerű, ám mégis méltóságteljes sötét gránit, a család és az MSZP álíttatta.

Göncz Árpád (1922-2015) 

A rendszerváltozás utáni első államfő Göncz Lajos római katolikus vallású posta- és távirdafőtiszt, teniszjátékos és az unitárius vallású Haimann Ilona gyermekeként született Budapesten. A Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán tanult, ahol 1944-ben szerezte meg diplomáját. Mivel egyetemi felmentéssel rendelkezett, így csak a második világháború végén kapott behívót. 1945-ben megszökött a Németországba vezényelt egységtől. Többször is szovjet fogságba került, ahonnan mindig sikerült megszöknie.

Göncz Árpád az 1956-os forradalom alatt a Magyar Parasztszövetségben dolgozott, november 4-e után pedig részt vett a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom által benyújtott memorandumok elkészítésében. 1957-ben segített Nagy Imre „A magyar nép védelmében” című kéziratát külföldre juttatni. Májusban letartóztatták, és 1958. augusztus 2-án a Bibó-per vádlottjaként életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték a fellebbezés lehetősége nélkül. 1960 márciusában részt vett a váci éhségsztrájkban. Az 1963-as általános amnesztiával szabadult.

Nevéhez fűződik J. R. R. Tolkien Magyarországon 1981-ben kiadott A Gyűrűk Ura című könyve fordításának befejezése (melynek első 11 fejezetét Réz Ádám fordította). 1990. augusztus 3-án megválasztották a Magyar Köztársaság elnökének, 1995-ben újabb ötéves időszakra választották meg, posztját 2000. augusztus 3-ig töltötte be.

A 2015. október 6-án elhunyt néhai köztársasági elnököt november 6-án helyezték végső nyugalomra az Óbudai temetőben. A 15 órakor kezdődő gyászszertartáson – végakaratának megfelelően – Koncz Zsuzsa és Bródy János a Ha én rózsa volnék című dallal, majd egykori '56-os rabtársa, Mécs Imre, valamint Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát búcsúztatta.

Halála után két évvel egyszerű, de szép síremléket állítottak neki, amire később, 2020-ban, felesége temetésekor az ő neve is felkerült. Gyakran visznek virágot a sírra az Óbudai temető látogatói is.

Sólyom László (1942-2023)

Az Alkotmánybíróság első elnöke, később köztársasági elnök Sólyom Ferenc és Lelkes Aranka fiaként született Pécsett. Édesapja első generációs értelmiségi, jogász volt, a Pénzügyigazgatóság főtanácsosaként dolgozott Sopronban. A pécsi gimnazistákkal 1956. október 24-én a Széchenyi tér­re vonult tüntetni, amiről a következőt nyilatkozta: 

1960-ban felvették a Janus Pannonius Tudományegyetem Jogtudományi Karára, ahol 1965-ben szerzett egyetemi diplomát. A Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain létrehozott Alkotmánybíróság (AB) első öt tagja közé választották 1989-ben. Ekkor minden politikai és társadalmi tisztségéről lemondott és a Magyar Demokrata Fórumból is kilépett.

Sólyom László, a rendszerváltás utáni első alkotmánybírósági elnök 2005-ben az MDF és a Fidesz jelöltje volt a köztársasági elnöki posztra. Végül a döntő harmadik fordulóban megválasztották. 

Hosszú, méltósággal viselt betegség után hunyt el 2023. október 8-án, 81 éves korában. 2023. október 18-án római katolikus szertartás szerint helyezték örök nyugalomra a Fiumei úti sírkertben. Sírját koszorúk és virágok borítják.

A Metropol videóját a leghíresebb magyarok sírjáról itt nézheted meg: