Sólyom László volt köztársasági elnököt kísérték végső útjára

Végső nyugalomra helyezték Sólyom László volt köztársasági elnököt szerdán a Fiumei úti sírkertben.

Az Alkotmánybíróság első elnökét a nemzeti emlékhely 10-es parcellájában, felesége mellé helyezték örök nyugalomra római katolikus szertartás szerint.

Landi Balázs, a volt államfő titkárságvezetője, tanítványa, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának egyetemi docense búcsúbeszédében elmondta, Sólyom László annyira megbecsülte az ajándékba kapott élet értékét, hogy „újra és újra meghalt érte”, először felesége, Erzsébet halálát követően.

Sólyom László volt köztársasági elnök sírhelye a Fiumei úti sírkertben 2023. október 18-án (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Hozzátette: a volt államfő mindvégig egymaga és otthon ápolta feleségét, akinek halála megrendítette. Ezt követően a volt államfő szinte teljesen visszavonult a nyilvánosság elől, és 75 évesen egyedül, egyhuzamban végiggyalogolta az El Camino hatszáz kilométer hosszú zarándokútját – közölte.

Landi Balázs úgy fogalmazott: „Nagy utat járt be, meghalt egy másik életért.”

A titkárságvezető azt mondta, Sólyom Lászlónál két évvel felesége halála után betegséget diagnosztizáltak, amit a volt köztársasági elnök úgy emlegetett, „szolidaritásrák”. Komoly kockázattal járó műtéten esett át. Ezt a „halálát” is nagyon tudatosan élte meg: alig egy év alatt összeállították a Sólyom László életművét magában foglaló háromkötetes gyűjteményes művet, Documenta címmel, miközben, talán legidősebb emberként Magyarországon, megtanult repülőgépet vezetni, majd levizsgázott és pilótaengedélyt szerzett.

Az egyetemi docens úgy folytatta: újabb két év után ismét kiújult a volt köztársasági elnök betegsége, aki a kezeléseket követően teológiai írások fordításába kezdett. Alig másfél év alatt megtanult annyira olaszul, hogy lefordította magyarra az Andrea Riccardi szerkesztésében megjelent Ferenc pápa és az ő ideje című könyvet – jegyezte meg. Landi Balázs arra is kitért: ekkor kérte meg Sólyom László, hogy a temetésén, a szertartást vezető papon kívül, csak ő beszéljen.

Sólyom László volt köztársasági elnök búcsúztatása a Fiumei úti sírkertben 2023. október 18-án (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

A betegség ismételt kiújulása, majd a sokadik műtétek után Sólyom László óriási erővel és töretlen derűvel tért vissza a fordításhoz, két új témában mélyedt el: egyfelől a többségi világban futótűzként terjedő, tömegeket magával ragadó kereszténységgel, másfelől Kína vallásos életével foglalkozott – mondta.

De „szolidaritásrák” ezúttal már nem adta meg neki a szokásos két év türelmi időt – mondta búcsúztatójában a titkárságvezető, aki azt is közölte, hogy Sólyom László idén februárban még felgyalogolt a Zengőre.

Landi Balázs kiemelte, ha visszatekintünk Sólyom László tartalmas élete különböző, mind okait, mind módját tekintve eltérően meghatározó életszakaszaira, lehetetlen egyetlen jelzőt, legyen az akár a tudós, akár az alkotmányos vagy éppen az elvhű kiemelni, mert valójában mindezek együtt jellemeznék őt. Úgy folytatta: lényegtelen a jelző, ember volt, aki egyszeri és megismételhetetlen, és ennélfogva önmagában méltóságteljes érték.

Amiben ugyanakkor mégis kitűnt, hogy ő ezt az ajándékba kapott értéket halála pillanatáig tudatosan megélte, őrizte, képviselte és gyarapította – fogalmazott.

Sólyom László volt köztársasági elnök búcsúztatása a Fiumei úti sírkertben 2023. október 18-án. Sólyom László (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

A temetési szertatást végző Felföldi László pécsi megyés püspök azt mondta: Sólyom Lászlótól tanulhattunk és a jövőben is tanulnunk kell akár köztársasági elnökként, akár alkotmánybíróként vagy egyetemi tanárként mondott egykori gondolatait hallgatva vagy olvasva.

A püspök arról beszélt: a krisztusi példabeszéd szerint minden emberi élet, ahogy minden ház is, a lerakott alapoktól függ, azon áll vagy omlik össze. Hangsúlyozta: Sólyom László nagyon tudatosan, erős akarattal, mély hittel erre a megrendíthetetlen sziklára építette életét, emberi küldetését.

Ennek a rendíthetetlen sziklának a három sarokköve Sólyom László csendes, de nagyon határozottan megélt hite, az embertársaihoz fűződő kapcsolata, valamint családja volt, hitvese, gyermekei, unokái és dédunokái, akiket féltő módon, de okosan szeretett – mondta.

Novák Katalin köztársasági elnök Sólyom László volt köztársasági elnök búcsúztatásán a Fiumei úti sírkertben 2023. október 18-án (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Kiemelte: Sólyom László életében az irgalmasság, a jótékonyság és az egymásra figyelés nem csak szavak voltak, hiszen nem sokkal azt követően, hogy 2010 augusztusában kiköltözött a Sándor-palotából, önkéntesnek jelentkezett a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Széll Kálmán téri melegedőjébe, és teljes titokban, korábbi elnökként a hajléktalanok alázatos szolgájává tette magát. Hetente négyszer felült a hajnali öt órás buszra, a „zsíroskenyerezőben” kezdett, és még azt megelőzően távozott, hogy az első hajléktalan emberek megérkeztek volna – idézte fel a püspök, hozzátéve, hogy amikor a miértekről kérdezték, akkor a volt államfő azt válaszolta, szeretne hasznos lenni.

Felföldi László azt mondta: Sólyom László intellektuális és morális ereje, emberi tartása igazodási pontot jelentett és jelent számunkra ma is.

A szertartáson részt vett Novák Katalin államfő, Áder János és Schmitt Pál volt köztársasági elnökök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a kormány több tagja, Karácsony Gergely főpolgármester, a diplomáciai testületek, valamint az egyházak és a parlamenti pártok képviselői, valamint az Alkotmánybíróság több tagja.

Felföldi László pécsi megyéspüspök Sólyom László volt köztársasági elnök búcsúztatásán a Fiumei úti sírkertben 2023. október 18-án (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

A temetési szertatást megelőzően az elhunytért felajánlott szentmisét a Jézus Szíve jezsuita templomban tartották.

Sólyom László – aki 2005 és 2010 között volt Magyarország köztársasági elnöke – hosszú betegség után, életének nyolcvankettedik évében, 2023. október 8-án hunyt el.

Orbán Viktor miniszterelnök részvétét fejezte ki Sólyom László halála után.

„Elment Magyarország köztársasági elnöke, a nagyszerű jogászprofesszor. Isten nyugosztalja Sólyom Lászlót!” – írta közösségi oldalán a kormányfő és a volt államfővel készült közös fotót is megosztott.

Részvéttáviratot küldött Ferenc pápa Magyarország köztársasági elnökének, Novák Katalinnak.  

Ebben úgy fogalmaz: „Tudomást szerezvén Sólyom László úrnak, a Magyar Köztársaság néhai elnökének haláláról, ki szeretném fejezni őszinte részvétemet önnek, a kormánynak és a magyar népnek. Szívből imádkozom az Úrhoz, hogy fogadja be az elhunytat az ő békéjébe, és adja meg mindazoknak, akiket halála érintett, különösen családjának, a remény vigasztalását. Isten áldja meg Magyarországot és az egész népet!” – írta cikkében a Magyar Nemzet.

Sólyom László életének egyik legfontosabb pillanata: a köztársasági elnöki eskü, melyet 2005 júniusában tett le a Parlamentben, miután megválasztották.

Fotó: MTI

Ötéves elnöksége alatt történtek egyebek mellett a 2006-os őszi zavargások Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde miatt. Sólyom László akkor az erkölcsi megtisztulás szükségességét hangsúlyozta és a megoldást az előre hozott választásokban látta.

A volt államfő 1942-ben Pécsett született, itt kezdte meg jogi tanulmányait, diplomáját 1964-ben szerezte. Először bírósági fogalmazóként helyezkedett el, később a jénai egyetem polgári jogi tanszékén dolgozott, mint tanársegéd.

Tanított az ELTE Jogtudományi Karán és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is, de több külföldi intézetben is megfordult. Kutatási területei közé tartozott az alkotmányjog és a polgári jogtörténet.

1990-ben az Alkotmánybíróság első elnökévé választották, amelyet nyolc évig töltött be.

A testület az elnöksége idején olyan fontos kérdésekben hozott határozatot, mint a halálbüntetés eltörlése vagy a kárpótlási törvény. De döntött a terhességmegszakításra vonatkozó jogszabályokról és a népszavazás alkotmányos tartalmáról is. Az egykori alkotmányjogász már akkor az értékek képviseletét tartotta fontosnak.

„Az Alkotmánybíróság érvényesíti azt, hogy van egy magasabb rendű jog, ami a törvények fölött áll, ami a miniszteri rendeletek fölött áll, ami a törvények fölött áll, ami a parlamenti hercehurcák fölött, ami állandó, ami kikezdhetetlen, ami értékeket képvisel” – mondta korábban Sólyom László.

Sólyom László szívügye volt a környezetvédelem.

Már az 1980-as évektől jogi tanácsadóként dolgozott több nem hivatalos környezetvédelmi mozgalom élén.

A kezdetektől benne volt a Duna-mozgalomban, amelyben egyebek mellett az ökológiai értékeket és a vízbázist igyekeztek megóvni.

Sólyom László köztársasági elnök a Dráván, Vízvárnál, amikor látogatást tesz a Duna–Dráva Nemzeti Parkban 2008 júniusában (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Részt vett a NATO-lokátor építése elleni harcban is, amelyet a Zengő tetejére telepítettek volna. Az államfő több környezetvédő szervezettel közösen gyalogolt fel, ezzel kifejezve támogatását az ügyben.

Munkássága nemcsak itthon, külföldön is elismert: írásai hazai és külföldi szaklapokban jelentek meg.

Számos elismerést és díjat kapott, köztük 1998-ban a Humboldt-díjat, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét lánccal, 2013-ban pedig a Magyar Szabadságért díjat.

A volt köztársasági elnök titkársága közleményében azt közölte: Sólyom László egyetemi tanár, akadémikus, az Alkotmánybíróság és a Magyar Köztársaság volt elnöke óriási erővel, tevékenyen és derűvel viselt hosszú betegség után hunyt el.

Sólyom László nyolcvanegy éves volt.

Sólyom László nemzetközileg elismert jogtudós volt, akinek meghatározó  szerepe volt a rendszerváltoztatásban – írta közleményében Novák Katalin. A jelenlegi államfő úgy fogalmazott, hálás azért, hogy a néhai elnök megosztotta vele tapasztalatait. Sólyom Lászlót a Sándor-palota saját halottjának tekinti, emlékére félárbócra eresztették a nemzeti lobogót a Sándor-palotánál.