kulcsár edina
Egyre elterjedtebb az ügyvéd közreműködésével megkötött szerződés, de még mindig sok a házilag írt papír is. Milyen buktatói vannak egy rossz albérleti szerződésnek és milyen egy jó szerződés?
A tulajdonosnak és a leendő bérlőnek is érdeke, hogy a megállapodásuk részletei feketén-fehéren szerepeljenek egy papíron. Egy bérleti szerződés viszont csak akkor érvényes, ha azt legalább két tanú aláírja, viszont egy ilyen papír kevés ahhoz, hogy egy nem fizető bérlőt kiköltöztethessünk a lakásból. Sőt, van olyan helyzet, amikor egy ügyvéd által ellenjegyzett albérleti szerződés is kevés az igényérvényesítéshez.
Amennyiben semmilyen aláírt papírja nincs egy lakástulajdonosnak, csak az albérlők jóindulatán múlik, hogy időben kiköltöznek-e vagy inkább lecseréltetik a zárakat és évekig a lakásban maradnak anélkül, hogy fizetnének. Egy bérlő is pórul járhat szerződés nélkül, mivel így semmi sem kötelezi a tulajdonost arra, hogy visszafizesse például a kauciót. Mindkét fél érdeke tehát, hogy írásban rögzítsék a feltételeket.
Egyrészt lehetnek bennük jogszerűtlen kikötések és egymásnak ellentmondó szabályok is. A fő probléma mégis inkább az velük, hogy egy vita esetén nem nyújtanak valódi védelmet egyik félnek sem. A házilag, internetről letöltött szerződésminták alapján készült szerződésekben nincs például szabályozva, hogy mikor kell kiüríteni és milyen állapotban kell visszaadni az ingatlant, mi számít rendes felmondási oknak, vagy milyen módon kell megfizetni a bérleti díjat, rezsit. A felek sokszor nincsenek tisztában azzal, mit írnak alá, és ez milyen következményekkel járhat rájuk nézve-figyelmeztet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara.
Amennyiben a felek egy szakemberhez fordulnak, például egy ingatlanjogban jártas ügyvédhez és vele íratják meg a bérleti szerződést, akkor az imént említett jogszerűtlen kikötések elkerülhetők. Azonban ha például nem fizet egy bérlő, vagy nem kapja vissza egy albérlő a többhavi bérleti díjnak megfelelő kaucióját -manapság nem ritkán félmilliós, milliós összeg-, akkor egy ilyen papír birtokában is csak egyet tehetnek a felek: bírósághoz fordulhatnak. Egy polgári per viszont több évig is elhúzódhat és addig az albérlő akár ingyen és bérmentve a lakásban tartózkodhat.
A legbiztonságosabb megoldás a bérbeadó és a bérlő szempontjából is az, ha a teljes bérleti szerződést közjegyzői okiratba foglalják. Éppen ezért érdemes még a bérleti szerződés megkötése előtt felkeresni egy közjegyzőt. Egy ilyen hivatalos okirat védi a lakástulajdonosokat a nem fizető, károkozó albérlőktől, az albérlőket pedig attól, hogy jogtalanul fizettessen ki velük valamit a lakás tulajdonosa. Egy ilyen okirat birtokában bírósági hercehurca nélkül érvényesíttetheti mindkét fél a szerződésben szereplő kikötéseket.
Mit tisztázzunk, mielőtt aláírunk bármit is?
Legyen tisztázva a szerződés időtartama, vagyis, hogy határozott vagy határozatlan ideig érvényesek a benne leírtak. A határozott idejű a rajta szereplő dátum lejártával automatikusan megszűnik, a határozatlan idejűnél van felmondási idő. Legyen tisztázva a tulajdonos személye - a tulajdoni lapon lehet megnézni - és az is, hogy pontosan kivel szerződünk. Tartalmazza a kaució pontos összegét, és azt is, hogy milyen estben nem jár vissza, illetve hogy mire nyújt pontosan fedezetet. Legyen rögzítve a lakás állapota és a berendezési tárgyaké is. Tartalmazza ezen kívül a szerződés azt is, hogy maximum hány személy költözhet be az ingatlanba, társasház esetén pedig a ház működési szabályai, házirendje.