Emiatt pazarolják az ételt az éttermekben

Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) adatai szerint világviszonylatban a megtermelt élelmiszer egyharmada kárba vész. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az élelmiszer-pazarlás nemcsak gazdasági problémát jelent, hanem egyúttal komoly környezetkárosító hatása is van. Arról nem is beszélve, hogy a pénztárcádat sem kíméli.

A FUSIONS 2016-ban készült, az Európai Unió 28 tagállamára vonatkozó becslése szerint a keletkezett élelmiszerhulladékok legmeghatározóbb hányada, mintegy 53 százaléka a háztartásokban keletkezik. Az adatok alapján látható, hogy az élelmiszerhulladékok 19 százaléka a feldolgozóiparban, 12 százaléka a vendéglátás és közétkeztetés szektorban, 11 százaléka az elsődleges termelői ágazatban, míg 5 százaléka a kereskedelemben keletkezik.

Az iszonyatos pazarlás orvoslására többféle megoldás is létezik, melyek közül az egyik legalapvetőbb a pazarlás megelőzése, hiszen ezzel, mondhatni, csírájában fojtjuk el a problémát. Most jöjjön néhány olyan érdekesség, mely elsősorban a vendéglátóipari egységeket érinti, de egyéb területeken, például a háztartások esetében is felhasználhatjuk az információkat.

Tudtad például, hogy az emberek a saját maguk által a tányérjukra szedett mennyiség 92 százalékát eszik meg? Ezt állítja a Cornell Egyetem 2005-ben megjelent tanulmánya, amiből az is kiderül, hogy ez a számérték jóval alacsonyabb, ha más szed nekünk.

Kimutatások támasztják alá, hogy azok a cégcsoportok, melyek saját maguk után takarítanak, azaz, maguk gyűjtik össze a szemetüket, spórolni kezdenek, mivel látják, hogy mennyit pazarolnak. Az indokolatlanul nagy mennyiségű hulladék láttán elkezdenek olyan megoldásokat kitalálni, melyekkel csökkenteni tudják a pazarlás mértékét.

Egy további lehetőség, ha az étteremben el nem fogyasztott ételt becsomagoltatjuk és hazavisszük. Így azt nem dobják ki, hanem mi is hasznát vesszük. Ez több európai országban kezd bevett szokássá válni.

Fontos továbbá a tervezhetőség: azokon az vendéglátóhelyeken ahol előre meg kell megmondani, hogy mikor megyünk oda, illetve mit szeretnénk majd enni, jóval kisebb a pazarlás lehetősége, hiszen fel tudnak készülni az igényekre. Ezzel szemben egy átlagos büfé esetében mindenből tartanak.

A tervezhetőség fontossága abban is megnyilvánul, hogy olyan alapanyagokból főzzenek a konyhákon, melyekből akár többféle étel is elkészíthető. Így ha valamit nem tudnak felhasználni az egyik ételhez, akkor felhasználhatják a másikhoz. Az alapanyag marad, de az étlap változatos verziókban tálalja azt.

Az eddigieket átgondolva talán te is arra a következtetésre jutsz, hogy már néhány apró változtatással is hatékonyan megkímélheted a környezeted és egyúttal a pénztárcádat is, legyen szó akár egy vendéglátóipari egységről, akár az otthonodról.