tóth gabi
Sok élelmiszer van, amit biztonságosan el lehet fogyasztani azután is, hogy lejárt. Csak azt kell figyelni, hogy a fogyaszthatósági idejük vagy a minőségmegőrzési idejük az, ami lejárt! Van néhány tippünk az élelmiszer-pazarlás ellen.
Óriási mennyiségű élelmiszer landol a kukában, és több mint a felét a háztartásokban dobják ki. Pedig egy kis odafigyeléssel, tudatossággal és néhány egyszerű trükkel rengeteg ételt menthetnénk meg, ami nemcsak a környezet, de a pénztárcánk számára is hasznos. Íme néhány tipp az élelmiszer-pazarlás ellen!
Becslések szerint egy átlagos magyarra 65,5 kilogramm kidobott élelmiszer jut fejenként, évente. Ez akkor is bődületesen sok, ha egyébként elmarad az európai átlagtól, ami a 70 kilót is eléri. Nálunk is több ételt dobnak ki például a németek, az osztrákok vagy a dánok. Ennek közel a fele megmenthető lenne.
Kivétel nélkül minden háztartásban keletkezik valamilyen formában élelmiszerhulladék, például néhány zöldség héja, a magok, csontok emberi fogyasztásra alkalmatlanok. Vannak azonban olyan hulladékok, amelyeknek a keletkezését megakadályozhatjuk, például, ha a helyes tárolási módot alkalmazzuk a hűtőben vagy tisztában vagyunk a minőségi és a fogyaszthatósági idő közti különbséggel.
Az élelmiszereinken kétféle lejárati dátumjelöléssel találkozhatunk: minőségmegőrzési idővel és fogyaszthatósági idővel. A fogyaszthatósági idő a romlékony áruk jelölésére szolgál, amiknél a lejárat utáni fogyasztás komoly egészségügyi kockázatot jelent. A minőségmegőrzési idő azonban mást jelent. Ez a hosszabb ideig eltartható élelmiszereken található és azt az időtartamot mutatja, ameddig elvárhatjuk a gyártó által garantált minőséget, például ízt, illatot, színt vagy állagot - olvasható a Nébih honlapján. Az adott dátum után veszíthetnek ezek a termékek a minőségükből, az élvezeti értékükből , de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy már nem fogyaszthatók el.
A Nébih a következő ajánlást tette közzé, azzal a felhívással, hogy az ajánlott intervallumok a megfelelően tárolt élelmiszereknél irányadók, és fontos, hogy minden esetben egyéni mérlegessel lehet csak eldönteni, valóban fogyasztható-e a termék, vagyis meg kell kóstolni, szagolni, mielőtt elfogyasztjuk.
Először is, ne menjünk éhesen vásárolni. Sokak szerint az éhes ember olyan élelmiszereket is megvásárol, amelyre egyáltalán nem volt szüksége. Csak azt vegyük le a boltok polcairól, amit minden bizonnyal el is fogunk fogyasztani! Ezen kívül tartsuk észben, hogy a nagy kiszerelésű termék nem mindig jobb! Előfordul, hogy a kedvezőbb áruk miatt ezeket részesítjük előnyben, viszont ezek egy kisebb háztartásban nem mindig fogynak el egyszerre, később pedig könnyedén megfeledkezünk róluk. Ilyen esetben pedig többet veszítünk, mintha a kisebb kiszerelésű terméket vásároltuk volna meg. Emellett
További tippek, információk olvashatók a témával kapcsolatban a Nébih által üzemeltetett maradeknelkul.hu-n.