tóth gabi
Fennáll a jelentős áremelkedés veszélye az autóiparban.
Október 1-től életbe lép az EU-ban a CBAM, a Carbon Border Adjustment Mechanism. Ennek célja a „szénszivárgás” elleni küzdelem – írja a Welt. Ugyanis míg az Európai Unió szabályozhatja a hazai gyártók CO2 kibocsátását, az árukat importáló vállalatok szabadon forgalmazhatják ugyanazokat a termékeket, amelyekre nem vonatkoznak ezek a szabványok. Emiatt sok vállalat kiszervezte a termelést, hogy elkerülje a kibocsátás-szabályozás alá eső termékekért fizetendő pótdíjat.
Ezt akarja visszaszorítani az EU, eleinte a jelentés kötelezettség bevezetésével, majd 2026-tól kezdődően az érintett termékeknél a „karbonvám” beszedésével.
De az új CO2-tarifáról szóló EU-diktátum drámai következményekkel járhat, ha az Európán kívüli üzleti partnerek nem akarnak CO2-kibocsátásukra vonatkozó adatokat közzétenni, hanem inkább leállítják az EU-ba irányuló szállításokat. Ebben az esetben Európa számos termékből hiánnyal és további áremelésekkel szembesülhet.
A CBAM bevezetése különösen súlyos lehet a gépgyártók és az autógyártók számára: ezeknek az iparágaknak sok acélra van szükségük. Egy 1 tonnás jármű körülbelül 600 kilogramm acélt tartalmaz. Az acélimport költsége valószínűleg jelentősen megnő a CBAM következtében, hacsak az EU-n kívüli gyártók nem fektetnek be a fenntartható gyártási folyamatokba. Ezért nagyon valószínű, hogy Európában az autók még drágábbak lesznek.
De drágulhat a CO2-tarifa miatt a cement, a műtrágya, drágulhatnak az alumíniumtermékek, az elektromos alkatrészek, valamint a különféle vegyszerek is.