Timmermans: Karbonadót kellene fizetnie mindenkinek

A klímaválság kellős közepén vagyunk, a zöldátállást minél hamarabb be kell vezetni, ezt a folyamatot az ukrajnai háború fel fogja gyorsítani – jelentette ki Frans Timmermans, az európai zöldmegállapodásért felelős uniós biztos kedden az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén. Tóth Edina, a Fidesz képviselője szerint a felelőtlen brüsszeli klíma- és energiapolitika miatt már most az egekben vannak az energiaárak, és elszabadult az infláció is. Felhívta arra a figyelemt, hogy a zöldátállás költségeit a szennyező nagyvállalatoknak kellene megfizetniük, nem pedig a családoknak.

A parlament szerdán szavaz a nagyszabású Fit for 55 elnevezésű uniós klímacsomagról, amelyet az uniós bizottság tavaly terjesztett elő. Többek között a kibocsátáskereskedelem kiterjesztéséről, a belső égésű motorral hajtott, újonnan forgalomba helyezett autók betiltásáról 2035-től és a szén-dioxid-határértékek kompenzációs mechanizmusáról voksolnak a képviselők.

A klímacsomaggal kapcsolatos parlamenti vitában a biztos elmondta: a megújuló energiákra fordított források Európában maradnak, míg a fosszilis tüzelőanyagokra költött pénz Vlagyimir Putyin orosz elnök zsebébe vándorol.

Timmermans úgy vélte, több uniós tagállamban vannak kiszolgáltatott háztartások, és az állam hatalmas összegeket költ az Oroszországból vásárolt tüzelőanyagokra, míg az átállást előmozdító, úgynevezett méltányos átállási alap segítségével a legszegényebb háztartásoknak is jut támogatás.

Mint mondta, az EP-nek ambiciózus csomagot kellene elfogadnia úgy, hogy egyetlen tagállamot sem lehet magára hagyni az átállási folyamatban. „Politikánknak tisztességesnek kell lennie” – hangsúlyozta.

A biztos szerint drámaian nő a lakóépületek és a közlekedési járművek károsanyag-kibocsátása, így meg kell duplázni az erőfeszítéseket a légszennyezettség csökkentése érdekében.

Timmermans kiemelte, hogy ebben a két szektorban kell a leggyorsabban reagálni. Mint mondta, egyes tagállamok nem tartották be vállalásaikat, és most tovább gyengítenék a klímavédelmi uniós eszközt, amelyet tisztességes szociális alapon hozna létre az Európai Bizottság.

A biztos megemlítette, hogy „karbonadót kellene fizetnie mindenkinek, aki belső égésű motorral működő gépkocsit használ, akik elektromos autóval járnak, azok már megfizették ezt”.

Tóth Edina, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában azt mondta: az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a zöldátállás döntő fontosságú Európa és a világ jövője szempontjából, ezért felelős és hatékony döntéseket kell hozni.

„Az uniós klímacsomag viszont épp ennek az ellenkezője: felelőtlen javaslatok összessége, amelyek szembemennek a józan ésszel, és jelentős lakossági energiaár-növekedést idéznének elő az EU-ban” – hívta fel a figyelmet.

Tóth Edina szerint

a klímaadó elfogadása, különösen kedvezőtlenül érintené az európai, köztük a magyar családokat és vállalkozásokat, valamint veszélyeztetné a magyar rezsicsökkentési program eredményességét és fenntarthatóságát.

„A felelőtlen brüsszeli klíma- és energiapolitika miatt már most az egekben vannak az energiaárak, és elszabadult az infláció is. Nem hozhatjuk még nehezebb helyzetbe az állampolgárokat, a zöldátállás költségeit nem nekik, hanem a szennyező nagyvállalatoknak kellene megfizetniük, a gazdasági növekedést gátló irreális baloldali elképzelések helyett pedig valódi környezet- és polgárbarát klímaintézkedésekre van szükség” – húzta alá a képviselő.

Dobrev Klára, a DK uniós parlamenti képviselője felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy az EP-nek úgy kell szavaznia a csomaggal kapcsolatban, hogy figyelembe veszi azon polgárok érdekeit, „akik bérből és fizetésből élnek, és minden egyes hónapban megküzdenek azért, hogy minden számlát kifizessenek.”

„Akkor leszünk sikeresek a klímaváltozás elleni harcban és Európa energiafüggetlenségének elnyerésében, ha a polgárok érdekeit vesszük figyelembe. Az európai szociális klímaalap létrehozása e tekintetben is történelmi tett, Európa a 2008-as gazdasági válság során megtanulta, hogy csak úgy tudunk erős versenyképes világot építeni, ha közevetlenül segítjük az emberek versenyképességét” – jelentette ki.

Kósa Ádám, a Fidesz EP-képviselője szerint a klímaváltozás elleni harc mindenkinek elemi érdeke, de aggodalomra ad okot, hogy a javasolt intézkedések mögött nincs megalapozott számítás és fenntartható jövőkép.

Felhívta a figyelmet arra, hogy „a tagállamokban elképesztő mértékben növekednek a rezsiköltségek és az üzemanyagárak, így nem szerencsés olyan javaslatokkal előállni, amelyek tovább növelik ezeket a terheket, ugyanis a szociális klímaalap csak részben és időlegesen tudja majd csökkenteni őket”.

Győri Enikő, fideszes képviselő arról beszélt, hogy

a csomag karbonvámra vonatkozó javaslatával az EU öt alapanyag-előállító szektorban a „zölden”, így drágábban termelő vállalatokat védte volna meg azon külföldi cégekkel szemben, amelyek környezetkárosító módon gyártanak ugyan, de olcsóbban, s ezáltal tisztességtelen versenyelőnyre tesznek szert.

„Az Európai Parlament megmutatta, hogyan lehet jó kezdeményezést is vállalhatatlanná tenni az érintett európai cégek jajkiáltása és a józan ész ellenére. Mert sajnos ez a parlament tönkre akarja tenni Európa versenyképességét” – tette hozzá.

Véleménye szerint a karbonvám úttörő javaslat, ezért először elegendő hosszúságú próbaidőszakra lenne szükség, hogy látni lehessen a működését, és amikor bizonyított a rendszer, akkor lehetne gondolkodni a kiterjesztésén.

Mint mondta, a javaslat árfelhajtó hatású, amely az amúgy is szárnyaló infláció mellett csak fokozná a vállalatok nehézségét, és drágítaná az európai exportot, továbbá az ingyenes kvóták erőltetett kivezetése csak fokozná a cégek terheit.

Frans Timmermans uniós biztos szerint aki spórol az energiával, elősegíti, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök leállítsa a háborút.

Kevesebb fürdés, kevesebb mosás, nyáron kevesebb légkondi, jövő télen hidegebb lakások, iskolák, irodák – nagyjából ezeket javasolják.

Fűtsenek kevesebbet, az azonnali mosás helyett inkább szellőztessék ki a ruhákat – egyebek mellett ezt javasolta az európaiaknak Frans Timmermans az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságának ülésén, csütörtökön. A szakbizottságban az ukrajnai háború energia- és klímapolitikára gyakorolt hatása volt terítéken, amikor Tóth Edina, a Fidesz EP-képviselője arról a hírről kérdezte a holland biztost, miszerint Brüsszel megtiltaná, hogy az emberek 18 Celsius-foknál melegebbre fűtsék az épületeket – számolt be az M1 Híradója.

Timmermans azt mondja, nem helyez extra nyomást a háztartásokra

Az Európai Bizottság alelnöke nem cáfolta az elhangzottakat, majd kifejtette: szerinte a lakosságnak is tennie kell azért, hogy Európa függetlenné váljon az orosz olajtól és a gáztól.

„Nem helyezek extra nyomást a háztartásokra,

csak a polgártársaimnak azt mondtam, hogy ők is tehetnek valamit azért, hogy kevesebb pénz vándoroljon Putyin zsebébe.

Persze választhatják azt is, hogy nem csinálnak semmit, de dönthetnek úgy is, hogy kevésbé fűtenek, inkább biciklivel járnak, nem autóval, rövidebb ideig zuhanyoznak, és a ruháikat kiszellőztetik ahelyett, hogy azonnal kimosnák” – fogalmazott Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke.

Spórolási ötletekből nincs hiány

Hasonló rendhagyó spórolási ötletekből szinte minden napra jut az Európai Unióban. Nemrég például arra kérték az embereket, hogy legalább heti három napot dolgozzanak otthonról. Ugyanakkor persze figyeljenek arra is, hogy közben ne fűtsenek sokat.

A holland kormány arra biztatja a lakosságot, hogy napközben legfeljebb 19, éjjel pedig 15 fokra állítsák a fűtést, és csak 5 percet zuhanyozzanak.

Olaszországban pedig már nemcsak kérik az embereket az energiatakarékosságra, hanem kötelezővé is teszik. Az iskolákban és a hivatalokban május elsejétől szabályozzák a fűtést, és a klímahasználatot. Nyáron nem lehet 25 foknál hidegebb, télen pedig nem lehet 19 foknál melegebb ezekben az épületekben.

A kérdés az, hogy a gáz árával kiváltható-e a béke. Ha e kettő között kell választanunk, a békét akarjuk vagy inkább egész nyáron működtetjük a klímát? – tette fel a kérdést korábban Mario Draghi olasz miniszterelnök.

Spanyolország fővárosában, Madridban mostantól ritkábban járnak a metrószerelvények. A spanyol metrótársaság spórolás céljából döntött az intézkedésről, az áram ugyanis drága. Míg tavaly napi 120 ezer eurót kellett fizetniük érte, idén ez az összeg csaknem a nyolcszorosára nőtt.

Ezekkel nem lehet jelentősen befolyásolni a fogyasztást

Míg egyre több országban döntenek hasonló intézkedésekről, szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy ezeknek nem lehet jelentős hatása az energiafogyasztásra. Hortay Olivér, Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője az M1-en arról is beszélt, hogy

nem lehet a háztartásokra hárítani minden terhet.

„Ez a probléma, nem attól fog megoldódni, hogy a ruhákat ritkábban mossuk és inkább kitesszük szellőzni. Ennek marginális hatása lesz a teljes orosz import vonatkozásában. Ráadásul azért itt vannak egyéb problémák is. Tehát, ha az Európai Bizottság szeretné azt, hogy egy fokkal lejjebb tekerje minden háztartás a hőmérsékletet, akkor az felmerül kérdésként, hogyan fogja ellenőrizni, hogyan fogja szabályozni és így tovább.”