Létrehozva: 2023.04.15.

Mi lesz Európa és az Európai Unió jövője?

És mit akar Macron?

A francia köztársasági elnök víziója egy erős és önálló cselekvésre kész Európáról nem újkeletű, mégis komoly hullámokat vert az Atlanti-óceán mindkét partján. Miért hozakodott elő a „stratégiai autonómia” gondolatával a Covid-járvány után és az ukrajnai háború árnyékában Emmanuel Macron? Valóban meg akarja reformálni az uniót, hogy egy „harmadik pólussá” válhasson a deglobalizáció korában, vagy csak a belpolitikai feszültségekről akarta elterelni a figyelmet? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

 

 

Európa nagy lesz vagy nem lesz

Emmanuel Macron

Fotó: ANP VIA AFP/ANP MAG/Remko de Waal

Emmanuel Macronra minden jel szerint igaz a közhellyé vált mondás: szelet vetett és vihart aratott. A francia köztársasági elnök szavai még most, csaknem egy héttel az elhangzásuk után is izgalomban tartják a politikusokat és elemzőket szerte a világon, pedig nem először korteskedett egy önálló(bb), a sajátjait az amerikai érdekek elé helyező Európa mellett.

Az a vélekedése ugyanis, hogy az uniónak vissza kell szereznie a „stratégiai autonómiáját”, „csökkentenünk kell a függőségünket, ha meg akarjuk őrizni az európai identitást” és hogy nem futhatunk mindig „másokat követve” a világpolitikai események után, csak azoknak hat újszerűen, akik elfelejtették – vagy nem hallották meg –, mit mondott a 2019. novemberi Economistnak adott interjújában:

„Európa (…) a szakadék szélén áll. Ha nem ébredünk fel (...) jelentős a kockázata annak, hogy hosszú távon geopolitikailag eltűnünk, vagy legalábbis nem mi irányítjuk többé a sorsunkat. Ezt nagyon mélyen hiszem.”

Amennyiben ezt jóslatként fogjuk fel, beletrafált: Európa önállóan képtelennek bizonyult a koronavírus-járvány és az ukrán válság hatékony kezelésére. Az elmúlt bő három év történéseiből azonban mindenki más tapasztalatokat vont le.

Egy Európa, két út

A lengyelek és a balti országok szerint az euroatlanti integrációnak nincs alternatívája, még szorosabbra kell fűznünk a kapcsolatainkat az Egyesült Államokkal. Róma „csak” irreálisnak tartja Emmanuel Macron célját, mivel a „stratégiai autonómiához” hiányzik a legalapvetőbb feltétel: az ütőképes haderő. Spanyolországban csendes megértéssel fogadták a szavait – ott a francia köztársasági elnökre „pragmatikus álmodozóként” tekintenek, aki arra törekszik, hogy az EU élére álljon, miközben az alkalmazkodik a de-globalizáció által jellemzett zavaros globális helyzethez, nem felrúgva az együttműködést, de kikényszerítve a kölcsönösséget az Egyesült Államokkal.

A Merkel-korszakban megszokhattuk, hogy az uniót megosztó kérdésekben Berliné az utolsó szó, mostanában viszont – a Csillagok háborújából kölcsönzött fordulattal élve – időről-időre „zavart érzünk az Erőben”.

Martin Scholz (SPD) kancellár volt az első európai vezető, aki a Covid-járvány után Kínába látogatott, hogy ott hitet tegyen a két ország szoros gazdasági együttműködésének folytatása mellett, amivel kisebb koalíciós válságba sodorta kormányát. A kabinet külügyminisztere, a zöldpárti Annalena Baerbock ugyanis ahol csak lehet, lazítana Berlin és Peking kapcsolatán. Szerinte Kína egyre inkább Európa és a Nyugat „rendszerszintű riválisa”, s most azzal a felkiáltással utazott Ázsiába, hogy „helyre teszi”, amit Macron elrontott. A német vezetés tehát elvárja, hogy senki se énekeljen ki az euroatlantisa kánonból, ugyanakkor maga sem teljesen egységes a Kína-kérdés megítélésében.

A francia köztársasági elnök egy új Európa építője akar lenni

A francia köztársasági elnök egy új Európa építője akar lenni

Fotó: SARAH MEYSSONNIER / POOL / AFP

Terelés vagy valóság?

Emmanuel Macron „erős Európája” tehát támogatók nélkül maradt, de az is igaz, hogy a francia köztársasági elnökön sem látszik, hogy elszántan keresné a potens és potenciális szövetségeseit. Meglehet, azért, mert a téma felmelegítésének belpolitikai okai vannak.

Ha visszatekintünk, 2019 nehéz év volt Franciaország és Macron mozgalma számára: egymást érték a „sárgamellényesek” el-eldurvuló tüntetései, az EP-választáson Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése kapta a legtöbb szavazatot, az USA berágott a tech-cégekre kivetett extra adó miatt, az ősz végén pedig a nyugdíjreform bejelentése vitte ismét utcára az embereket. A jelenlegi helyzet hasonló: a ’22-es választásokon a köztársasági elnök mögött álló politikai tömörülés 105 nemzetgyűlési helyet veszített a megelőző eredményéhez képest, Macronra is 2 millió fővel kevesebben adták le a voksukat, s újra napirendre került a nyugdíjreform, amit ismét széles társadalmi felzúdulás kísér.

Néha úgy tűnik, Párizs a szűnni nem akaró belső feszültségekről igyekszik elterelni a figyelmet az erős külpolitikájával

Néha úgy tűnik, Párizs a szűnni nem akaró belső feszültségekről igyekszik elterelni a figyelmet az erős külpolitikájával

Fotó: ANADOLU AGENCY VIA AFP/FIRAS ABDULLAH

Az idő szorításában

Soós Eszter Petronella szerint az elmúlt egy-másfél év nem volt diadalmenet Emmanuel Macron számára: a népszerűsége nagyot esett, a nemzetközi mozgástere beszűkült. A „stratégiai autonómia” viszont egy olyan téma, amivel a többség nagyjából egyetért Franciaországban. – Vita legfeljebb a különböző „szuverenitás elemek” rangsorolásáról van, de arról nincs, hogy Európának játékban kell maradnia – fogalmazott a szakértő, s szavaiból az is kiderült: bár nem tartja gumicsontnak a felvetést, az utóbbi napokban mindenki arról beszélt, és ez jól jött a köztársasági elnöknek. Belpolitikai haszna tehát egészen biztosan volt az interjújának és a hágai beszédének, ezzel együtt Macron valószínűleg komolyan gondolja, hogy Európának a saját lábára kellene állnia.

A tagállami reakciókat illetőleg a felhördülést a sarkos megfogalmazásnak tudja be a professzor, aki feltételezi, hogy okkal történt miden: a franciák tesztelgetik az unió politikusait és a közvéleményt.

– A helyzet azonban nem kedvez Emmanuel Macronnak. Donald Trump elnöksége idején azt lehetett mondani: „Nézzétek, az Egyesült Államok bezárkózik, izolacionista politikát folytat, csak magunkra számíthatunk!” Ám Joe Bidennel Amerika visszatért Európába, a Covid és a háború pedig megerősítette a baltiak, a lengyelek és a románok atlantizmusát, akárcsak a németekét, annak ellenére, hogy bátortalanabbul ugyan, de Olaf Scholz sem tartotta korábban ördögtől valónak a „stratégiai autonómiát” – húzta alá Soós Eszter Petronella.

A Franciaország-szakértő végezetül megjegyezte: Emmanuel Macron a második, egyben tehát utolsó ciklusát tölti, amely 2017-ben lejár, és a terve grandiózus, legalább 5-10 év megvalósítani, ha egyáltalán sikerül. Vagyis szorítja az idő, ezért is hozakodhatott most elő az ötletével.

hangot adott Emmanuel Macron annak a meggyőződésének, hogy Európának nem kellene mindenben az Egyesült Államokat követnie világpolitikai kérdésekben. A francia elnök egy interjúban ezúttal arról beszélt, hogy Tajvan kérdésében sem az amerikaiakhoz, sem a kínaiakhoz nem kell alkalmazkodni. Macron azt is mondta: Európának fel kell ébrednie, különben vazallussá válik.

„Vazallusokká válunk, miközben lehetnénk a harmadik pólus” – ilyen, meglepően

erős kijelentésekkel tarkított nyilatkozatot adott úton hazafelé Kínából

a francia köztársasági elnök, aki korábban háromnapos, hivatalos látogatást tett a távol-keleti országban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kíséretében – számolt be az M1 Híradója.

Nem az alkalmazkodás a feladat

Macron a Les Échos című vezető gazdasági lapnak adott nyilatkozatában kijelentette:

„Európának sem az Egyesült Államokat, sem Kínát nem kell követnie a tajvani kérdésben”.

Cáfolta, hogy „alkalmazkodnunk kellene az amerikai ritmushoz és a kínai túlreagáláshoz.” A francia elnök „ébredésre” szólította fel Európát.

A lap még azelőtt készített interjút Emmanuel Macronnal, hogy a kínai hadsereg szombaton háromnapos hadgyakorlatba kezdett a Tajvani-szorosban, miután a tajvani elnök az Egyesült Államokban találkozott az amerikai képviselőház elnökével, Kevin McCarthyval.

Emmanual Macron szerdán kezdte meg látogatgatását Kínában. Elemzők szerint a francia elnök – kimondatlanul – azért utazott Pekingbe, hogy megakadályozza Kína esetleges „végzetes döntését” azaz, hogy katonailag támogassa Moszkvát. A tárgyalások hangsúlya azonban nagyon hamar inkább a gazdaság felé terelődött.

„Kereskedni akarunk önökkel”

„A mi megközelítésünk nem Kína-ellenes, hanem Európa-párti. Mi európaiak kereskedni akarunk önnökkel, tiszteletben tartva, hogy a kínai elnök Kína-barát eltökéltséggel rendelkezik, mi pedig Európa-párti elszántsággal” – mondta Emmanuel Macron azon a megbeszélésen, amelyen Ursula von der Leyen bizottsági elnök is részt vett.

„Kínának és Európának meg kell őriznie a világ békéjét és stabilitását és

össze kell fognia a globális kihívásokkal szemben”

– jelentette ki a kínai elnök.

A Poltico rámutat: míg Emmanuel Macront a legnagyobb pompával, kiemelt elbánásban részesítették, állami banketten ünnepelték, katonai parádéval és ágyúlövésekkel fogadták a Tiananmen téren, addig

az Európai Bizottság vezetőjét alig hívták meg egy-egy programra.

Elhatárolódott Von der Leyentől

Volt olyan hivatalos kínai sajtóorgánum, amiben azt írták, hogy „Ursula von der Leyen egy jól ismert USA-párti személyiség, aki kiárusítja Európát.” Emmanuel Macron később el is határolódott az Európai Bizottság elnökének múlt heti beszédétől, amelyben Kínát bírálta.

Azt, hogy Európának függetlenednie kellene az Egyesült Államok döntéseitől, már korábban is megfogalmazta a francia elnök. Egy tavaly decemberi interjúban arról beszélt:

Európának nem szabad függő viszonyba kerülnie az Egyesült Államokkal.

Erre reagált akkor a magyar miniszterelnök is. Orbán Viktor Twitter-oldalán akkor azt írta: „Igaza van Emmanuel Macron elnöknek: az orosz-ukrán háború költségei nem azonosak az Atlanti-óceán mindkét oldalán. Ha azt akarjuk, hogy az európai ipar fennmaradjon, gyorsan kezelnünk kell az európai energiaválságot. Legfőbb ideje újraértékelni a szankciókat!”

Össztűz zúdult a tengerentúlról és Európából is Emmanuel Macronra, miután azt mondta, hogy Európának csökkentenie kell a függőségét az Egyesült Államoktól és Kínától, és egy harmadik autonóm pólussá kell válnia. A francia elnök szavai óriási hullámokat vetnek, amerikai politikusok arról beszélnek, hogy újra kellene gondolni az USA és Franciaország kapcsolatát, a németek pedig hibásnak, veszélyesnek és légvárnak nevezték az autonóm Európa gondolatát.

Tüntetők zavarták meg Emmanuel Macron beszédét Hollandiában. Egyikük egy „Erőszak és képmutatás elnöke” feliratú molinót tartott és folyamatosan kiabált, ezért a francia elnök meg is szakította a beszédét.

Emmanuel Macron – ahogy néhány napja, úgy most is – arról beszélt: Európának csökkentenie kell a függőségét Kínától, illetve az Egyesült Államoktól, és a szuverenitásra kell törekednie.

„A világjárvány és a háború olyan helyzetbe sodort bennünket, hogy rá kellett jönnünk: csökkentenünk kell a függőségünket, ha meg akarjuk őrizni az európai identitást. Ellenkező esetben fokozatosan függővé válunk mindentől” – mondta a francia elnök.

Néhány napja egy francia gazdasági lapnak fogalmazott sokak szerint meglepően Emmanuel Macron. Azt mondta:

Vazallusokká válunk, miközben lehetnénk a harmadik pólus, és Európának sem az Egyesült Államokat, sem Kínát nem kell követnie a tajvani kérdésben.

A Politicónak pedig arról beszélt: Európa az ukrajnai háborút sem tudja megoldani, így hogy mondhatná hitelesen azt, hogy beavatkozik majd Tajvannál, ha Kína megtámadná. Illetve az elnök kritizálta azt is, hogy a dollárnak erős hatása van Amerikán kívül is.

Elemzők szerint európai vezető ennyire nyílt és erős kritikát talán még soha nem fogalmazott meg Amerikával szemben, mint most Emmanuel Macron. Így nem meglepő, hogy a francia elnök szavai heves indulatokat váltottak ki.

 „Ha Macron Európa nevében azt mondja, hogy nem foglalnak állást az USA és Kína között Tajvan kérdésében, akkor talán azt kellene válaszolnunk, hogy akkor mi a kínai fenyegetésre koncentrálunk, ti pedig foglalkozzatok Ukrajnával és Európával” – mondta Marco Rubio floridai szenátor közösségi oldalán.

Mike Gallagher, az amerikai képviselőház Kína-ügyekkel foglalkozó bizottságának republikánus elnöke pedig a Magyar Nemzet szerint kínosnak, szégyenletesnek és geopolitikai szempontból nagyon naivnak nevezte a francia elnök gondolatait.

A lap szerint több befolyásos amerikai politikus is arról beszélt, a történtek után újra kellene értékelni az Egyesült Államok kapcsolatait Franciaországgal.

Európából is záporoznak a támadások Emmanuel Macronra. A Mandiner közölt gyűjtést német politikusok kijelentéseiből, akik egyebek mellett azt mondták: a francia elnök elszigeteli magát a függetlenség gondolatával, Európa nem semleges, és az európai autonómia légvár. Vagyis, Németország kikéri magának, hogy Európa önálló is lehetne – írta a lap.

A német lapok is össztűz alatt tartják a francia elnököt: sorra jelennek meg azok az írások, amelyek azzal vádolják, hogy letérdelt Kínának, vagy veszélyesnek nevezik a független Európa gondolatát, hiszen szerintük Európa nem maradhat ki a tajvani konfliktusból.

Csakhogy úgy tűnik, Emmanuel Macron nincs egyedül. Például Charles Michel azt mondta: nem kell vakon követni Washingtont, és ebben egyre több európai vezető is egyetért.

Az Európai Tanács elnöke úgy fogalmazott: a vezetők nem mondják ki úgy a dolgokat, ahogy Macron, de sokan vélekednek úgy, mint ő.

Európa stratégiai öntudatra ébredését látjuk.

Európának nem érdeke, hogy az Egyesült Államokkal közösen belesodródjon egy kínai–tajvani konfliktusba, mert az tovább gyengítené – erről a Batthyány Lajos Alapítvány elemzője beszélt a Kossuth Rádióban. Pócza István úgy fogalmazott: az Európai Unió döntéskényszerben van, viszont most az lenne a fontos, hogy a saját érdekeit képviselje.

Vegyük már észre, hogy nem kell minden aktuális, az Egyesült Államokból érkező trendnek felülni, meg vegyük már észre azt, hogy az USA egy aktuális közéleti, politikai trendet mindig arra próbál meg felhasználni, hogy a saját befolyását, a saját mozgásterét kitágítsa” – mondta a Batthány Lajos Alapítvány szakmai programvezetője.

Pócza István hozzátette: egyre inkább az látszik, hogy az Egyesült Államok már Ausztráliát és az Egyesült Királyságot is fontosabb szövetségesének tartja, mint az Európai Uniót.


 

Ez is érdekelhet

origo.hu

Felismerhetetlen újabb fotóján az Ázsia Expressz győztese

origo.hu

Berki Mazsi új barátjával csókolózós képet mutogat

vg.hu

Elkezdett nagyon fájni Kínának a nyugati kivonulás

metropol.hu

Csodálatos hírt kapott Marco Rossi embere, tízezrek vártak erre

vg.hu

Drasztikusan drágulhatnak az élelmiszerek Magyarországon

ripost.hu

Váratlan dolog derült ki Tóth Gabi szerelméről, tényleg igaz volna?

life.hu

Van megoldás a bakteriális hüvelyfertőzésre: így ismerjük fel(x)

ripost.hu

Közleményt adtak ki a PENNY rövid lejárati idejű termékeiről

ripost.hu

Feketébe borult Stohl András oldala: gyászol a TV2 sztárja

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek

POLITIK

6 milliárddal kéne elszámolnia a másik baloldali ügyvédnek

POLITIK

Sokmilliárdos kárt okozott az embereknek von der Leyen vakcinamutyija

POLITIK

Ferrarival, pénzkötegekkel provokáltak a mogyoródi adócsalók

POLITIK

Orbán Viktor beszédével zárul a Fidesz tisztújító kongresszusa

POLITIK

Ukrán életek százezreit menthette volna meg egy békekötés

POLITIK

Négy robotrepülővel támadták Ukrajnát az oroszok

POLITIK

A mikroadományos ügyvéd Karácsony legfontosabb embere

POLITIK

Izrael a Hamász elpusztítását ígéri