Személyre szabott étrendet kell tartaniuk a magyar űrhajósjelölteknek

Meghatározzák nekik az utolsó falatig, mit ehetnek-ihatnak és speciális testedzéseket kell végezniük a magyar űrhajósjelölteknek, akik mára már hátrahagyták korábbi életüket és minden percet a felkészülésre fordítanak. Közülük azonban csak az egyikük juthat fel az űrbe.

asztronauta

űrhajózás

Az asztronautajelöltek jelenleg a legegészségesebb ételeket és legjobb minőségű alapanyagokat fogyaszthatják minden áldott nap, de csak azt, amit előírnak nekik: személyre szabott étrenden élnek. Csak a kétéves kiképzés utolsó hónapjaiban ismerkednek majd meg az űrben fogyasztható ételekkel. Még annak is megvan a külön technikája, hogyan kell az űrben enni, a tubusban vagy zacskóban érkező ételt vízzel felönteni. Ehhez kell egy kis kézügyesség is – tudta meg a Ripost.

Hunor program — A csapat négy tagját 240 jelentkezőből válogatták ki, az Európai Űrügynökség, a NASA, a Nemzetközi Űrállomás és az Axiom Space követelményeivel összhangban. A most induló kiképzésen Cserényi Gyula, Kapu Tibor, Schlégl Ádám és Szakály András vesz részt, de csak egyikük repülhet az űrbe – Fotó: KKM

A jelölteknek a kétéves ciklus alatt folyamatosan „késznek” kell lenniük, mintha bármikor bevethetnék őket. A képzés ideje alatt az egészséges étrend és a speciális edzések szigorú betartása azért is fontos, mert bár az űrhajós-ételekben később minden tápanyag és nyomelem, vitamin benne lesz, értelemszerűen a gyomrot az nem stimulálja majd. Nem lesz szilárd textúra, emellett persze a rágás vagy az ízélmény is elmarad majd.

Mint ismert, várhatóan 30 napot dolgozik majd egy magyar űrhajós a HUNOR – Magyar Űrhajós Program keretében az űrben. A jelenlegi négy magyar jelöltet csaknem egyéves folyamat során választották ki, ez idő alatt tesztelték szellemi teljesítőképességüket, teherbírásukat, szervezetük ellenállóképességét, a személyiségük stabilitását és tudományos munkájuk színvonalát. A négy jelölt kétéves kiképzése áprilisban kezdődött, ma már mindannyian hátrahagyták korábbi életüket és Budapestre vagy a főváros közelébe költöztek – írta meg korábban a Ripost.

Most a fizikális tréning zajlik, számos orvosi vizsgálat várja a leendő űrhajósokat

A Semmelweis Egyetem a HUNOR program egészségügyi és kutatási háttérintézményeként részt vesz az alapprogramban. Jelenleg a fizikális tréning zajlik, melynek célja a kardiovaszkuláris állóképesség - vagyis a szív és az érrendszer teherbíró képessége -, az izomerő és a neuromuszkuláris koordináció - vagyis az ideg-izom ingerületátvivő képesség - javítása, a pszichológiai képzés pedig felkészíti a jelölteket a hosszan tartó űrmissziók során tapasztalt elszigeteltségre és bezártságra. Eközben időszakos egészségi állapotfelmérésen, fizikai, pszichológiai teszteken vesznek részt, és folyamatos a lelki támogatásuk, pszichés képességeik fejlesztése. Az alacsony gravitációs környezet az egészséges szervezetet is próbára teszi, az űrben átrendeződnek a folyadékterek, így például felpuffad az űrhajósok arca, változik az egyensúlyérzékelés, a bélrendszer, valamint az immunrendszer működése és leépül az izomszövet. A szakemberek ezért az űrhajósok egészségi paramétereinek monitorozására olyan komplex telemetriás rendszert fejlesztettek ki, amely a magyar űrhajós állapotáról továbbít majd élettani adatokat a Nemzetközi Űrállomásról, pl. EKG, ultrahang, EEG, stb. Az asztornautajelölteket ezek használatára is kiképezi az egyetem.

A cél, hogy az emberi teljesítőképesség határán egyre jobban teljesítsenek

Az asztronautajelöltek az alapkiképzés során megismerkednek a különböző űrhajózási tudományágakkal: űrjog, csillagászat, biológia, kémia, fizika, ez mind fontos lesz számukra. Ezzel párhuzamosan különböző repülőeszközökön lesznek tréningek azért, hogy a repülő közeget megszokják. A cél, hogy az emberi teljesítőképesség határán egyre jobban tudjanak teljesíteni, hogy az akklimatizációs idő leszűküljön. Lesz fizikai és pszichológiai felkészítési programjuk is, utóbbi például arra is fókuszál majd, hogy izolációs közegben, a különböző hierarchikus rendszerekben és csapatban történő együttműködés képességét a lehető legnagyobb mértékben fejlesszék. Az izolációban tulajdonképpen el lesznek különítve a csapat többi tagjától. Amire még fölkészítik őket, az az űrrepülés pszichofiziológiai hatása. Ami szintén nagy kihívás, hogy a lehető legrövidebb idő alatt tudjanak elsajátítani tudást olyan szinten, hogy azt akár a következő órában vagy percben már alkalmazni tudják.

Egy 5-6-8 órás űrséta csak a nevében séta, közben több kilót is fogyhat az űrhajós

Annak az űrhajósnak, aki végül felmegy az űrbe, fel kell készülnie olyan vészhelyzetre, hogy adott esetben ellásson olyan feladatot is, amelyre közvetlenül vagy egyáltalán nem volt kiképezve. Az ilyesmire irányuló tréningezések hónapokig tartanak, hiszen az űrhajósnak végig higgadtnak kell maradnia, és persze a helyzetet meg kell oldania – tudtuk meg Magyari Gábortól.

Gondoljunk például bele, hogy az űrhajós kimegy egy többórás űrsétára felkészítve és adott feladatokat kell elvégeznie. Egy 5-6-8 órás űrséta, az csak a nevében séta, mert itt több kilót is fogyhat az űrhajós, olyan igénybevételnek van kitéve. Ha közben váratlanul történik valami, ami akár a látásában korlátozza – mint egy nem várt izzadságcsepp –, máris reagálni kell, meg kell tudni oldani a helyzetet. Nincs segítség, mert olyan helyzetben van, hogy nem jön ki érte senki, minden egyes szkafander foglalt. Valahogy viszont vissza kell jusson az űrhajóra. Nem eshet pánikba. Tehát az űrhajósainknak nem az átlagemberek szintjén kell tudni összpontosítani, hanem jóval afölött. Mert egy ilyen helyzetben nem önmagáért felel, hanem a küldetés értékéért, eredményességéért, eszközökért, amiket vitt, önmagáért és az űrállomásért is

–mondta el korábban kérdésünkre a HUNOR Program űrhajós-válogatásáért és -kiképzésért felelős szakmai vezetője.