tóth gabi
Évek óta véres terror a nyugat-európai karácsonyi vásárokon
POLITIK
Létrehozva: 2023.03.28.
Módosítva: 2023.03.28.
A Holdért folyik az űrverseny – mondja a magyar űrkutatási miniszteri biztos
Ténylegesen meghódítja az emberiség a Holdat, és az űrbányászat is hamarosan berobban – vélekedik dr. Ferencz Orsolya. A miniszteri biztos a Ripostnak nyilatkozva beszélt más meghökkentő érdekességről is.
Csak néhány év, és az emberiség a világűr gyarmatosításába kezd. Az első bolygó a Hold, ez lesz az „ugródeszkája” a Mars-missziónak. A nyersanyag-erőforrások jelentős részét is az űrből fogjuk bányászni, és ez megváltoztatja a világgazdaság működési modelljét – mondta el lapunknak dr. Ferencz Orsolya, az űrkutatásért felelős miniszteri biztos.
Bár a mi hétköznapi földi életünktől távol állhat és kissé felfoghatatlan is az űrtechnológia témája, észrevétlenül szinte mégis mindent átsző. Ha egy tollvonással megszüntetnénk a világ lehetőségeit kitágító képességet, országok gazdasága omlana össze. Dr. Ferencz Orsolya szerint azért nem tudatosulnak bennünk, hogy a fejünk fölött keringő műholdak ezrei teszik mindezt lehetővé, mert nem éltünk 100 vagy 150 évvel ezelőtt, a postagalamb és a lovaskocsi korszakában...
Ezeket nem szoktuk minden áldott nap végiggondolni, de például, ha egy mentő időben kiér egy adott esetben a 'térképen szinte fel sem tüntetett helyre', az a műholdas technológiának, a GPS-nek köszönhető és közvetlenül életet ment. 50 évvel ezelőtt a mentősök bolyongtak volna egy papírtérképpel az ölükben. Vagy ha a banki átutalásoknál a műholdas technológiát kikapcsolnánk, akkor gyakorlatilag összeomlana a bankrendszer a világon. Vagy elég az orosz-ukrán háborúra gondolni, amelyben minden áldott nap valamilyen módon szó esik a világűrről. Vagy azért, mert Elon Musk átengedte a Starlink rendszerét az ukránoknak, és ezáltal tudják a csapatmozgásokat pozícionálni, információt cserélni. Vagy azért, mert földmegfigyelési műholdak segítségével figyelik a harci helyzetet, hogy pontosan mi is történik a fronton. Szinte a világűrből követi nyomon az egész emberiség, hogy mi történik. Óriási híráramnak vagyunk a részesei mindannyian, mert a műholdakon keresztül valós időben áramlanak kontinensek között a különféle információk
– mondta a Ripostnak a miniszteri biztos. Hozzátette: „Ha nem állna rendelkezésünkre az űrtechnológia, akkor nem tudnánk ennek a közel 8 milliárd embernek magasan szervezett társadalmi-gazdasági hátteret biztosítani. Ez a high-tech szektor mindig óriási húzóerővel bírt a többi gazdasági ág tekintetében, ahova átkerültek a közvetlenül vagy közvetetten hasznosítható eredmények, technológiák, szolgáltatások.”
Eldöntött tény: a Holdat az emberiség éveken belül birtokba veszi
Azt lehet mondani, hogy a Hold a következő égitest az emberiség számára, amelyet gyarmatosítani fog. Hiszen az ember mindig, mindent meg akar hódítani. Viták sorát generálja mára ez a téma, mert a jog messze lemaradt a technológiai lehetőségek mögött. A közeljövőben az is reális forgatókönyv, hogy a nyersanyag-erőforrásokat a világűrből fogjuk kiegészíteni. Bizonyos anyagok bőven rendelkezésre állnak más égitesteken, és most már egyáltalán nem elérhetetlen ezeknek a technológiai begyűjtése. Persze még vannak nyitott kérdések, de már messze nem megoldhatatlanul tornyosulnak előttünk, mint mondjuk 20 évvel ezelőtt. Ez meg fogja változtatni a világgazdaság működési modelljét
– hangsúlyozta lapunknak dr. Ferencz Orsolya.
Hatalmas a verseny: Ki és hogyan fogja gyarmatosítani a Holdat?
A versengés ugyanarról szól, mint a gyarmatosítás korában. A kérdés az, hogy ki lesz a háromárbocos vitorláson és ki az, aki csak a partról integet. A kettő különböző gazdasági lehetőségeket jelent a jövőre nézve. Aki elindult és aki birtokba veszi az új erőforrásokat, annak nagyobb lehetőségei lesznek, mint annak, aki nem így tett. Ezért van az, hogy már az Európai Unió maga is aggódik a tekintetben, hogyan tudja megőrizni versenyképességét az űrtechnológiai ágazatban. Ugyanis nagyon nagy játékosok emelkedtek fel, Amerika és Oroszország mellé bejött Kína és India. Másrészt azt is látjuk, hogy az uniós képességek fejlesztése mellett szükség van arra, hogy egy-egy ország is fel tudjon mutatni valamit. Ez a technológia olyan területe a gazdaságnak, a tudománynak és a biztonságpolitikának, amelynél nem lehet nem tudomásul venni azt, hogy itt van, létezik és ha tetszik, ha nem, meghatározza jelenünket és még ennél is nagyobb mértékben a jövőnket. Korábban évezredek vagy évszázadok alatt váltott technológiát az emberiség, ma sokszor évek, sőt hónapok alatt lecserélődnek komplett rendszerek
– mutatott rá Dr. Ferencz Orsolya.
Azé lesz a Hold, aki hamarabb ér oda?
Az Egyesült Államok és Kína között egyre kiélezettebbé válik az űrverseny, és a következő néhány év döntheti el, hogy ki nyer. Bill Nelson, a NASA igazgatója a Politicónak adott interjúban arról beszélt, hogy ha Kína nyerné az űrversenyt, akkor területeket sajátíthat ki, uralhatja az ásványokban és egyéb erőforrásokban gazdag területeket, vagy akár azt is megakadályozhatja, hogy más országok eljussanak oda. A szakemberek attól tartanak, hogy az űrversenyben Kína megelőzheti a NASA-t. Peking abban bízik, hogy az évtized végére embert tud küldeni a Holdra. A NASA jelenleg azt tervezi, hogy 2025-ben szállnak le az űrhajósai az égitesten. Hogy a dátumot képesek-e tartani, azt persze jelenleg senki nem tudja.
Így tervez a NASA: Először Hold-utazás, azután gyarmatosítás
- A Hold déli sarkkörére tervezett landolást több kisebb misszió előzi majd meg az Artemis-program keretében. A program az első ember nélküli, Hold-kerülő űrrepülést – több halasztást követően 2022. novemberében indították el. A program célja, hogy a Hold felszínén kialakítsa az emberi jelenlétet, amivel később a Mars kutatása is könnyebb lesz.
- Ugyanezt a holdkerülő repülést fogják végrehajtani az Artemis II űrrepülés során 2024-ben, de már személyzettel. A küldetés során négy űrhajós minden korábbinál messzebbre utazna az űrben, a Hold túlsó oldalára, de ők még nem landolnak a felszínen, hanem 10 napot az űrben töltenek, majd hazautaznak.
- Ezt követi később az Artemis III küldetés, amelynél már a Holdra történő leszállás a cél. A legénység itt már a Holdra száll, és elkezdődik a Gateway nevű, Hold körüli pályára állított űrállomás építése. Persze az Artemis-program minden egyes mozzanata valaminek az előkészítése, hiszen a tervek között szerepel egy állandó Hold-bázis kiépítése a 2030-as években, ami pedig valójában a későbbi Mars-kolónia szimulációja lesz.
Magyarország visszatér az űrbe
„Ez egy feltörekvő, nyíló piac, sok űrutazás indul majd, amint megvalósulnak a Hold körüli állandó, illetve Hold-felszíni bázisok, hiszen oda nagyon sokszor kell majd személyzetet biztosítani. Azok az országok járnak jól, akik be tudnak kapcsolódni ezekbe a kiképzésekbe, amely szolgáltatás is egyben. Ebben Magyarországnak már most van bizonyított kompetenciája” – mondta az űrkutatásért felelős miniszteri biztos. Ferencz Orsolya hozzátette:
A HUNOR Program kiképzését követően a jelenlegi négy magyar űrhajósjelöltből egy várhatóan 30 napos küldetésben fog részt venni a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén az amerikai Axiom Space-szel és a NASA-val közös küldetésben. Az űrhajós kutatási ideje a legfontosabb értéke egy ilyen küldetésnek. Nagyon szigorú feltételei vannak annak, hogy egy kísérletet el lehessen juttatni az űrállomásra. Például igazolni kell azt, hogy abban a formában azt a földfelszínen nem lehetne megoldani. Fel fogunk vinni élettani és gyógyszerkísérleteket, illetve növénytermesztési kísérleteket. A legfontosabb kísérletcsomagunk az egyébként is a világ legjobbjának számító magyar fejlesztés, a sugárzásmérő rendszer további fejlesztése.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
