tóth gabi
Településenként, kerületenként de még utcánként is változhat az, hogy hová lehet a légkondi kültéri egységét felszereltetni. Ha ennek nem járunk időben utána, dupla annyiba is kerülhet egy klíma felszereltetése.
Elsőre egyszerűnek tűnhet egy klíma üzembe helyezése: meg kell keresni a számunkra legmegfelelőbb berendezést és szakembert, aztán csak fel kell szereltetni. A legtöbb ingatlan tulajdonos azonban nincs azzal tisztában, hogy az ilyen készülékek kültéri egységének kihelyezésére többféle szabály is vonatkozik. Aki pedig ezeket nem tartja be, könnyen pórul járhat.
A kültéri egység kihelyezése kapcsán több jogi probléma is adódhat. Például szomszédjogi vita, birtokvédelmi eljárás, sőt a helyi önkormányzat előírásainak megszegése is. Mindegyik eset közös jellemzője az, hogy a tulajdonos nem nézett időben utána, milyen előírás vonatkozna a kültéri egység kihelyezésére-hívja fel a figyelmet a D.A.S. jogvédelmi biztosító.
Akár társasházi homlokzatra, akár családi házra helyeznénk ki a légkondicionáló készülék kültéri egységét, ezt a kormányrendeletet érdemes átolvasni. Ennek alapján hűtő, fűtő berendezés, azaz klíma berendezés az ingatlan homlokzatán helyezhető csak el, hogy az az épület külső megjelenésével összhangban vagy takarva van. Fontos, hogy az épület állékonyságát nem veszélyeztetheti, a homlokzatot nem károsítja, a kivezetés pedig a környezetet bűz-, mérgező-, zaj-, rezgés- vagy más káros hatással nem szennyezheti. Emellett a helyi önkormányzatok településképre vonatkozó szabályzatát érdemes átnézni, mivel ezek ennél részletesebb követelményeket is előírhatnak. Van olyan önkormányzati rendelkezés például, amelyik kifejezetten előírja, hogy amennyiben a lakáshoz erkély tartozik, akkor ezen kell elhelyezni a klímaberendezés kültéri egységét és az nem szerelhető fel az épület homlokzati falára.
A társasházak esetében a homlokzati falak jellemzően közös tulajdonba tartoznak. Ez azt is jelenti, hogy elvileg a többi tulajdonosnak a hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a homlokzati falra bármi kikerüljön. Egészen pontosan kétharmados beleegyezés szükséges a tulajdonosoktól a klíma felszerelésére és ilyen esetben elsőként a közös képviselőt érdemes felkeresni, de a naprakész szabályozással rendelkező társasházak szervezeti és működési szabályzatai is kitérnek már erre. Saját teraszon, erkélyen ugyanakkor bárki szabadon helyezhet el ilyen eszközt-mondta Antal Mihály, a Gree Magyarország műszaki szakértője a Világgazdaságnak.
A légkondicionálók egyik alapvető tulajdonsága, hogy a kültéri egység zajhatást kelt. Ugyan központi szabályozás nincs rá, de ha a szomszéd úgy ítéli meg, hogy rontja az életminőségét a klíma zajterhelése, akkor birtokháborítási eljárást indíthat, a jegyző pedig át is telepíttetheti a berendezést, ami többe kerül, mint az eredeti beruházás. Ennek elkerülése érdekében ha klímatelepítést tervezünk, akkor tájékoztassuk róla időben a szomszédot, pláne akkor, ha a berendezés olyan helyre kerül, hogy a zajterhelés a szomszéd épülete felé áramlik.
Egy átlagos beltéri egység a leghalkabb üzemmódban kb. 25–30 decibel közötti zajszinten üzemel. Összehasonlításként az emberi lélegzetvétel 10 decibel, a falevélhullás 20, a suttogás 30, a hűtőszekrény 40, a mérsékelt eső 50, az emberi beszélgetés 60 decibel környékére tehető. Egy átlagos klíma kültéri egység zajszintje pedig nagyságrendileg 50–60 decibel között mozog.