Ez az 5+3 intézkedés, ami letöri az inflációt

Szakemberek szerint januárban tetőzött az infláció hazánkban. Az elmúlt hónapokban folyamatosan csökkent ez az érték, és a kormány arra tett ígéretet, hogy az év végére leszorítja az inflációt egy számjegyűre. Hétfőn újabb kormányzati intézkedéseket jelentettek be ennek érdekében. Mutatjuk a legfontosabbakat!

Öt intézkedés, amely már védi a magyar embereket:

1.   Élelmiszerárstop: június 30-ig még biztosan akciósan vásárolhatunk meg jó pár alapélelmiszert. A tavaly bevezetett árstop a következő termékekre terjed ki: kristálycukor, búzafinomliszt (BL 55), finomított napraforgó-étolaj, házi sertéscomb, csirkemell, csirke far-hát, csirkehát, csirkefar, csirkeszárnyvég, ultramagas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8% zsírtartalmú tej (ezek ára nem lehet magasabb a 2021. október 15-i árnál),  tyúktojás, étkezési burgonya, az újburgonya kivételével (ezek a 2022. szeptember 30-i árnál nem lehetnek drágábbak).
2.  Kamatstop: 2021. december 24-én jelent meg kormányrendelet a lakossági hitelek kamatrögzítéséről. Közel félmillió családot érint az intézkedés, számukra a változás komoly segítséget jelentett az elmúlt másfél év során és jelent ma is: a kormány döntése értelmében a kamatstopot 2023. december 31-ig biztosan fenntartják.

3.  Rezsivédelem: a háború következtében az energetikai világpiacon drámai mértékben megnövekedett az energiahordozók ára. A többszörösére nőtt árak nem tették lehetővé, hogy a régi formájában fenntartsák a rezsicsökkentés intézményét. A rendelet úgy módosult, hogy átlagfogyasztásig továbbra is csökkentett árat fizetnek a felhasználók, afölött viszont piaci árat számláz a szolgáltató. Az átlagfogyasztás a gáz tekintetében 1729 m3/év (144 m3/hó), az áram esetében pedig 2523 kWh/év (210 kWh/hó). 

4.  Kötelező akciózás: az infláció letörése érdekében a kormány új inflációellenes eszköz bevezetéséről döntött, mely június elsején lépett hatályba. A kötelező akciókra heti rendszerességgel kell sort keríteni, az akciós időszak a hét csütörtöki napján 0 órától a következő hét szerdai napján 24 óráig tart. Minden élelmiszerboltnak húsz élelmiszercsoportban kell legalább egy terméket 10%-os engedménnyel kínálnia. 

5.  Ország- és vármegyebérletek: A májustól kapható új típusú bérletek jelentős spórolást jelentenek az ingázók számára. A teljes árú országbérlet ára: 18.900 Ft, diákoknak: 1890 Ft. A teljes árú vármegyebérlet ára: 9450 Ft, tanulóknak: 945 Ft. Májusban közel 430 ezren választották a vármegye- és országbérletet. Júliustól ráadásul már az Intercityken is lehet országbérlettel utazni.

Három intézkedés, amely hamarosan életbe lép 

1. Online Árfigyelő rendszer: július 1-jén indul az online árfigyelő rendszer, az adatbázis több mint 60 termékkategóriában szereplő élelmiszer árát fogja tartalmazni. Benne lesz például a sertéscomb, a fehér kenyér, a 1,5 százalékos ESL tej, a trappista tömbsajt, a virsli, a margarin, a vaj és a spagettitészta is. Az intézkedés a legnagyobb kereskedelmi üzletláncokra kötelezően vonatkozik. A cél az, hogy a vásárlók össze tudják hasonlítani a különböző boltok árait, és minél olcsóbban tudják elintézni a bevásárlásokat. 
2.  Változás a SZÉP-kártyánál: A hétfői kormányülésen jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormány legújabb gazdaságvédelmi akciótervének részleteit, a rendelet már meg is jelent a közlönyben. Ennek értelmében 2023. augusztus elsejétől december 31-ig lehetővé teszik a Szép-kártyával való fizetést hideg élelmiszerekért is, magyarán: fizethetünk vele a közértben is. Ezenfelül lehetővé válik az is, hogy a munkáltatók 2023. augusztus elsejétől december 31-ig a Szép-kártya-keretet további 200 ezer forinttal emeljék, így már összesen 650 ezer forintot tudnak a kártyára utalni a munkáltatók kedvezményes adózással.
3.  Árplafon az áram árára:

Az akcióterv másik fontos lépése az árplafon bevezetése az áram árára. A miniszter szerint a rendkívül megemelkedett költségek komoly terhet jelentenek a magyar vállalkozásoknak, ezért minden eszközzel élni kell, ami lendületet vihet a gazdaságba. 

Mivel az egyik nagy probléma a vállalkozások számára az energia megemelkedett ára, azon belül is az áram ára, a vállalatok 80 százaléka rögzített áras szerződést kötött tavaly, aminek az a következménye, hogy ezeknek a vállalkozásoknak az egyharmada jelenleg 320 euró/megawattóra fölötti árat fizet, és ezzel együtt az átlag is 250 euró/megawattóra fölött fizet. Éppen ezért három területen – feldolgozóipar, szálláshely-szolgáltatás, raktározás-szállítás – is árplafont vezetnek be, és a legmagasabb árat nettó 200 euró/megawattórában állapítják meg. Ez az intézkedés több mint ötezer vállalkozásnak segít, és több mint negyvenmilliárd forint költségvetési kiadást jelent. Cserébe azt várják, hogy ezek a cégek növeljék a gyártási kapacitásaikat, és ne emeljék az árakat – jelezte a miniszter. Vagyis ez is végsősoron a fogyasztói árak csökkenését, illetve növekedésének megállítását célozza.