kulcsár edina
Csökken 2020 óta a bérek és fizetések reálérték
Németország történelmében példátlan mértékben és gyorsasággal csökken 2020 óta a bérek és fizetések reálértéke. A dolgozók fizetései és a nyugdíjak nominálisan emelkedtek ugyan, de messze nem olyan mértékben, hogy kiegyenlíthették volna az inflációt. Ugyanez vonatkozik a németek – európai mértékkel mérve – amúgy is alacsony megtakarításaira.
Gyors iramban csökkentek 2022-ben a reálbérek: az első negyedévben 1,8 százalékkal, a másodikban 4,4 százalékkal, a harmadikban pedig 5,7 százalékkal, miután már 2021 utolsó negyedében is 1,4 százalékkal lettek alacsonyabbak. Közben az infláció 2022-ben átlagosan 7,9 százalékot, az élelmiszereknél pedig 20 százalék fölötti szintet ért el, miközben a bérek és fizetések három és négy százalék közötti emelkedést mutatnak – olvasható a Neokohn.hun.
A Neokohn.hu cikke szerint a nyugdíjak inflációs csökkentése tudatos politika, mivel a kormány megítélése szerint az államháztartás nem bírja a nyugdíjasokat a szokott szinten ellátni. Hogy ezzel szemben mi minden másra van pénz – például a 4–5 millió migráns magas színvonalú ellátására, arról több ízben tudósítottunk.
Egy Sbahn helyi vonat érkezik a berlini Suedkreuz pályaudvarra Berlinben, Németországban, 2022. november 04-én. A német szövetségi és tartományi vezetők a fogyasztókra nehezedő pénzügyi nyomás enyhítésének egyik intézkedéseként jóváhagyták a regionális tömegközlekedés havi 49 utazási jegyét. EPA/FILIP SINGER
Hasonló a helyzet a megtakarításokat illetően is. Bár a folyószámlákon és bankbetétekben 2022-ben körülbelül ugyanakkora összegek voltak, mint az előző évben, ezek reális értéke azonban kilenc százalékkal volt alacsonyabb, mint 2021-ben.
A rendszermédia az elszegényedést vagy egyszerűen, mint sorscsapást, tudomásul veszi, vagy a gaz kapitalizmust okolja. Mélyen hallgat azonban arról a tényről, hogy az el
Recesszió fenyegeti Németországot – írja a hétfői Bild a Szövetségi Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva. A koronavírus-járvány miatti gazdasági visszaesés, az ukrajnai háborúra válaszul bevezetett, Oroszország elleni uniós szankciók a német gazdaságot is nehéz helyzetbe hozták. Az energiaválság, a magas infláció és a szállítási szűk keresztmetszetek egyaránt érintik a termelőket, a szolgáltatókat, a kiskereskedőket és a fogyasztókat.
A Szövetségi Statisztikai Hivatal új adatai azt mutatják, hogy a német gazdaság fél lábbal a recesszióban van, a bruttó hazai termék (GDP) 0,2 százalékkal csökkent októberről decemberre az előző negyedévihez képest. Összességében a németek kevesebb pénzt költhettek el élelmiszerre, lakhatásra, ruházatra, egészségügyre és szabadidőre. A legtöbb gazdasági szakértő arra számít, hogy Európa legnagyobb gazdaságának teljesítménye visszaesik az idei első negyedévben.
A Német Hentesek Szövetsége szerint a húsiparban 75 százalékkal nőttek a termelői árak. Egy kilogramm sertés jelenleg 2,10 euróba kerül, egy éve 1,20 euró volt az ára. Ez 75 százalékos növekedés – magyarázta a szövetség. A termelői ár mellett járulékos költségek is vannak. „A hús és a kolbász fogyasztói ára lényegében a hús termelői árából (35%), az energiaköltségből (10%), a személyi költségekből (30%) és a kereskedelmi árrésből áll össze" – emelik ki. A cégek a költségeket már áthárították a fogyasztókra, és a jövőben az árak még tovább emelkednek.
Németországban a sör egyszerre népszerű élelmiszer és fontos piac is. 2021-ben az egy főre eső fogyasztás 91,6 liter volt. Németország 76 300 hektoliterrel Európa első számú sörfogyasztója. És a sör egyre drágul, elsősorban a sörfőzdék költségei miatt. A magas energiaköltségek mellett a csomagolás, a szén-dioxid, a logisztika és a bérköltség ára is gondot okoz számukra.
A Német Sörgyártók Szövetségének ügyvezető igazgatója, Hans Eichele kifejtette, hogy minden egyre drágább. A komló, a sörmaláta, a kupak, a söröshordó és az új üveg is többe kerül. Stefan Fritsche, a Berlin-Brandenburgi Sörgyárszövetség helyettes vezetője az RTL-nek adott interjújában így nyilatkozott:
Ha mi sörfőzők mindent áthárítanánk a vásárlókra, akkor valószínűleg 7,50 euró lenne fél liter sör az év végére.
A Deutsche Tafel nevű civil szerveződés Németország-szerte begyűjti az áruházakban már nem eladható élelmiszereket, és továbbadják azokat a szegénységben élőknek. A szövetség szerint meredeken emelkedett azok száma, akik állandó munkahelyük ellenére fordulnak a Tafelhez. "Természetesen a jelenleg magas infláció hatással van a látogatókra" – mondta Markus Grabka, a DIW kutatója. A magas energiaköltségek miatt olyan emberek is hozzánk fordultak, akiknek korábban elegendő volt a jövedelme. Közben nagyjából minden harmadik embert el kell utasítani.
Nehéz elviselni, hogy a segélyek nem elégségesek, és az illetékes hatóságok nem nyújtják a szükséges támogatást a szegény embereknek
– magyarázta a helyzetet Sirkka Jendis, a Tafel ügyvezető igazgatója.
Nemcsak a rászorulók növekvő száma, hanem a visszaeső adományok is gondot okoznak a Deutsche Tafelnek. A Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) felmérése szerint 2020-ban 1,1 millió rászoruló volt az országban, most pedig úgy kalkulálnak, hogy ez a szám megduplázódik.
A rekord infláció és az ukrajnai háború ellenére Olaf Scholz kancellár úgy látja, hogy javulnak a német gazdaság kilátásai. Nem kell többé recessziótól tartani – mondta a Bloomberg üzleti szolgálatának a múlt héten. Kenneth S. Rogoff, a Harvard professzora, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) volt vezető közgazdásza elképedt:
"Csodálkozom, honnan ez az optimizmus" – mondta a BILD-nek.
A német határtól nem messze még mindig háború dúl, ami világszerte óriási kockázatot jelent a gazdaságra, de mindenekelőtt Németországra nézve.
Európa és Németország szegényebb lesz. Az infláció gyengülhet, de nem fog elmúlni. Az infláció olyan, mint a fogyókúra: az utolsó néhány kiló leadásához kell a legkeményebben küzdeni.
Rogoff szerint nem az a kérdés, hogy Németország gazdasági válsággal néz szembe. A kérdés az, hogy mennyire lesz ez nehéz. A potenciális befektetők elkerülhetik Európát és Németországot, a politikai helyzet is nyugtalanítja őket. "Az államnak végre fogyókúráznia kellene, kevesebb pénzt kell költenie és alacsonyabb adókat kell fizettetnie a vállalatokkal és a polgárokkal" – monja.
S hogy milyen mérföldkövek vezettek a kialakult helyzethez? Mutatjuk!
Biden ígérete az Északi Áramlat végéről
Washington, 2022. február 8. Olaf Scholz német kancellár és Joe Biden amerikai elnök sajtóértekezletet tart a washingtoni Fehér Ház keleti termében. (MTI/EPA/Michael Reynolds)
Joe Biden egy pár héttel a háború kezdete előtti sajtótájékoztatóján belengette az Északi Áramlat nevű gázvezeték „végét” orosz támadás esetén. Mint fogalmazott: „Ha Oroszország inváziót indít, tankok és katonák lépnek át Ukrajna határán, nem lesz többé Északi Áramlat 2. Véget fogunk vetni neki.” Arra az újságírói kérdésre pedig, hogy ezt pontosan hogyan csinálnák, hisz a projekt Németország felügyelete alatt áll, Biden csak annyit válaszolt: „Ígérem, hogy képesek leszünk rá.”
Versailles-i EU-csúcs: nem lesznek szankciók az orosz energiahordozókra
Versailles, 2022. március 11. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottságelnöke az Európai Unió tagországai állam- és kormányfőinek az ukrajnai háborúval kapcsolatos intézkedésekkel foglalkozó rendkívüli csúcstalálkozójának második napi tanácskozásán. (Fotó: MTI/EPA pool/Ian Langsdon)
Az uniós állam- és kormányfők franciaországi csúcstalálkozóján élénk vita alakult ki a tagállamok vezetői között az Oroszországgal fenntartott energetikai kapcsolatok kérdésében. Németország, Ausztria és Magyarország azt a határozott álláspontot képviselte, hogy az orosz import leállítása beláthatatlan gazdasági következményekkel járna, mivel az európai energiaszükségletek kielégítésére rövidtávon nincs kielégítő alternatíva. Ennek megfelelően a tanácskozás végén kiadott közös nyilatkozatban nem jelent meg az energiahordozókra kivetendő szankciókra való utalás. Orbán Viktor így értékelt ezután: „nem lesznek szankciók, amelyek kiterjednének az olaj és a gáz területére, vagyis Magyarország energiaellátása a következő időszakban is biztosítva lesz”. Pár hónap elteltével viszont a magyar miniszterelnök már keserűen volt kénytelen megjegyezni, hogy „a németek »átálltak«, Brüsszelben megváltoztatták a döntésüket és bevezették a szankciót az olajra, valamint napirendre vették a gázszankciót”.
Robert Habeck szerint Németország meg tudja oldani a telet orosz gáz nélkül is
Luxembourg, 2022. június 27. Robert Habeck német energiaügyi miniszter nyilatkozik a sajtó munkatársának az Európai Unió Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanácsának luxembourgi ülése előtt. (Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand)
A német energiaügyi miniszter 2022 májusában úgy nyilatkozott, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetében Németország „átvészelheti” a telet anélkül, hogy orosz gázt használna. A legfontosabb feltételnek az LNG-terminálok fejlesztését, valamint az ipari fogyasztás csökkentését jelölte meg. Energetikai szakértők már ekkor felhívták a figyelmet arra, hogy a német gazdaságnak súlyos problémákkal kellene szembenéznie az orosz energiahordozókról való teljes leválás esetén. Európa legnagyobb gazdaságának gyengélkedése pedig az egész kontinens gazdasági stabilitását áshatja alá.
LNG érkezése Európába
Eemshaven, 2022. szeptember 4. Amerikai cseppfolyósított földgázt (LNG) szállító tartályhajó érkezik egy holland kikötőbe. (Fotó: EPA/Siese Veenstra)
A kieső orosz gázimportot az Európai Unió jelentős részben a tengeren érkező cseppfolyósított földgázzal helyettesíti, az Egyesült Államok pedig kötelezettséget vállalt arra, hogy 2022 végéig 15 milliárd köbméter folyékony LNG-t szállít Európába. A vágyvezérelt beszámolókból rendszerint kimarad, hogy a háborút megelőző, 2021-es évben az Európai Unió éves gázfogyasztása csaknem ugyanakkor 400 milliárd köbméter volt. Joe Biden egy alkalommal kifejtette, az USA nemcsak abban érdekelt, hogy az unió függetlenedjen az orosz energiahordozóktól, hanem abban is, hogy a kontinens energiafüggősége végleg megszűnjön. Számos elemző figyelmeztetett arra, hogy az EU 2030-as klímacéljai, valamint a cseppfolyósított földgáz tartályhajókban való, rendkívül magas szén-dioxid kibocsátással járó szállítása nehezen egyeztethetők össze.
Timmermans: „Csavarják le a fűtést, ha segíteni akarnak Ukrajnának”
Strasbourg, 2022. június 7. Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke, az európai zöld megállapodással kapcsolatos munka koordinátora felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban. (Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand)
Nagy port kavart Frans Timmermans, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, az európai zöldmegállapodásért felelős biztos kijelentetése, miszerint „az európaiak azzal segíthetnek a Vlagyimir Putyin elleni harcban, ha lejjebb kapcsolják a fűtést otthonukban”. A biztos a következőket is hozzátette: „Ez nehéz. Átkozottul nehéz, de lehetséges. Meg tudjuk csinálni, és gyorsan meg tudjuk csinálni. Csak bátorságra és keménységre van szükségünk, hogy elérjük ezt a célt. Ha valaha eljött ennek az ideje, akkor az most jött el. A mi döntéseink határozzák meg, hogy mennyi energiát fogyasztunk, és hogy mennyire vagyunk erősek az Oroszországgal szembeni reakcióinkban.”
A gázfelhasználás 15 százalékos csökkentését indítványozta júliusban az Európai Bizottság
Brüsszel, 2022. július 20. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Frans Timmermans, az EB alelnöke, az európai zöld megállapodással kapcsolatos munka koordinátora és Kadri Simson energiaügyért felelős biztos az uniós tagállamok földgáz-felhasználásának csökkentéséről tartott sajtótájékoztatón. (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)„Életbe lép tehát a vészforgatókönyv” – jelentette ki Ursula von der Leyen a Bizottság brüsszeli sajtótájékoztatóján. A Bizottság elnöke szerint „komoly spórolásra”, valamint „a tagállamok közötti szolidaritásra” van szükség, ezért egységesen 15 százalékkal kell csökkenteniük a tagállamoknak a gázfogyasztásukat. Hozzátette, a tagállamoknak közösen kell fellépniük, hogy sikerüljön tompítani a gázhiány miatt kialakuló helyzeten. „Mivel a tagállamok között vannak olyanok, amelyeknél roppant magas az orosz gázkitettség, ezért fontos, hogy a tagországok – szükség esetén – kisegítsék egymást” – hangsúlyozta. Szerinte erre azért van szükség, mert Oroszország zsarolja az EU-t: „Oroszország fegyverként használja az energiát”. Ezért: „legyen szó az orosz gáz részleges, jelentősebb leállításáról vagy az orosz gáz teljes leállításáról, Európának készen kell állnia”.
Csökkenti a gázszállítást a Gazprom
Mülheim, 2022. augusztus 3. Olaf Scholz német kancellár és Christian Bruch, a Siemens Energy német energetikai vállalat vezérigazgatója az Oroszországból Németországba földgázt szállító csővezeték, az Északi Áramlat 1 Kanadában megjavított turbinájával a Siemens mülheimi üzemében. (Fotó: MTI/EPA/Sascha Steinbach)
Technikai hibára hivatkozva Oroszország elkezdte csökkenteni a Németország irányába történő gázszállítást, a nyár végére az Északi Áramlat 1 gázvezeték már csak 20 százalékos kapacitással üzemelt. Hiába helyezte Németország újra üzembe a Kanadában megjavított gázturbinát, a Gazprom, arra hivatkozva, hogy a gázvezeték működését pótalkatrészhiány akadályozza a Moszkva ellen elrendelt szankciók miatt, nem indította újra a szállítást.
India és Kína rákapcsolódása az orosz energiaforrásokra
Szamarkand, 2022. szeptember 16. Vlagyimir Putyin orosz elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök a Sanghaji Együttműködési Szervezet nszamarkandi csúcstalálkozóján tartott kétoldalú megbeszélése előtt. (Fotó: MTI/EPA/Szergej Bobiljov)
India és Kína megpróbáltak profitálni a kialakult helyzetből. A két óriás rendelkezik olyan finomítókkal, melyekkel képesek feldolgozni az Ural típusú kőolajat, ezért az oroszok ukrajnai inváziója után hatalmas mennyiségű olaj vásárlásába kezdtek, és ezzel az orosz energiahordozók legnagyobb felvásárlóivá váltak. Vajon hosszú távon Oroszország képes lesz kiváltani az „elveszett” európai piacot?
Októberi EU-csúcs
Brüsszel, 2022. október 21. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke sajtótájékoztatója az Európai Unió állam-, illetve kormányfői kétnapos csúcstalálkozóján. (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)
A találkozó „eredménye” volt, hogy sikerült megállapodni az önkéntes közös gázbeszerzésről, valamint az ún. gázársapkáról is. Az Európai Tanács a záródokumentum szövegében leszögezte, hogy Oroszországot tartja felelősnek a kialakult energia- és gázválságért.
Macron bírálata
Washington, 2022. december 1. Joe Biden amerikai elnök fogadja Emmanuel Macron francia államfőt a washingtoni Fehér Ház előtt 2022. december elsején. (Fotó: MTI/EPA/Shawn Thew)
Nagy port kavart októberben a hír, miszerint az amerikai ár közel négyszereséért adja el az Egyesült Államok a földgázt Európának. Több magas rangú európai politikus fejtette ki, ellenzi hogy az amerikaiak profittermelésre használják ki az európai energiaválságot. A legmesszebb talán Emmanuel Macron francia elnök ment, aki így fogalmazott: „A mély barátság jegyében üzenjük az amerikaiaknak és a norvégoknak: nagyszerűek vagytok, elláttok minket energiahordozókkal, de az nem fog sokáig menni, hogy saját, belső piacotokhoz képest négyszeres áron kínáljátok ezt. A barátság nem ezt jelenti.”
Az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantása
Földgáz szivárog az Északi Áramlat 2 csővezetékből. Az orosz gázt szállító gázvezeték máig tisztázatlan módon rongálódott meg, s vált használhatatlanná. (Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Svéd parti őrség)
Szabotázs-akciót követtek el az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat ellen. A gázvezeték látta volna el Európa nyugati felét orosz energiával, felrobbantása után azonban teljes mértékben használhatatlanná vált.
Scholz Katarban
Doha, 2022. szeptember 25. Olaf Scholz német kancellár és Tamím bin Hamad ász-Száni sejk, katari emír tárgyalás közben. (Fotó: MTI/EPA/Katar Hírügynökség)
Németországba 2026 és 2041 között évente kétmillió tonna cseppfolyósított földgáz érkezik Katarból, ebben állapodott meg Olaf Scholz Dohában. A kancellár és az alkancellár „az év üzletének” nevezte a megállapodást, ám a kritikusok szerint az egyezmények bőven vannak hátrányai. Kérdés például, hogy a 2026-tól kezdődő szállítások mennyiben tudnak segíteni az akut energiahiánnyal küzdő Németországon?
Az olajárplafon bevezetése elleni intézkedésekről hozott rendeletet Putyin
Emomali Rahmon tádzsik, Savkat Mirzijojev üzbég, Vlagyimir Putyin orosz, Kaszim-Zsomart Tokajev kazah, Aljakszandr Lukasenka fehérorosz és Szadir Zsaparov kirgiz elnök (b-j) a Független Államok Közössége (FÁK) szentpétervári csúcstalálkozóján 2022. december 27-én. MTI/AP/Pool/Kreml/Alekszej Danyicsev
2022. december 27 -én aláírta Vlagyimir Putyin orosz elnök azt a rendeletet, amely különleges gazdasági intézkedéseket léptet életbe arra válaszul, hogy nyugati államok árplafont vezettek be az orosz kőolajtermékekre és kőolajra. Orosz kőolaj és kőolajtermékek szállítása az árplafont bevezető országokba kizárólag az orosz elnök külön döntése alapján lesz lehetséges. A dokumentum szerint az intézkedéseket „az Egyesült Államok és a hozzá csatlakozott külföldi államok és nemzetközi szervezetek barátságtalan és a nemzetközi joggal ellentétes cselekedeteivel összefüggésben”, valamint Oroszország nemzeti érdekeinek védelmében vezetik be.
A nyugati országok olajszankciói december 5-én léptek életbe: az Európai Unió leállította a tengeri úton szállított orosz olaj átvételét, a legfejlettebb országok (G7), Ausztrália és az EU pedig hordónként 60 dolláros árplafont szabott meg a tengeri szállítmányokra. Ennél drágább olajat szállítani vagy biztosítani tilos.
Beszéljenek a tőzsdei árak is
Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató energiapolitika üzletágának vezetője infografikában mutatja be, hogyan is jutott Európa 50 eurós gázártól nem több mint egy év alatt a 350 eurós árakig.