Verhofstadt elismerte, hogy az uniós szankciók nem működnek

Az adatok szerint a szankciók ellenére a legtöbb uniós tagállam kereskedelme növekedett Oroszországgal a háború évében.

„Kilenc szankciós csomag, és a hatás kevesebb, mint nulla!” – ismerte el az Európai Unió által bevezetett intézkedések sikertelenségét Guy Verhofstadt A Renew Europe európai parlamenti frakció EP-képviselője Twitter-bejegyzésében – olvasható a hirado.hu-n.

Az EP-képviselő hosszú idő után először ismerte el, hogy az Oroszország megtörése érdekében a háború kitörése óta hozott szankciós intézkedések hatástalanok voltak, holott Brüsszel még továbbra is fenntartja azt az álláspontját, amely szerint a szankciók bizony hatnak – írta meg a hirado.hu.

„A szankciók elengedhetetlenek ahhoz, hogy Oroszország hadviselési képességét jelentősen korlátozzuk. Oroszország importja és exportja 20,8 százalékkal, illetve 12,3 százalékkal csökkent. Az EU-ban 20 milliárd euró értékben fagyasztották be a jegyzékbe vett személyek vagyonát. A szankcióink hatnak. És amíg Oroszország folytatja a háborút Ukrajnában, addig a szankciók maradnak” – fogalmazott az ünnepek előtt közzétett Facebook-bejegyzésében az Európai Bizottság.

Kiemelték, Guy Verhofstadt Twitter-oldalán megosztott bejegyzésében a Politico által készített táblázatot közölte, amely az uniós tagállamok Oroszországgal folytatott kereskedelmét mutatta be február és augusztus között 2022-ben.

Az adatok szerint a szankciók ellenére a legtöbb uniós tagállam kereskedelme növekedett Oroszországgal a háború évében.

2021-hez képest többek között Németország kereskedelme 33 százalékos emelkedést (20,7 milliárd euró), Hollandia 51 százalékos emelkedést (8,4 milliárd euró), Lengyelország 24 százalékos növekedést (10,4 milliárd euró), Franciaország pedig 84 százalékos emelkedést ért el.

„Egy kép mindent elmond… Kilenc szankciós csomag , és a hatás kevesebb, mint nulla! Oroszországot jutalmazzuk az ellenünk folytatott háborújáért!” – írta a liberális képviselő a politikai lap összesítését kommentálva, olvasható a portálon.

A brüsszeli szankciós politika elhibázott, önsorsrontó, ezért azt meg kell változtatni, a szankciókat el kell törölni, a brüsszeli korrupciós gépezetet pedig fel kell számolni – jelentette ki Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti (EP) képviselőcsoportjának vezetője szerdán.

A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Deutsch Tamás hangsúlyozta: az Európai Parlamentben továbbra is az elhibázott, önsorsrontó brüsszeli szankciós politika megváltoztatásáért fog kiállni a képviselőcsoport.

Deutsch Tamást felhívta a figyelmet:

azok az Európán kívüli hatalmi szereplők, melyek a brüsszeli szankciós politika támogatói, a szankciók miatt az EU nemzetgazdaságait sújtó kibontakozó gazdasági válságokat, az elszálló energiaárakat és az egekbe szökött inflációt csupán járulékos veszteségnek tartják.

Kijelentette: itt az ideje, hogy Európa végre a saját érdekeit képviselje, hogy a brüsszeli bürokrácia is belássa, a szankciós politika elhibázott. Nagyobb gazdasági károkat okoz az európai nemzetgazdaságoknak, mint a szankciók célzottjának.

„Legfontosabb feladatunk, hogy az Európai Parlamentben ahhoz a józan kisebbséghez tartozva hallassuk a hangunkat, amelyik amellett áll ki, hogy a szankcióknak véget kell vetni”

– fogalmazott.

Deutsch Tamás kiemelte: Magyarország kormánya teljesítette a vállalását, eredményes tárgyalássorozat végén létrejött a megállapodás Brüsszellel, ezzel elhárultak az uniós forrásokhoz való hozzáférés útjából a jogi és politikai akadályok. 2023-ban Magyarország rendelkezésére állnak az uniós források, a mezőgazdaság továbbá eddig nem látott nagyságrendű támogatásokra számíthat – mondta.

A delegációvezető felhívta a figyelmet: továbbra is várható, hogy Brüsszelből újabb akadályokat akarnak gördíteni az uniós források tényleges felhasználásának útjába. A lényeg azonban, hogy Magyarország minden vállalását teljesítette, az uniós források rendelkezésére állnak, a fejlesztési pályázatokat kiírhatják – húzta alá.

A fideszes EP-képviselő a brüsszeli korrupciós ügy kapcsán hangsúlyozta: a brüsszeli korrupciós gépezetet fel kell számolni. Megjegyezte, az összes eddig gyanúba keveredett EP-képviselő a szocialista frakcióhoz tartozik, „Dobrevék és Ujhelyi, a dollárbaloldal frakciótársai”. Szavai szerint „ez csak a jéghegy csúcsa”, a brüsszeli források további EP-képviselők érintettségéről beszélnek.

„Kizárt, hogy brüsszeli bürokrácia és a brüsszelita politikusok ezt a számukra hatalmi-politikai szempontból hasznos rendszert megváltoztassák. Ezen a rendszeren csak mi, európai választópolgárok tudunk 2024-ben változtatni”

– fogalmazott a delegációvezető, majd hozzátette: derűlátásra ad okot, hogy a lelepleződés egy nagy európai fordulathoz vezethet 2024-ben.

Az év első hónapjai kritikusak lesznek, ugyanis a tavaly elfogadott energiaszankciók következményei akkor érződnek majd először igazán. Szakértők szerint sok jóra nem lehet számítani, ugyanis a már életbe lépett olajembargó és olajárplafon is azt mutatja, hogy az ilyen intézkedések áremelkedéshez és ellátási zavarokhoz vezethetnek. Ráadásul februárban életbe lép majd a gázárplafon is, ami tovább nehezíti majd a kontinens energiaellátását.

Az ársapkának három célja van: megerősíti a szankcióinkat, tovább csökkenti Oroszország bevételeit, harmadrészről pedig stabilizálja a globális energiapiacot – mondta Ursula von der Leyen egy nappal az orosz olajra vonatkozó embargó és ársapka decemberi életbelépése előtt.

Az olajembargó ötlete májusban merült fel pedig Brüsszel tavasszal még azt ígérte, hogy a szankciók nem vonatkoznak majd az energiahordozókra.

A nyáron elfogadott 6. szankciós csomag végül úgy rendelkezett, hogy 2022. december 5-től megtiltja az orosz nyersolaj, majd 2023. február 5-től a finomított olajtermékek behozatalát a tagállamoknak.

Magyarország viszont kiharcolta, hogy átmeneti kivételt biztosítsanak a csővezetéken érkező kőolaj esetében azoknak az uniós tagállamoknak, amelyek földrajzi helyzetük miatt nem rendelkeznek más lehetőséggel – mondta akkor Orbán Viktor miniszterelnök.

Az ársapka miatt a Brent olaj ára decembertől emelkedésnek indult. Vagyis Brüsszel olajszankciói oda vezettek, hogy az energia újra drágulni kezdett.

„Elvégeztük a munkát, megszületett az egyezség” – közölte Jozef Síkela cseh ipari miniszter, miután az energiaminiszterek elfogadták az uniós gázárplafon javaslatát is decemberben.  Vagyis Brüsszel a másik fontos energiahordozóra a gázra is korlátozásokat vezetett be.

A döntést hónapokig tartó vita előzte meg, végül a tervezettnél jóval alacsonyabb, 180 euró/megawattórás gázárplafonban maximálták a holland tőzsdén kötött havi ügyletek felső árhatárát.

Oroszország nem fog energiahordozót szállítani azokba az országokba, amelyek csatlakoznak a kartelhez – ezt Maria Zaharova orosz külügyi szóvivő közölte a gázársapkáról, de szakértők szerint más energiatermelők is csökkenthetik az európai szállításaikat az árplafon miatt. Szerintük az energiaárak tovább emelkedése várható és problémák lehetnek jövőre a gáztárolók feltöltésével is.

Magyarország nem támogatta a gázárplafont – közölte Szijjártó Péter akkor Brüsszelben A külgazdasági és külügyminiszter kiemelete: gázársapka bevezetése a korábbi hosszútávú gázvásárlási megállapodásokat is érinti, ezért a Gazprommal kötött szerződéseket módosítani kell.

„Ezért volt fontos nekünk ebben a nagyon rossz javaslatban egy kis eredmény eléréseként az, hogy szabadkezet kaptunk a módosításra, tehát a földgáz-ársapka miatt szükségessé váló hosszútávú szerződésmódosításokat nem kell a bizottsággal egyeztetni, nem kell ott bejelenteni, úgy módosítjuk ezeket a szerződéseket, ahogyan meg tudunk állapodni a szállítókkal” – fogalmazott a külügyminiszter.

Európa az orosz energiafüggést amerikaira cserélte – erről Tóth Máté beszélt az M1-en. Az energiajogász úgy fogalmazott: A szankciókkal az EU nem csak a korábbi energiaforrásaitól vágta el magát, hanem azok későbbi visszaépítésének lehetőségétől is.

„Nem számíthatunk sajnos olyan trendekre, hogy a bizottság majd hirtelen, legalább a gazdasági következményeknek levonja a szükséges konzekvenciáit. Úgyhogy sajnos jobban hasonlít az Európai Unió jelenleg arra az űrhajósra, aki ha ellöki magát a világűrben az űrállomástól, akkor egyenlő sebességgel távolodik attól. Az Európai Unió is távolodik ezekkel az intézkedésekkel attól, hogy megoldja a válságot” – fogalmazott a szakértő.

Tóth Máté szerint Brüsszel szankciós politikája tovább fokozhatja majd a már most is súlyos európai krízist, ezért 2023-ban is kulcskérdés lesz az energetika.

• Sokak szerint az európai energiaválság az orosz-ukrán háború februári kitörésével vette kezdetét. Ez azonban nincs teljesen így.
• A 2022-ben robbanó válság összefüggésben van a több mint egy évtizede meghirdetett „zöld átmenettel”, a fosszilis energiahordozók felhasználásának radikális csökkentési programjával. A folyamat Frans Timmermans Európa „zöld forradalmáért” felelős biztos tevékenységével vált tervezhetetlenné, ugyanis Brüsszel energia- és környezetszabályozási törekvéseit elsősorban politikai és ideológiai célokból vezeti le.
• A válság így összefügg továbbá a széleskörű atomenergia-leépítési projekttel, részben az olaj- és gázszektorban elmaradt beruházásokkal, valamint a koronavírus által előállt helyzettel is.
• Az élelmiszerárak meredek növekedése plasztikusan mutatta meg a mögöttünk álló esztendőben, hogy komoly problémák vannak Európában. Az élelmiszerek árát elsősorban az alapanyagárak, a munkaerő, a logisztika, valamint az energiaköltségek határozzák meg.
• Európában az áram ára szorosan követi a gáz árát, az árak megindulása felfelé pedig a Merkel utáni új német kormány bejelentésével vált látványossá, miszerint politikai okokból nem valósul meg az Északi Áramlat 2 vezeték üzembeállítása.
• A háború kitörését követően Brüsszel a szankciók lebegtetésével korábban nem látott tartományba tolta az energiahordozók árát, majd Oroszország a rulbenben való fizetéssel válaszolt.
• Az olajembargó majd a gázembargós tervek sorakozása után az oroszok elkezdték csökkenteni a Németország irányába tartó szállításokat. A gáz ára az egekbe szökött.
• Az európai gazdaság függ az orosz nyersanyagoktól, Európa egy része idén mégis úgy döntött, hogy lemond ezekről. Az energiahordozókra kivetett szankcióktól azt várták, hogy a háború gyors befejezését eredményezik majd. Ez ugyanakkor nem következett be.
• Azzal, hogy a gáz, az olaj, valamint az áram ára megugrott, az egész európai gazdaság nehéz helyzetbe került.

S hogy milyen mérföldkövek vezettek a kialakult helyzethez? Mutatjuk!

Biden ígérete az Északi Áramlat végéről

Washington, 2022. február 8. Olaf Scholz német kancellár és Joe Biden amerikai elnök sajtóértekezletet tart a washingtoni Fehér Ház keleti termében. (MTI/EPA/Michael Reynolds)

Joe Biden egy pár héttel a háború kezdete előtti sajtótájékoztatóján belengette az Északi Áramlat nevű gázvezeték „végét” orosz támadás esetén. Mint fogalmazott: „Ha Oroszország inváziót indít, tankok és katonák lépnek át Ukrajna határán, nem lesz többé Északi Áramlat 2. Véget fogunk vetni neki.” Arra az újságírói kérdésre pedig, hogy ezt pontosan hogyan csinálnák, hisz a projekt Németország felügyelete alatt áll, Biden csak annyit válaszolt: „Ígérem, hogy képesek leszünk rá.”

Versailles-i EU-csúcs: nem lesznek szankciók az orosz energiahordozókra

Versailles, 2022. március 11. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottságelnöke az Európai Unió tagországai állam- és kormányfőinek az ukrajnai háborúval kapcsolatos intézkedésekkel foglalkozó rendkívüli csúcstalálkozójának második napi tanácskozásán. (Fotó: MTI/EPA pool/Ian Langsdon)

Az uniós állam- és kormányfők franciaországi csúcstalálkozóján élénk vita alakult ki a tagállamok vezetői között az Oroszországgal fenntartott energetikai kapcsolatok kérdésében. Németország, Ausztria és Magyarország azt a határozott álláspontot képviselte, hogy az orosz import leállítása beláthatatlan gazdasági következményekkel járna, mivel az európai energiaszükségletek kielégítésére rövidtávon nincs kielégítő alternatíva. Ennek megfelelően a tanácskozás végén kiadott közös nyilatkozatban nem jelent meg az energiahordozókra kivetendő szankciókra való utalás. Orbán Viktor így értékelt ezután: „nem lesznek szankciók, amelyek kiterjednének az olaj és a gáz területére, vagyis Magyarország energiaellátása a következő időszakban is biztosítva lesz”. Pár hónap elteltével viszont a magyar miniszterelnök már keserűen volt kénytelen megjegyezni, hogy „a németek »átálltak«, Brüsszelben megváltoztatták a döntésüket és bevezették a szankciót az olajra, valamint napirendre vették a gázszankciót”.

Robert Habeck szerint Németország meg tudja oldani a telet orosz gáz nélkül is

Luxembourg, 2022. június 27. Robert Habeck német energiaügyi miniszter nyilatkozik a sajtó munkatársának az Európai Unió Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanácsának luxembourgi ülése előtt. (Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand)

A német energiaügyi miniszter 2022 májusában úgy nyilatkozott, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetében Németország „átvészelheti” a telet anélkül, hogy orosz gázt használna. A legfontosabb feltételnek az LNG-terminálok fejlesztését, valamint az ipari fogyasztás csökkentését jelölte meg. Energetikai szakértők már ekkor felhívták a figyelmet arra, hogy a német gazdaságnak súlyos problémákkal kellene szembenéznie az orosz energiahordozókról való teljes leválás esetén. Európa legnagyobb gazdaságának gyengélkedése pedig az egész kontinens gazdasági stabilitását áshatja alá.

LNG érkezése Európába

Eemshaven, 2022. szeptember 4.  Amerikai cseppfolyósított földgázt (LNG) szállító tartályhajó érkezik egy holland kikötőbe. (Fotó: EPA/Siese Veenstra) 

A kieső orosz gázimportot az Európai Unió jelentős részben a tengeren érkező cseppfolyósított földgázzal helyettesíti, az Egyesült Államok pedig kötelezettséget vállalt arra, hogy 2022 végéig 15 milliárd köbméter folyékony LNG-t szállít Európába. A vágyvezérelt beszámolókból rendszerint kimarad, hogy a háborút megelőző, 2021-es évben az Európai Unió éves gázfogyasztása csaknem ugyanakkor 400 milliárd köbméter volt. Joe Biden egy alkalommal kifejtette, az USA nemcsak abban érdekelt, hogy az unió függetlenedjen az orosz energiahordozóktól, hanem abban is, hogy a kontinens energiafüggősége végleg megszűnjön. Számos elemző figyelmeztetett arra, hogy az EU 2030-as klímacéljai, valamint a cseppfolyósított földgáz tartályhajókban való, rendkívül magas szén-dioxid kibocsátással járó szállítása nehezen egyeztethetők össze.

Timmermans: „Csavarják le a fűtést, ha segíteni akarnak Ukrajnának”

Strasbourg, 2022. június 7. Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke, az európai zöld megállapodással kapcsolatos munka koordinátora felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban. (Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand)

Nagy port kavart Frans Timmermans, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, az európai zöldmegállapodásért felelős biztos kijelentetése, miszerint „az európaiak azzal segíthetnek a Vlagyimir Putyin elleni harcban, ha lejjebb kapcsolják a fűtést otthonukban”. A biztos a következőket is hozzátette: „Ez nehéz. Átkozottul nehéz, de lehetséges. Meg tudjuk csinálni, és gyorsan meg tudjuk csinálni. Csak bátorságra és keménységre van szükségünk, hogy elérjük ezt a célt. Ha valaha eljött ennek az ideje, akkor az most jött el. A mi döntéseink határozzák meg, hogy mennyi energiát fogyasztunk, és hogy mennyire vagyunk erősek az Oroszországgal szembeni reakcióinkban.”

A gázfelhasználás 15 százalékos csökkentését indítványozta júliusban az Európai Bizottság

Brüsszel, 2022. július 20. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Frans Timmermans, az EB alelnöke, az európai zöld megállapodással kapcsolatos munka koordinátora és Kadri Simson energiaügyért felelős biztos az uniós tagállamok földgáz-felhasználásának csökkentéséről tartott sajtótájékoztatón. (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)„Életbe lép tehát a vészforgatókönyv” – jelentette ki Ursula von der Leyen a Bizottság brüsszeli sajtótájékoztatóján. A Bizottság elnöke szerint „komoly spórolásra”, valamint „a tagállamok közötti szolidaritásra” van szükség, ezért egységesen 15 százalékkal kell csökkenteniük a tagállamoknak a gázfogyasztásukat. Hozzátette, a tagállamoknak közösen kell fellépniük, hogy sikerüljön tompítani a gázhiány miatt kialakuló helyzeten. „Mivel a tagállamok között vannak olyanok, amelyeknél roppant magas az orosz gázkitettség, ezért fontos, hogy a tagországok – szükség esetén – kisegítsék egymást” – hangsúlyozta. Szerinte erre azért van szükség, mert Oroszország zsarolja az EU-t: „Oroszország fegyverként használja az energiát”. Ezért: „legyen szó az orosz gáz részleges, jelentősebb leállításáról vagy az orosz gáz teljes leállításáról, Európának készen kell állnia”.

Csökkenti a gázszállítást a Gazprom

Mülheim, 2022. augusztus 3. Olaf Scholz német kancellár és Christian Bruch, a Siemens Energy német energetikai vállalat vezérigazgatója az Oroszországból Németországba földgázt szállító csővezeték, az Északi Áramlat 1 Kanadában megjavított turbinájával a Siemens mülheimi üzemében. (Fotó: MTI/EPA/Sascha Steinbach)

Technikai hibára hivatkozva Oroszország elkezdte csökkenteni a Németország irányába történő gázszállítást, a nyár végére az Északi Áramlat 1 gázvezeték már csak 20 százalékos kapacitással üzemelt. Hiába helyezte Németország újra üzembe a Kanadában megjavított gázturbinát, a Gazprom, arra hivatkozva, hogy a gázvezeték működését pótalkatrészhiány akadályozza a Moszkva ellen elrendelt szankciók miatt, nem indította újra a szállítást.

India és Kína rákapcsolódása az orosz energiaforrásokra

Szamarkand, 2022. szeptember 16. Vlagyimir Putyin orosz elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök a Sanghaji Együttműködési Szervezet nszamarkandi csúcstalálkozóján tartott kétoldalú megbeszélése előtt. (Fotó: MTI/EPA/Szergej Bobiljov)

India és Kína megpróbáltak profitálni a kialakult helyzetből. A két óriás rendelkezik olyan finomítókkal, melyekkel képesek feldolgozni az Ural típusú kőolajat, ezért az oroszok ukrajnai inváziója után hatalmas mennyiségű olaj vásárlásába kezdtek, és ezzel az orosz energiahordozók legnagyobb felvásárlóivá váltak. Vajon hosszú távon Oroszország képes lesz kiváltani az „elveszett” európai piacot?

Októberi EU-csúcs

Brüsszel, 2022. október 21. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke sajtótájékoztatója az Európai Unió állam-, illetve kormányfői kétnapos csúcstalálkozóján. (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)

A találkozó „eredménye” volt, hogy sikerült megállapodni az önkéntes közös gázbeszerzésről, valamint az ún. gázársapkáról is. Az Európai Tanács a záródokumentum szövegében leszögezte, hogy Oroszországot tartja felelősnek a kialakult energia- és gázválságért.

Macron bírálata

Washington, 2022. december 1. Joe Biden amerikai elnök  fogadja Emmanuel Macron francia államfőt a washingtoni Fehér Ház előtt 2022. december elsején. (Fotó: MTI/EPA/Shawn Thew)

Nagy port kavart októberben a hír, miszerint az amerikai ár közel négyszereséért adja el az Egyesült Államok a földgázt Európának. Több magas rangú európai politikus fejtette ki, ellenzi hogy az amerikaiak profittermelésre használják ki az európai energiaválságot. A legmesszebb talán Emmanuel Macron francia elnök ment, aki így fogalmazott: „A mély barátság jegyében üzenjük az amerikaiaknak és a norvégoknak: nagyszerűek vagytok, elláttok minket energiahordozókkal, de az nem fog sokáig menni, hogy saját, belső piacotokhoz képest négyszeres áron kínáljátok ezt. A barátság nem ezt jelenti.”

Az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantása

Földgáz szivárog az Északi Áramlat 2 csővezetékből. Az orosz gázt szállító gázvezeték máig tisztázatlan módon rongálódott meg, s vált használhatatlanná. (Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Svéd parti őrség)

Szabotázs-akciót követtek el az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat ellen. A gázvezeték látta volna el Európa nyugati felét orosz energiával, felrobbantása után azonban teljes mértékben használhatatlanná vált.

Scholz Katarban

Doha, 2022. szeptember 25. Olaf Scholz német kancellár és Tamím bin Hamad ász-Száni sejk, katari emír tárgyalás közben. (Fotó: MTI/EPA/Katar Hírügynökség)

Németországba 2026 és 2041 között évente kétmillió tonna cseppfolyósított földgáz érkezik Katarból, ebben állapodott meg Olaf Scholz Dohában. A kancellár és az alkancellár „az év üzletének” nevezte a megállapodást, ám a kritikusok szerint az egyezmények bőven vannak hátrányai. Kérdés például, hogy a 2026-tól kezdődő szállítások mennyiben tudnak segíteni az akut energiahiánnyal küzdő Németországon?

Az olajárplafon bevezetése elleni intézkedésekről hozott rendeletet Putyin

Emomali Rahmon tádzsik, Savkat Mirzijojev üzbég, Vlagyimir Putyin orosz, Kaszim-Zsomart Tokajev kazah, Aljakszandr Lukasenka fehérorosz és Szadir Zsaparov kirgiz elnök (b-j) a Független Államok Közössége (FÁK) szentpétervári csúcstalálkozóján 2022. december 27-én. MTI/AP/Pool/Kreml/Alekszej Danyicsev

2022. december 27 -én aláírta Vlagyimir Putyin orosz elnök azt a rendeletet, amely különleges gazdasági intézkedéseket léptet életbe arra válaszul, hogy nyugati államok árplafont vezettek be az orosz kőolajtermékekre és kőolajra. Orosz kőolaj és kőolajtermékek szállítása az árplafont bevezető országokba kizárólag az orosz elnök külön döntése alapján lesz lehetséges.  A dokumentum szerint az intézkedéseket „az Egyesült Államok és a hozzá csatlakozott külföldi államok és nemzetközi szervezetek barátságtalan és a nemzetközi joggal ellentétes cselekedeteivel összefüggésben”, valamint Oroszország nemzeti érdekeinek védelmében vezetik be.

A nyugati országok olajszankciói december 5-én léptek életbe: az Európai Unió leállította a tengeri úton szállított orosz olaj átvételét, a legfejlettebb országok (G7), Ausztrália és az EU pedig hordónként 60 dolláros árplafont szabott meg a tengeri szállítmányokra. Ennél drágább olajat szállítani vagy biztosítani tilos.

Beszéljenek a tőzsdei árak is

Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató energiapolitika üzletágának vezetője infografikában mutatja be, hogyan is jutott Európa 50 eurós gázártól nem több mint egy év alatt a 350 eurós árakig.