Így készülnek a németek a kemény télre

A német élelmiszerbanknak, a Deutsche Tafel-nek több embert kell ellátnia, mint valaha. A Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) felmérése szerint 2020-ban 1,1 millió rászoruló volt az országban, most pedig úgy kalkulálnak, hogy ez a szám megduplázódik. Egy szóvivő rendkívül feszültnek nevezte a helyzetet – olvasható a Jungefreiheit.de cikkében.

A felmérés szerint meredeken emelkedett azok száma, akik annak ellenére szorulnak rá az élelmiszerbankra, hogy van állandó munkahelyük.

„Természetesen a jelenlegi magas infláció is szerepet játszik ebben – mondta el Markus Grabka, a DIW kutatója.

A magas energiaköltségek miatt olyanok is eljönnek, akiknek a jövedelme korábban elegendő volt.

Eközben körülbelül minden harmadik embert el kell utasítani.

Az élelmiszerhiány a német élelmiszerbankot is érinti

„Azt látni, hogy nem elég a segítség, és hogy a szegénységben élők számára szükséges támogatás pont azok részéről hiányzik, akik valójában felelősek a helyzetért” – nyilatkozta Sirkka Jendis, a Tafel ügyvezető igazgatója.

Nemcsak a rászorulók növekvő száma, hanem az adományok csökkenő száma is problémát jelent a Deutsche Tafel számára.

Az általános élelmiszerhiány miatt egyre kevesebb termék marad meg a nagy kereskedelmi láncoknál, akik így egyre kevesebbet adományoznak. Eddig az alapötlet ugyanis az volt, hogy olyan élelmiszereket osztanak szét, amelyeket egyébként kidobtak volna.

Most az egyesület azt fontolgatja, hogy adományokból további élelmiszereket vásárol, hogy egy alapvető kínálatot garantálni tudjon.

Egyre több élelmiszerbank teszi fel magának a kérdést, hogy meddig fenntartható ez az állapot.

Az Ukrajnából érkező menedékkérők pedig egy újabb csoport, akikkel foglalkozniuk kell.

„A hatóságok számos városban továbbra is a Tafelhez irányítják a menekülteket anélkül, hogy konzultálnának velünk” – magyarázták. „Ez pedig az Ukrajnából érkezőkben azt a téves benyomást kelti, hogy az élelmiszerbankok olyan állami szolgáltatás, amelyre jogosultak.”

A Deutsche Tafel egy önkéntesekből álló egyesület. Olyan élelmiszereket osztanak szét a rászorulók között, amelyeket egyébként a kereskedelmi láncok kidobtak volna. Németországban évente mintegy 265 000 tonna élelmiszert osztanak szét 960 intézmény között. 2018-ban az egyesületet kritika érte, amikor egyes helyszíneken az életosztásnál a német állampolgárokat részesítették előnyben.

A németországi Rheingau-Taunus régió vezetése a sürgősségi ellátásra szakosodott KomRe nevű cégtől rendelt meg egy elemzést, hogy mire kell felkészíteni a katasztrófavédelmet a gázszállítások kimaradása és tartós áramszünetek esetén. A szeptember 7-én megjelent dokumentumban szakemberek horrorisztikus forgatókönyvet vázoltak fel - írja a Wiesbadener Kurier.  

A régióban bekövetkező széles körű, hosszan tartó áramkimaradás esetén 96 órán belül több száz ember halna meg – különösen a klinikákon és az egészségügyi intézményekben élő betegek. 24 órán belül a mezőgazdasági állatállomány is elpusztulna, a víztározók kiürülnének. Fosztogatásokra, tűzesetekre kell számítani, a gazdasági kár pedig több száz millió eurót tenne ki. 
Christian Rossel körzeti tűzvédelmi felügyelő szerint jelenleg az áramszünet a legvalószínűbb katasztrófa-forgatókönyv. Bár az újonnan felállított válságkezelő csapat a kerületi központban is gázhiányra készül, ennek nem lesznek olyan gyorsan drasztikus következményei, mint az áramszünetnek. 
Áram nélkül semmi sem működik. Az internet, a vezetékes telefon és a fűtési rendszerek hibásodnának meg először. Kicsit később a mobilhálózat is kiesik, majd a digitális rádió meghibásodása következne. Az, hogy a klinikák, gondozási létesítmények vízellátása meddig működne tovább, az adott berendezéseiktől függ. Áramhiány esetén nem lehetne üzemanyagot tankolni a benzinkutakon, nem lenne többé hűtve az élelmiszer, és az elektronikus pénz- és a fizetési rendszerek is meghibásodnának. Ahhoz, hogy a válságkezelő csoportok egyáltalán működhessenek, a számítógépszervereknek és a műholddal támogatott kommunikációs rendszereknek áramra van szükségük. Jelenleg a kerületi épület alagsorában található szükséggenerátor mintegy 200 kilowatt teljesítményű. 1000 liter dízel tartalékkal 16 órán át tud folyamatosan működni. A rendőrségnek, a tűzoltóságnak és a mentőszolgálatnak is szüksége van üzemanyagra. Rossel napi 10 000 literre becsüli a szükségletet.  Jelenleg folynak a tárgyalások a fűtőolaj-beszállítókkal, akik válság esetén biztosítják a fontos tüzelőanyagot.
A kerületben található tűzoltóságok egyharmada már fel van szerelve vészhelyzeti generátorral, és továbbiakat szerelnek fel. 
Az már most világos, hogy az előkészületek pénzbe kerülnek. A régió településeinek polgármestereit arra kérik, hogy a helyszínen ellenőrizzék a kritikus infrastruktúrákat. Mindenekelőtt a vízellátást és a szennyvízelvezetést. Mindkét rendszer működtetéséhez elektromos szivattyúra van szükség. Ha pedig meghibásodnak, hamarosan nem jön friss víz a csapból és nem folyik el a szennyvíz.

A berlini rendőrség vészhelyzeti tervet dolgoz ki

A Welt jelentése szerint a szövetségi főváros rendőrsége egy bizalmas működési koncepciót dolgoz ki, mert egy tartós áramszünet Berlinben nagyon rövid időn belül drámai módon befolyásolná a biztonsági helyzetet. Valószínű, hogy fosztogatások vagy zavargások lennének. Felmérik, mely rendőrkapitányságokat lehetne ellátni vészhelyzeti áramfejlesztővel. Fenn akarják tartani a műholdas mobilszolgáltatást, feltöltött  üzemanyagtartályokkal kell készülni a télre, hogy a rendőrség  előrehaladott válsághelyzetben is cselekvőképes maradjon. Az árak emelkedése miatt kezdetben egyre fokozódó tüntetésekre, felvonulásokra kell számítani. Hiány esetén az áram- és a gázellátást arányosítanák. Csak a harmadik szakaszban, az áramszünet esetén lehet szélesebb körű erőszakos eszkalációt feltételezni.

A lakosság nagy része nem tud már pénzt félretenni a rendkívüli áremelkedés, például a megnövekedett rezsi miatt Németországban. A BVR bankszövetség becslése szerint a megtakarítási ráta 2014 óta először egyszámjegyűre csökkenhet az idén.

A kedden publikált tájékoztatás szerint a német szövetkezeti bankok szövetsége (Bundesverband der Deutschen Volksbanken und Raiffeisenbanken, BVR) 2022-re 9-10 százalékos lakossági megtakarítási rátával számol. A magánháztartások eszerint minden száz euró rendelkezésre álló jövedelem után kilenc-tíz eurót tudnak félretenni.

Ezzel szemben a koronavírus-járvány idején sokaknak több pénze maradt mint normális időkben. Egyebek között azért, mert a nyaralások elmaradtak, és a szabadidős létesítmények ideiglenesen bezártak.

A szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis legfrissebb adatai szerint Németországban a megtakarítási ráta 2020-ban rekordot ért el a rendelkezésre álló jövedelem 16,4 százalékával, és 2021-ben is viszonylag magas, 15,1 százalékos marad.

„Az energiaár-válság már a középosztályban is aláássa az előtakarékosságra épülő gondoskodást” – figyelmeztetett Andreas Martin, a BVR igazgatótanácsának tagja. Az áremelkedés miatt havi száz eurós egy főre jutó többletkiadás matt elmondása szerint a háztartások akár 44 százaléka nem lesz már képes megtakarításokat felhalmozni.

Németországban a demokrácia már nem működik, a véleménynyilvánítás szabadsága pedig hanyatlásnak indult – ezt gondolja a keletnémet területeken élők többsége, azonban egyre borúlátóbb a nyugatnémet lakosság is a német egység helyzetéről szóló éves felmérés eredménye alapján, melyről a Junge Freiheit számolt be csütörtöki cikkében.

A felméréshez készített Deutschland-Monitor elnevezésű kutatás szerint a keleten élő németek mindössze 39 százaléka vélekedik úgy, hogy elégedett a Német Szövetségi Köztársaságban működő demokráciával, ami kilenc százalékpontos csökkenést jelent a 2020-ban mért eredményekhez képest.

Nyugat-Németországban az elmúlt két évben szintén csökkent az elégedettség, 65 százalékról 59 százalékra esett vissza – mutatott rá a Junge Freiheit.

Növekszik az elégedetlenség, és csökken a véleménynyilvánítás szabadsága

A júliusban és augusztusban a mintegy négyezer ember körében végzett felmérés szerint Németország keleti és nyugati részén

egyre kevesebb lakos vallja azt, hogy lehetősége van a szabad véleménynyilvánításra anélkül, hogy emiatt bajba kerülne.

A kutatás továbbá kiemelte, hogy Németország keleti részén, amely egykor a szocialista NDK területe volt, még mindig csupán 43 százalék hisz a következmények nélküli véleménynyilvánítás lehetőségében, míg az ország nyugati felében ez az arány 58 százalék.

A felmérés a jólét kérdését is vizsgálta, mellyel kapcsolatban az ország keleti felében élő németek legalább 32 százaléka, ésa nyugati felében élő németek 42 százaléka vélte úgy, hogy a politikusok szem előtt tartják országuk jólétét.

A Junge Freiheit arra is rámutatott, hogy

Németország nyugati részén a válaszadók mindössze 26 százaléka volt elégedett a szövetségi kormány munkájával, amely érték keleten még alacsonyabb, 23 százalék.

Különösen nagy az elégedetlenkedők száma Szászország és Türingia tartományokban. Az állam az itteni polgárok 37 százalékát úgynevezett elégedetlen populistának tartja – tette hozzá a hetilap.

A magas energiaárak maradandó károkat okozhatnak – hívta fel a figyelmet a zöldpárti Robert Habeck gazdasági miniszter, melyről a Tagesschau számolt be keddi cikkében. A német portál továbbá hangsúlyozta, a német kormány számos politikusa a gázárplafon bevetésében látja a helyzet megoldását.

Néha csak parázslik, de van, hogy már lángol is a tető” – fogalmazott Robert Habeck gazdasági miniszter, aki ezzel a hasonlattal élve szemléltette a német gazdaságot fenyegető válsághelyzetet. A miniszter a krízis kezelésének érdekében egy olyan pénzügyi támogatást szorgalmaz, amelyet a német szövetségi kormány tenne elérhetővé.

Az alkancellár a DPA hírügynökségnek azt nyilatkozta, jelenleg

„a német gazdaság jövőbeli életképessége forog kockán, továbbá annak is fennáll az esélye, hogy maradandó károsodást szenved”.

„Nem vesztegethetjük az időt”

„Most minden pénzügyi lehetőségünket latba kell vetni, hogy átsegítsük az amúgy jó állapotban lévő gazdaságunkat a válságon, hogy megóvjuk a munkahelyeket és a befektetők vállalkozókedvét” – mutatott rá Robert Habeck, aki úgy gondolja, miniszterként mindent megtesz ennek érdekében.

A gazdasági miniszter továbbá kifejtette, hogy „a gazdasági minisztériumban rohamtempóban dolgozunk a segélyprogramok felállításán, és a kormánnyal egyeztetve tárgyaljuk meg a finanszírozás fontos kérdéseit. Nem szabad ezzel időt vesztegetnünk”.

Olaf Scholz német kancellár szerdára egy találkozót hívott össze, mely során a szövetségi államok kormányfőivel folytat megbeszélést.

A hírportál arra is emlékeztetett, hogy Robert Habeck korábban már tett olyan bejelentést, mely szerint az energiaárak meredek emelkedése miatt ki akarja terjeszteni a vállalatok állami segélyprogramjait, azonban a finanszírozás kérdése egyelőre megválaszolatlan maradt.

Valóban megoldás lehet a német gázárplafon?

Küszöbön áll a német gazdasági és technológiai minisztérium által az energiaszolgáltatók tehermentesítésére tervezett intézkedés, azaz az október 1-jétől életbe lépő gázpótdíj – jelezte a Tagesschau híroldala.

Azonban a magas energiaárak kezelésére a Németországot vezető kormánykoalíció számos politikusa látja megoldásnak a gázárplafon bevezetését.

A portál szerint Andreas Bovenschulte, Bréma városának szociáldemokrata polgármestere a közelgő miniszterelnöki konferencia előtt többek között azt is követelte, hogy a gáz árának legfelső határát azonnal ki kell jelölni.

„Az embereknek biztonságot kell nyújtani ezekben a bizonytalan időkben. Tudniuk kell, mire számíthatnak, mire lehet és mire kell felkészülniük” – hangsúlyozta a baloldali politikus.

Bovenschulte mellett Türingia miniszterelnöke, Bodo Ramelow is a gázárplafon egyik szószólója, de a szabaddemokrata Christian Lindner szövetségi pénzügyminiszter is nyíltan szorgalmazta az irányváltást a gázpótléktól az árak maximalizálása felé.

Milliárdos költségekkel néz szembe a német kormány

Milliárdos költségekről van szó, és a kérdés továbbra is fennáll, hogy a lehetséges irányváltást vajon hogyan tudja majd Németország finanszírozni, ugyanis a gázár felső határának kiszabása komoly költségeket jelentene a német szövetségi kormány számára.

A gazdasági minisztérium adatai szerint az államnak 1,3 milliárd eurójába kerülne, hogy kilowattóránként egy centtel csökkentse az áram fogyasztói árát. A magas költségek miatt így a német kormány több alternatív lehetőséget is számba vesz.

Energiaszolgáltatók államosítása, adósságfék felfüggesztése?

Saskia Esken, a Szociáldemokrata Párt vezetője az energiaszolgáltatók államosítását szorgalmazza, de egy speciális alap létrehozása is szóbekerült, melyet már a német fegyveres erők fejlesztésének érdekében is alkalmaztak. Ez a támogatás Ricarda Lang, a Zöldpárt elnöke szerint egy lehetséges megoldás lehet.

Robert Habeck gazdasági miniszter egy újabb több milliárd eurós speciális alap lehetőségét is felvetette, amelyből a vállalatokat és a magánszemélyeket támogatnák. Ez azonban azzal járna, hogy a kormánynak hitelt kellene felvennie, ez pedig újabb adósságokat szülne.

Christian Lindner szövetségi pénzügyminiszter vehemensen ragaszkodik az adósságfékhez, amelyet szerinte a jövő évtől ismét be kell tartani, ugyanis az elmúlt években a koronavírus-járvány miatt a fék felfüggesztésre került.

Az adósságfék rendszere csak korlátozott mértékben teszi lehetővé a szövetségi kormány számára, hogy új hiteleket vegyen fel – tette hozzá a híroldal.

Az adósságfék betartásával kapcsolatos kétségeket Peter Tschentscher, Hamburg polgármestere azonban igyekszik eloszlatni. A politikus ugyanis el tudja képzelni az annak ismételt felfüggesztését, melyet az energiaválságra és az infláció növekedésére tekintettel „megalapozott” lépésnek tart.

A Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) elnöke, Marcel Fratzscher az RTL csatornának adott interjúban úgy nyilatkozott, hogy kételkedik abban, hogy már 2023-tól újra be lehet tartani az adósságféket.

Marcel Fratzscher továbbá elmondta, hogy a harminc-, negyven-, ötvenmilliárdos vagy azt meghaladó költségeket tartja reálisnak a gázár korlátozása érdekében.

„Az energiaárak hatékony fékezése milliárdokba kerülne” – ezt már Gerd Landsberg, a Német Városok és Önkormányzatok Szövetségének ügyvezető igazgatója mondta.

Gerd Landsberg arra is rámutatott, hogy szerinte most van itt az ideje megakadályozni azt, „hogy az emberek ne tudják kifizetni az energiaszámláikat, hogy a cégek fizetésképtelenné váljanak, és az önkormányzatok ne tudják finanszírozni működésüket. Ezért a szövetségi, az állami és a helyi önkormányzatoknak most szorosabban együtt kell működniük, hogy a lehető leggyorsabban megoldást mutassanak fel”.