Csúcson az infláció sok európai országban

Tavaly az áram ára 65, a gázé 87 százalékkal emelkedett, jelentősen drágult az élelmiszer is, de még ezeknél is súlyosabb a lakhatási válság. Kevés az ingatlan a piacon, miközben a bérleti díjak is emelkedtek. A miniszterelnök a hónap közepére ígérte az új intézkedések bejelentését, amelyek a legnehezebb helyzetben lévőket célozzák meg.

„Azt mondják a szakemberek, hogy bár elindult egy csökkenő trend, de a lakosság ebből nagyon sokára fog bármit is érezni, tehát most ebben a helyzetben mindenki a kormányra figyel, hogy fenntartja-e a támogatásokat, vagy sem, amelyek egy része február végével lejárna. Ha úgy döntenek, hogy nem, akkor az üzemanyagok jövedéki adója emelkedni fog, illetve a gáz és a villamos áram áfája is 9 százalékról 13,5 százalékra, ami egy probléma lenne”– számolt be róla az M1 dublini tudósítója.

Folyamatosan csökken a gáztárolók telítettsége Németországban, miután már nem érkezik gáz Oroszországból. A felépített LNG-terminálokkal csupán az orosz földgáz negyedét tudják pótolni, és a lakosokat továbbra is spórolásra ösztönzik.

Továbbra sem javul a földgázvészhelyzet Németországban.

A tíz hónap alatt felépített három LNG-terminál – amely a cseppfolyósított gázt fogadja – csupán az oroszoktól érkező korábbi földgázmennyiség negyedét képes pótolni. Közben az embereket folyamatosan arra szólítják fel, hogy spóroljanak az energiával.

„A kormány igyekszik meghatározni, hogy a háztartások hűtőszekrényein belül milyen legyen a hőmérséklet, mekkora fordulatszámon centrifugázzák a ruhákat annak érdekében, hogy később a szárítót ne kelljen magas hőfokra felkapcsolni, de a lakosoknak azt is tanácsolja, hogy a vizet ne a tűzhelyen, hanem vízforralóval melegítse fel” – számolt be róla az M1 helyszíni tudósítója Berlinből.

A német kormány elmondása szerint már olyan óvatos becslések is megjelentek, amelyek szerint a spórolással akár 500 kilowattóra áramot is meg lehet takarítani.

Németország történelmében példátlan mértékben és gyorsasággal csökken 2020 óta a bérek és fizetések reálértéke. A dolgozók fizetései és a nyugdíjak nominálisan emelkedtek ugyan, de messze nem olyan mértékben, hogy kiegyenlíthették volna az inflációt. Ugyanez vonatkozik a németek – európai mértékkel mérve – amúgy is alacsony megtakarításaira.

Gyors iramban csökkentek 2022-ben a reálbérek: az első negyedévben 1,8 százalékkal, a másodikban 4,4 százalékkal, a harmadikban pedig 5,7 százalékkal, miután már 2021 utolsó negyedében is 1,4 százalékkal lettek alacsonyabbak. Közben az infláció 2022-ben átlagosan 7,9 százalékot, az élelmiszereknél pedig 20 százalék fölötti szintet ért el, miközben a bérek és fizetések három és négy százalék közötti emelkedést mutatnak – olvasható a Neokohn.hun.

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Németországnak 175 milliárd euró kárt okoz a háború idén

Mindennek hatására a német gazdaság helyzete továbbra is nagyon törékeny – idézték a közleményben Michael Grömlinget, az IW kutatóját.

A cikk szerint a német nyugdíjasok helyzete különösen nehéz. A nyugdíjak 2022-ben a nyugati országrészben 5,35 százalékkal emelkedtek, keleten pedig – a nagyon alacsony nyugdíjak magas száma miatt – 6,12 százalékkal.

Az előrejelzések szerint 2023-ban még rosszabb lesz a helyzet, a nyár folyamán a nyugdíjak 3,5 illetve 4,2 százalékkal fognak emelkedni, vagyis a továbbra is száguldó inflációnak még a nyomába sem kerülnek.

A Neokohn.hu cikke szerint a nyugdíjak inflációs csökkentése tudatos politika, mivel a kormány megítélése szerint az államháztartás nem bírja a nyugdíjasokat a szokott szinten ellátni. Hogy ezzel szemben mi minden másra van pénz – például a 4–5 millió migráns magas színvonalú ellátására, arról több ízben tudósítottunk.

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Hat-hétszeres áremelkedés egy év alatt – Összeállításunk az Európát megfektető energiaválságról

A helyzet a bérből és fizetésekből élők számára sem javul. Az infláció mértéke alig fog csökkenni, hivatalos kijelentések szerint előreláthatólag hat százalék körül fog mozogni, miközben egyetlen gazdasági ágazatban sem számíthatnak a dolgozók hasonló nagyságú béremelésre.

Egy Sbahn helyi vonat érkezik a berlini Suedkreuz pályaudvarra Berlinben, Németországban, 2022. november 04-én. A német szövetségi és tartományi vezetők a fogyasztókra nehezedő pénzügyi nyomás enyhítésének egyik intézkedéseként jóváhagyták a regionális tömegközlekedés havi 49 utazási jegyét. EPA/FILIP SINGER

Hasonló a helyzet a megtakarításokat illetően is. Bár a folyószámlákon és bankbetétekben 2022-ben körülbelül ugyanakkora összegek voltak, mint az előző évben, ezek reális értéke azonban kilenc százalékkal volt alacsonyabb, mint 2021-ben.

Miután az elmúlt hónapokban az ingatlanok ára süllyedni kezdett, a németek vagyonának értéke is csökkenőben van.

A rendszermédia az elszegényedést vagy egyszerűen, mint sorscsapást, tudomásul veszi, vagy a gaz kapitalizmust okolja. Mélyen hallgat azonban arról a tényről, hogy az elszegényedés a kormány tudatos politikájának a következménye.

Az ukrajnai háború miatt idén 175 milliárd euró veszteség éri a német gazdaságot. Ez derül ki a Német Gazdasági Intézet (IW) tanulmányából. Vagyis minden németnek átlagosan 2000 eurós jólétvesztéssel kell számolnia.

Három év után végre csökkentek a járvány gazdasági következményei – de az ukrajnai háború esetében ez nem mondható el. Az IW új számításai szerint 2023-ban 175 milliárd euróra tehető a gazdasági veszteség, ami a német GDP  4,5 százalékának felel meg. Ez lakosonként 2000 eurós, mintegy  800 ezer forintos jólétvesztést okoz a német polgároknak. Az IW-tanulmány szerzői számításaikhoz a jelenlegi helyzetet hasonlították össze egy olyan forgatókönyvvel, amelyben nincs háború, és a háború okozta magas energiaárak, szállítási szűk keresztmetszetek.

595 milliárd eurós veszteség a járvány kezdete óta
Az elmúlt három évben a németeknek óriási jóléti veszteségeket kellett elviselniük. A 2020-as pandémiás évben  175 milliárd euró hozzáadott érték veszteséget okozotak  a bezárások, leállások. 2021-ben újabb 125 milliárd eurós GDP-veszteség következett, 2022-ben pedig ehhez valószínűleg csaknem 120 milliárd euró adódott hozzá. A termelési veszteségek, a 2023 végére várt további 175 milliárd euróval együtt összesen 595 milliárd euróra nőnek. Ez 3 év alatt fejenként több mint 7000 eurós, közel 3 millió forintos jóléti veszteséget jelent.

Németország még mindig válságban van
A háború miatt az energiaellátés  nem biztonságos, a vállalkozók tartanak a fennakadásoktól és vészhelyzetektől, például a kritikus infrastruktúrákban. 
Ráadásul nem csak a villamos energia és a gáz, hanem a félkésztermékek és a nyersanyagok költségei is magasak – ez veszélyezteti a versenyképességet, visszafogja a beruházásokat. „Nem hárítható át minden költség a vásárlókra” – mondja Michael Grömling, az IW üzletágvezetője.
Emellett a magánháztartások kereslete is csökken, mivel őket is megterhelik az áremelkedések.

Van más probléma is

A KfW szövetségi fejlesztési bank egy másik problémára is felhívja a figyelmet. Elemzésük szerint a szakképzett munkaerő hiánya és a termelékenység csak mérsékelt növekedése szintén visszafogja a gazdaságot. 2012 óta a munka termelékenysége csak évi 0,3 százalékkal nőtt. 

Amennyiben nem lesz pozitív változás, Németország „az évtized vége előtt a tartósan stagnáló, esetleg fokozatosan csökkenő jólét korszakába léphet”. Ezért az emberek egyre szegényebbek lesznek, a társadalmi konfliktusok pedig egyre szaporodnak.

A munkaerőhiány leküzdése érdekében a KfW a 15 és 64 év közöttiek, de a 65 év felettiek magasabb foglalkoztatási arányát, valamint a külföldi munkavállalók bevándorlását szorgalmazza . A termelékenységet is növelni kell, például hatékonyabb munkafolyamatok vagy több automatizálás révén. 

Az IW is utal a szakképzett munkaerő hiánya miatti kockázatokra, ezen belül arra, hogy egyre kevesebb fiatal vesz részt a természettudományi tárgyakhoz kapcsolódó szakmai képzésekben. 

Mérete és politikai súlya miatt, Németország nagyobb hatást gyakorol Európa energiapolitikájára, mint más tagállamok. A Századvég kutatásának eredményei alapján az európai polgárok 89 százaléka felelősnek gondolja az elhibázott német energiapolitikát az európai energiakrízis kialakulásáért és a válaszadók fele nagy szerepet tulajdonít Németországnak – áll a Századvég legújabb elemzésében.

Az európai energiaválság kirobbanása óta egyre több kritika éri Németország energiapolitikai törekvéseit. A működőképes német atomerőművek bezárása súlyosbította a kapacitáshiányt az Európai Unió árampiacán. Az Északi Áramlat-2 gázvezeték engedélyeztetésének akadályozása kereskedelmi konfliktust okozott az Európai Unió és Oroszország között, ami miatt az orosz fél már a háborút megelőzően is csökkentette az EU-ba leszállított földgáz mennyiségét. A háború kirobbanását követően pedig Oroszország azután kezdte el korlátozni szállításait az Északi Áramlat-1 vezetéken, hogy Németország államosította az orosz Gazprom tulajdonában álló gáztárolókat, valamint bejelentette, hogy két éven belül teljesen megszakítja a gázkereskedelmet Oroszországgal.

A Századvég Európa Projekt-kutatásának keretében arról kérdezte az európai polgárokat, hogy egyetértenek-e a Németországgal szemben megfogalmazott kritikákkal, azaz felelősnek tartják-e a német energiapolitikát a kialakult energiaválságért.

Tízből kilenc német polgár felelősnek tartja országának energiapolitikáját a válságért

Az európai polgárok elsöprő többsége (89 százaléka) szerint az elhibázott német energiapolitika felelős az európai energiaválság kialakulásáért, és csaknem fele (48 százaléka) nagy szerepet tulajdonít Németországnak. Meglepő, hogy a leginkább kritikus Finnország, Csehország és Szlovénia után Németországban a legmagasabb azoknak az aránya, akik szerint a német törekvéseknek nagy szerepe volt a válságban. A kritikusan vélekedők magas arányára magyarázatot jelenthet, hogy a finn, a cseh és a szlovén polgárok körében – uniós összevetésben – egyaránt kiemelkedő az atomenergia támogatottsága, ráadásul utóbbi kettőben a polgárok nagy aránya szankciókritikus álláspontot képvisel. Németországban vélhetően a rezsiköltségek drasztikus növekedése megemelte a lakosság általános elégedetlenségét a kormány intézkedéseivel szemben. Az energiapolitikai sarokpontokról alkotott véleménykülönbségek miatt a magyar válaszadók szintén kritikusak a német törekvésekkel szemben: 52 százalékuk nagy szerepet tulajdonít Németországnak az energiaválság kialakulásában.

(forrás: Századvég)

Azoknak az aránya, akik nem tartják a német energiapolitikát felelősnek a helyzetért Luxemburgban (20 százalék), Bulgáriában (18 százalék) és Hollandiában (17 százalék) a legmagasabb. Luxemburg és Hollandia esetében az eredményekre magyarázatot jelenthet, hogy mindkét ország nagymennyiségű energiát importál Németországból. A bolgár eredmények meglepőek, mert Bulgária nem áll szoros kereskedelmi kapcsolatban Németországgal az energiaszállítások terén, ráadásul az országban mind a szankciókritikusok, mind az atomenergiát támogatók aránya magas.

A Századvég legújabb, Németország energiapolitikája még a németek szerint is felelős Európa energiaválságáért című elemzése elérhető a Századvég weboldalán.