kulcsár edina
Az Amerikában élő magyar búvár, Gőgh Szilvia újabb kulisszatitkokat árult el az Avatar 2. forgatásáról. Kiderült, hogy a víz alatti jeleneteket milyen körülmények között vették fel.
Sokan szkeptikusak voltak az idei év eddigi legnagyobb filmsikerével, az Avatar 2-vel kapcsolatosan. Többekben kétség merült fel A víz útja című folytatással és vitákat generált, hogy az alkotás víz alatti jeleneteit vajon tényleg a vízben rögzítették, vagy a legmodernebb számítógépes technikát alkalmaztak az utómunkák során, akárcsak az első résznél. Nos, az Egyesült Államokban élő magyar búvároktató-kaszkadőr, Gőgh Szilvia erről is lerántotta a leplet.
Mielőtt Szilvia elárulta az igazat a forgatási körülményekről, előbb elmesélte, hogyan lett búvár és hogyan kötött ki Amerikában. A nő itthon, a BHG búvárklubban lett tájékozódási búvár, ám a merülésbe igazán Korfun szeretett bele. Ott döntötte el, hogy ilyen helyen akar élni és búvárkodásból fogja fenntartani magát. Bár a szülei kissé kételkedtek abban, hogy ez menni fog, a nő nem adta fel álmait. Dolgozott Máltán - itt lett oktató - majd egy angliai kitérő után Thaiföldön találta magát, végül egy ausztráliai kanyar után visszatért Thaiföldre. A 2001-es terrortámadás után utazott Amerikába, ahol egy kaliforniai búvárbázison helyezkedett el. Mivel ehhez közel volt több filmstúdió kirendeltsége, Szilvia testközelből látta a kaszkadőrök munkáját, ami nagyon vonzotta őt. Azóta számos filmben dolgozott vízi biztosítóként vagy dublőrként.
Íme az igazság a forgatásról! A víz alatti jeleneteket egy gigantikus medencében vették fel, amelybe 3,4 millió liter víz fért bele (összehasonlításul: egy szabványos versenymedence 50 méter hosszú és 25 méter és 2,75 millió liter víz tölti ki).
Ezt a medencét kifejezetten a film kedvéért építették meg. A stáb be tudta állítani, hogy milyen irányba álljon a medence, hullámokat, örvényeket tudtak generálni, és a mélységén is tudtak változtatni
- mesélte Szilvia. Mivel a buborékok nem látszódhattak a filmen, ezért a levegőpalackos merülés mindenki számára ki volt zárva. Emiatt a szereplőket komoly tréning alá vetették a forgatás előtt.
Egyrészt egy szabadtüdős búvároktató foglalkozott velük, másrészt oxigénnel dúsított levegőt lélegeztek be, hogy tovább bírják a víz alatt. Annyit elárulhatok, hogy Kate Winslet 6 percig, Sigourney Weaver pedig 4 percig bírta egy levegővel
- osztotta meg a kulisszatitkokat a kaszkadőr. A jeleneteket a vízi biztosító csapat többször lepróbálta az éles felvétel előtt, akadt olyan is, amit egy hétig gyakoroltak.
Napi 10-12 órát dolgoztunk, instruálva a szereplőket, hogy például ezt a mozdulatot itt és így csinálják, vagy a medence melyik részén vegyenek nagy levegőt és merüljenek le. Ehhez figyelembe kellett vennünk a kamerák helyzetét. Elég összetett feladat volt
- magyarázta Szilvia.
A filmet 2017-ben kezdték el forgatni, a munka pedig négy évig tartott, 2021-ben rögzítették az utolsó jeleneteket Kaliforniában. Ez idő alatt Szilvia alaposan megismerte világhírű producert, James Cameront.
"Ő egy maximalista zseni, aki már 6-7 éves korában tengeralattjárókat tervezett. Ezt úgy tudtam meg, hogy Ausztráliában láttam erről egy szuper kiállítást.
Az Avatarnál is pontosan tudta, hogy milyen víz alatti világot akar látni, amit megálmodott és létrehozott. 110 százalékkal dolgozott, s ezt várta el másoktól is. Amikor megjelent, mindenki odafigyelt rá, rend és fegyelem jellemezte a forgatásokat
- mesélte a búvároktató. A stáb sokszor nem tudta, melyik filmhez forgatnak - igen, lesz 3. és 4. része is az Avatarnak -, de mindenkit roppant szigorú titoktartás kötött.
"Senkinek sem mondhattuk el, min dolgozunk" - szögezte le a kaszkadőr. Cameron és a film készítői nem sajnálták a pénzt a biztonságra és a stáb jóllétére. Szilvia elmondása szerint még sosem érezte magát annyira biztonságban, mint az Avatar 2 forgatásán. Emellett egészséges ételeket ehettek, edzeni vagy jógázni tudtak a pihenőidőben.
Ahogy arról a Ripost is írt, Szilvia életét tragédiák és betegségek is nehezítették, mielőtt belevágott a szuperprodukció forgatásába.
Hat évvel ezelőtt mellrákot diagnosztizáltak nálam. Ekkor 39 éves voltam. És milyen a sors! Édesapám 39 éves korában halt meg, ahogy az egyik unokatestvérem is. Édesanyám pedig mellrákba halt bele. Így nem volt kérdés: minden tőlem telhetőt megtettem, hogy meggyógyuljak
- mesélt a tragédiákról a búvár, aki masztektómián esett át és a méhét is eltávolították. A kezelésektől kihullott a haja, ám ezt és a történetét is felvállalta, hogy példát mutathasson a többi beteg nő számára: van remény, fel lehet épülni a rákból. Úgy érzi, hogy a betegség csak egy fejezet volt az életében. Azóta újra boldogabb események színesítik az életét. Ma már az utókezelésre szánt gyógyszereit sem kell szednie, és az eredményei azt mutatják, nincs rákos sejt a szervezetében. Szilvia munkája során búvárokat oktat, szabadidejében pedig ékszerkészítéssel foglalkozik.