kulcsár edina
Létrehozva: 2022.11.20.
Komoly tétje van a szankciókról szóló nemzeti konzultációnak
Az Európai Unió szankciós politikája szó szerint a bőrünkre és a zsebünkre megy, ezért most nagyon fontos, hogy minél többen kitöltsék a nemzeti konzultációs kérdőívet. Erre már online is van lehetőség.
Már mindenkinek a postaládájába megérkezett a szankciókról szóló nemzeti konzultációs kérdőív, amire december 9-ig várják a választ. Sokan legyintenek: mi közöm nekem az Európai Unió szankciós politikájához, az oroszok és az ukránok háborújához? Jobban tudják "odafent", mit kell csinálni, ez biztosan csak a felelősség áthárítása vagy a kormány önigazolása, vélekednek. Lehet, hogy látszatra a "nagypolitikáról" van szó, valójában azonban húsbavágó, a bőrünkre és a pénztárcánkra menő kérdések ezek, a szankciók következményeit a mindennapjainkon érezzük.
A kérdéssor hét, főként az energiabiztonsággal kapcsolatos kérdést tartalmaz, de szó esik a turizmust érő szankciós károkról és az élelmiszerbiztonságról is. A kérdések a következők:
- Ön egyetért-e a brüsszeli olajszankcióval?
- Ön egyetért-e a gázszállításokra vonatkozó szankcióval?
- Ön egyetért-e a nyersanyagokra vonatkozó szankcióval?
- Ön egyetért-e a nukleáris fűtőelemekre vonatkozó szankcióval?
- Ön egyetért azzal, hogy a paksi beruházásra is terjedjenek ki a szankciós intézkedések?
- Ön egyetért a turizmus korlátozásával járó szankciókkal?
- Ön egyetért az élelmiszerárak emelkedését okozó szankciókkal?
Miért fontos, hogy minél többen megválaszolják ezeket a kérdéseket?
Brüsszel az emberek megkérdezése nélkül vezette be az Oroszország elleni elhibázott szankcióit, melyekről most az unióban elsőként a magyar kormány kéri ki a társadalom véleményét. A nemzeti konzultáció lehetőséget kínál arra, hogy elmondjuk véleményünket, és ezzel erős üzenetet küldjünk az unió döntéshozóinak.
Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúra Zrt. energia- és klímapolitika üzletágának vezetője a Facebookon közzétett videójában hangsúlyozza:
a nemzeti konzultáció lehetőséget kínál arra, hogy a magyar emberek megoszthassák véleményünket és ezáltal erős üzenetet küldjenek az unió döntéshozóinak, ugyanis novemberben rendezik a közelmúlt egyik legfontosabb vitáját az Európai Tanácsban, ahol az unió vezetői a közösség szankciós politikájának jövőjéről döntenek.
Hortay Olivér úgy gondolja, hogy a vitában előre láthatóan két álláspont ütközik egymással, mellyel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „míg Brüsszel és néhány tagállam a büntetőintézkedések szigorítása mellett fog érvelni, más országok azok enyhítését szorgalmazzák majd”. Az elmúlt fél év bebizonyította, hogy a szankciók nem kényszerítik térdre Oroszországot, de az Európai Uniót súlyos válságba taszítják. A szankciópártiak szerint Oroszországot ettől függetlenül meg kell büntetni, kerül, amibe kerül.
Emlékezetes: a kilencedik szankciós csomag bevezetésének emlegetése azonnal újabb gázáremelkedést hozott a világpiacon. Mint azt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban hangsúlyozta: a szankciók kudarcot vallottak. Elemzők közben arról beszélnek: egész Európa energiaellátását veszélyeztetné egy újabb szankciós csomag, az orosz fűtőelemek importtilalma pedig az atomerőművek leállásához is vezethet.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke november 12-én Orosházán úgy fogalmazott:
A szankciós politika magas inflációt, energiaválságot és recessziós veszélyt hozott.
Az Európai Bizottság azzal indokolta a szankciók bevezetését, hogy azok az oroszoknak fognak ártani. Ezzel szemben az oroszok fél év alatt annyi pénzt szedtek be az energiahordozókból, mint az azt megelőző év egészében – tette hozzá a házelnök, felidézve, hogy már a 2014-ben bevezetett szankciók egyik eredménye is az volt, hogy rákényszerítette az oroszokat az önellátásra, és így a korábban behozatalra szoruló ország lett a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre.
A szankciók miatt emelkedik gyorsan az élelmiszerek ára
A szankciókkal gazdaságilag tönkre tesszük magunkat, most már szankciós felár, és szankciós infláció van - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök, aki szintén kitöltötte a nemzeti konzultációs kérdőívet és erre biztat mindenkit.
A szankciós politika nem elvi kérdés, emiatt ugyanis az energiaárak az egekbe szöktek, ez pedig évente 10 milliárd eurós hiányt jelent a magyar gazdaságban - mondta a miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén pénteken Budapesten. Ebből 6 milliárd eurót a gazdaságnak kell "lenyelnie", míg 4 milliárd, vagyis mintegy 1600 milliárd forintos teher a költségvetésen marad.
A kormányfő hangsúlyozta: ez az az összeg, amit az ország nem tud társadalmi célokra, például béremelésekre vagy adócsökkentésre fordítani. Ebből a szempontból nem tűnik túlzónak a magyar szankcióellenes politika - hangsúlyozta. Kifejtette: ha a szankciós politika változna, az energia ára akár meg is feleződhetne. Felidézte, hogy a szankciók bevezetésekor a terv azt volt, hogy "ásunk egy gödröt, amibe az oroszok beleesnek", és ez aláássa a hadviselő képességüket. De a helyzet sosem volt olyan eszkalált, mint most, mindez a háború elhúzódásához vezetett, ezért Magyarország bizalmatlan a szankciókkal szemben - folytatta a miniszterelnök. Kijelentette: a rosszul megtervezett szankciók felülvizsgálatot igényelnek, át kell gondolni, azok közül melyiket kell folytatni, melyiket feladni.
A magyarok fele szerint a szankciók ártanak Európának
Minden második magyar úgy véli, az európai szankciók „inkább Európának” ártanak – ez derül ki a Nézőpont Intézet kutatásából. Csupán negyedannyian, minden nyolcadik megkérdezett gondolja azt, hogy a brüsszeli szankcióknak „inkább Oroszország” a kárvallottja.
A szankciós politika ebben a formájában az európai embereket bünteti, nem Oroszországot, mert Oroszország ez idő alatt 160 milliárd eurónyi (64 808 milliárd forint) bevételre tett szert, többre, mint az azt megelőző teljes évben.
Ezt Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője mondta Mondjunk nemet a szankciókra! elnevezésű országjáró sorozat rendezvényén.
KERETBE
Online is kitölthető
Az interneten is ki lehet tölteni a szankciókról szóló konzultációs kérdőívet. Ezt Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára közölte, hozzátéve: jó pár hónap telt el a háború kirobbanása óta, amelyre Brüsszel gazdasági szankciókkal válaszolt. Ennek következtében elszálltak az energiaárak, emelkednek az élelmiszerárak, évtizedek óta nem látott magasságokba emelkedett az infláció. Kitért arra is: a következmények ellenére Brüsszelben csak újabb és újabb szankciós tervekkel állnak elő.
Mi ezzel nem értünk egyet, irányváltásra van szükség
- tette hozzá. Mint fogalmazott: ha sokan vesznek részt a konzultációban, ezt el is tudják érni.
Továbbra is fontos, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból, valamint, hogy megpróbálja meggyőzni Brüsszelt: a háború ellenében hozott szankciós intézkedéssorozat rossz irány, nem visz közelebb a megoldáshoz, nehezíti az európai, köztük a magyar emberek életét. Az elhibázott brüsszeli szankciók kijavításához minél több magyar embernek kell egyetértési pontokat kialakítania, csakúgy, mint az ezt megelőző 11 nemzeti konzultáció alkalmával. Minél nagyobb arányú a kormány álláspontjának támogatása hazánkban, annál erősebb lesz a kabinet pozíciója azokban a tárgyalásokban, melyek a szankciók jövőjéről és a következő brüsszeli lépésekről szólnak
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
