POLITIK

Szerző Ripost

1 hónapja

Nemzeti konzultáció indul a szankciókról, de mi ennek a jelentősége?

Mit mond a szakértő?

Nemzeti konzultáció indul a szankciókról, de mi ennek a jelentősége? – tette fel a kérdést a Századvég Konjunktúra Zrt. energia- és klímapolitika üzletágának vezetője Facebookon közzétett videójában. A szakértő szerint a nemzeti konzultáció lehetőséget kínál arra, hogy a magyar emberek megoszthassák véleményünket és ezáltal erős üzenetet küldjenek az unió döntéshozóinak, ugyanis novemberben rendezik a közelmúlt egyik legfontosabb vitáját az Európai Tanácsban.

Hortay Olivér a Facebook-oldalán közzétett videóban kifejtette, hogy az uniós szankciókról indított nemzeti konzultáció fontos lehetőséget kínál a magyar embereknek arra, hogy ezáltal üzenetet küldjenek az unió döntéshozói számára is. A szakértő szerint ez azért is fontos, mert

novemberben rendezik a közelmúlt egyik legfontosabb vitáját az Európai Tanácsban, ahol az unió vezetői a közösség szankciós politikájának jövőjéről döntenek.

Hortay Olivér úgy gondolja, hogy a vitában előre láthatóan két álláspont ütközik egymással, mellyel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „míg Brüsszel és néhány tagállam a büntetőintézkedések szigorítása mellett fog érvelni, más országok azok enyhítését szorgalmazzák majd”.

Az elmúlt fél év bebizonyította, hogy a szankciók nem kényszerítik térdre Oroszországot, de az Európai Uniót súlyos válságba taszítják. A szankciópártiak szerint Oroszországot ettől függetlenül meg kell büntetni, kerül, amibe kerül.

A szemléletmód valójában egy, a nyugati politikai elit által önkényesen felállított, morális alapvetést helyez az európaiak érdekei elé

– mutatott rá a szakértő.

A német külügyminiszter kijelentette, hogy nem érdekli, mit gondolnak a választói, és ha a németek az utcára vonulnak, ő akkor sem fogja megváltoztatni korábbi álláspontját.

Ezzel szemben áll a szankciókritikusok központi állítása, mely szerint az intézkedések fenntartása ellentétes az európaiak érdekével, és azok nem változtatnak a háborún, az EU-nak végre a sarkára kell állnia és ezáltal kivezetnie a kontraproduktív büntetőintézkedéseit. Egy romokban álló európai gazdaság nemhogy Ukrajnán, de még saját magán sem fog tudni segíteni.

A novemberi vitára mindkét oldal elkezdte a felkészülést. Brüsszel egyre fokozódó politikai és médianyomást helyez a szankciók enyhítését sürgető tagállamokra. Nem véletlen, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nyílt fenyegetéssel próbált beavatkozni az olasz választásokba.

„A szankciókritikus képviselők legjobb esélye rámutatni, hogy a büntetőintézkedések nemcsak az európaiak érdekeivel, de a többségi társadalom elvárásaival is szemben állnak. Ezért  van nagy jelentősége, hogy a magyarok elsőként mondhatják el véleményüket a szankciókról”

– hívta fel a figyelmet az üzletágvezető.

Európa a kereskedelmi konfliktus mélyülése miatt kerül egyre nagyobb bajba, és a helyzetén csak a konfliktus enyhülése segíthet, amihez fordulatra van szükség a szankciós politikában. Az irányváltásról pedig csak úgy lehet meggyőzni a nyugati politikai elitet, hogyha megérti, a jelenlegi törekvések nemcsak Európa gazdaságát, de saját karrierjét is súlyosan fenyegetik.

Videója végén Hortay Olivér hangsúlyozta, hogy

„a nemzeti konzultáció lehetőséget kínál arra, hogy elmondjuk véleményünket, és ezzel erős üzenetet küldjünk az unió döntéshozóinak. Újabb szankciók és a háború folytatása helyett békére és erős Európára van  szükség”.

Miközben már Európa leggazdagabb országai, így a németek is súlyos és tartós gazdasági nehézségekre számítanak az uniós szankciók következményeként, Brüsszelben már újabb büntetőintézkedéseket készítenek elő Oroszországgal szemben. Az M1-nek nyilatkozó elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy az unió központjában fel sem merült a magyarországi nemzeti konzultációhoz hasonló kezdeményezés, vagyis a polgárok megkérdezése a szankciók következményeiről.

A német gazdaság jövőbeli életképessége forog kockán, és fennáll annak az esélye, hogy a magas energiaárak maradandó károkat okozhatnak – hívta fel a figyelmet a német gazdasági miniszter. Erről a Tagesschau írt. Robert Habeck szerint a magas energiaárak miatt mindent latba kell vetni a munkahelyek és a befektetői kedv megóvásáért. Több német politikus pedig a gázárplafon bevezetésében látja a megoldást.

Németországban súlyos problémákat okoznak a szankciók, és az azok miatt drasztikusan megemelkedett energiaárak. A lakosság 40 százaléka fél attól, hogy télen nem vagy csak nehezen tudja kifizetni a gáz- és az áramszámlát. A németek az elszegényedés mellett attól is félnek, hogy elveszítik a munkahelyüket.

A segélyszervezetek ugyanakkor azt jövendölik, hogy egyre több lesz, egyre magasabb lesz azoknak a száma, akik a létminimumon vagy alatta élnek. Tehát, nagy nyomás nehezedik a politikai döntéshozókra, hogy segítő intézkedéseket hozzanak” – mondta Noll Katalin, a közmédia tudósítója.

A szankciók és a magas energiaárak miatt Németország mellett már több európai országban is tartottak tüntetéseket, a lakosságban egyre inkább nő a feszültség és az elégedetlenség.

Miközben balliberális politikusok és médiumok arról győzködik az embereket, hogy Oroszország már most megrogyott az embargós intézkedések miatt, a valóság az, hogy Európa belefullad a saját szankcióiba, Moszkva pedig többet keres rajtuk, mint amennyit a háborúra költ – erről írt a Magyar Nemzet. A lap szerint borúsak a kilátások, több országban gazdasági lassulásra, a munkanélküliség emelkedésére és recesszióra számítanak.

Közben Brüsszel egy újabb, immár a nyolcadik szankciós csomagon dolgozik. Az intézkedések érinthetik majd az információs technológiát és a gyémántipart, valamint bővítenék a globális fizetési rendszerből kiutasított bankok körét is.

Az újabb büntetőintézkedések tovább rontanák a már most is nehéz európai helyzetet – mondta Pócza István az M1-en. A Batthyány Lajos Alapítvány szakértője szerint ennek ellenére a bürokraták – az európai polgárok feje felett döntve – továbbra is elkötelezettek a szankciók mellett, miközben a lakosságnak egyre inkább elege van azokból.

Németországban is látszik egy trendforduló, bizony egy mérhető trendforduló látszik, az elemzésekből jól visszaköszön, hogy a lakosság egyre inkább elbizonytalanodik abban, hogy érdemes-e újabb szankciókat vinni, és most már abban is bizonytalanok, hogy a jelenlegi szankciók megfelelőek és hatásosak-e” – mondta a szakértő.

Brüsszelben fel sem merül, hogy megkérdezzék az emberek véleményét, mert annak birtokában már nem tudnák folytatni a szankciós politikát

– mondta el a véleményét Nagy Ervin a Kossuth Rádióban. A XXI. Század Intézet elemzője szerint ezzel szemben Magyarországon hamarosan nemzeti konzultáció lesz, és a magyarok elsőként mondhatják el a véleményüket a szankciókról.

Itt olyan fontos kérdésekről van szó, amiről a kormány úgy gondolja, hogy megkérdezi az állampolgárokat. Nyilvánvalóan az a célja, hogyha ezek a kérdések és az ezekre a kérdésekre adott válaszok megegyeznek az ő politikájával, akkor ezzel hatékonyabban tud fellépni az Európai Unióban” – mondta Nagy Ervin.

Retteg a brüsszeli szankciópárti elit a magyar nemzeti konzultációtól, ugyanis ha a magyar példa ragadós lesz, akkor a teljes szankciós politika összeomolhat – erről az Origo írt. A portál szerint kutatások igazolják, hogy Nyugat-Európában is megrendült a szankciók támogatottsága, és az emberek egyre inkább aggódnak az Európai Unió és a saját országuk gazdasági helyzete miatt.

Annak ellenére nem kérdezték meg az embereket, hogy azok árát az európai polgárok fizetik meg – hangsúlyozta Orbán Viktor, hozzátéve: a kabinet egy nemzeti konzultáció keretében vár választ arra az emberektől, egyetértenek-e a szankciókkal és támogatnak-e újabbakat.

Orbán Viktor a szankciókról úgy fogalmazott: „ha ez így megy tovább, egész Európa belegebed”. Az európai emberek szegényebbek lettek miattuk, míg Oroszország nem esett térdre, a háború vége még nem látható.

Ami a közelünkben zajlik, mindannyiunkra hatással van. A szomszédunkban zajló háborúnak lassan az egész világ elszenvedőjévé válik. Az orosz–ukrán háború egy lokális háború lenne, de a nyugati gazdasági szankciók globális gazdasági háborúvá változtatták.

Az első kérdés, hogy meddig tart ez a háború. Tavasszal sokan hitték, hogy egy néhány hetes háborúról lesz szó, ma azonban mindenki számára világos, hogy elhúzódó háborúra kell számítanunk.

Az Egyesült Államok és Európa fegyverrel és pénzzel segíti Ukrajnát, Oroszország tartalékai pedig végtelenek mind emberben, mind fegyverben. Arra kell tehát számítanunk, hogy ez a háború nemcsak az idei évben fog tartani, de még jövőre is.

Magyarország álláspontja eltér a többségi nyugati állásponttól.

„A Nyugat ma a háború pártján áll, Magyarország pedig a béke oldalán áll”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy Magyarország azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat követel.

Ebben a globális gazdasági háborúban minden országnak megvannak a saját érdekei. Nekünk a biztonság, a gazdasági és a nemzeti szuverenitás védelme a legfontosabb, ezért hoztunk létre honvédelmi alapot. Költenünk kell a biztonságunkra, a határaink védelmére, a honvédelemre és a nemzetbiztonságra.

Dezinformációs háború is zajlik, ettől meg kell védeni az országot. A háború aggasztja az embereket, de elsősorban a gazdasági helyzet az, ami érinti a családokat. Negyven éve nem látott infláció száguld a fejlett országokban. Az eurózóna országainak egy részében már a 20 százalékot is meghaladta.

Közép-Európa országait mindez az átlagot meghaladó mértékben érinti. Mindenhol nő a költségvetési hiány és az államadósság mértéke. Az áremelkedés nálunk is évtizedek óta nem látott mértéket ért el. Nem ez az első eset.

Az Antall-kormány idején 35 százalékos inflációval, a Horn-kormány idején 28 százalék fölötti inflációval jött a gazdasági válság.

2008-ban világszerte és hazánkban is pénzügyi válság okozott fejfájás. Azt a bankrendszer, a devizahitelezés és az eladósodás idézte elő. Akkor nálunk egy „cselekvőképességét vesztett, széteső kormány volt hatalmon”. Két évvel ezelőtt is átéltünk egy gazdasági visszaesést a járvány miatt.

Most a gazdasági bajok oka az orosz-ukrán háborúra adott válasz, vagyis a háborús szankciók és az azok miatt sokszorosára emelkedő energiaárak. Ezek növekedése mindenhol növeli az inflációt.

Az energiaárak drasztikus növekedését a szankciók okozták, amiért a politika, a brüsszeli szankciós politika okozta.

Április előtt az volt az európai álláspont, hogy a szankcióknak észszerűnek kell lenniük, azaz nem szabad olyan szektorokat érinteni, mint az energia. Szankciót mindig olyan gazdasági ágazatokra érdemes kivetni, amiben erősebbek vagyunk, mint akit szankcionálni akarunk. Energiaügyekben Európa törpe, míg Oroszország óriás.

„Most látok először olyat, hogy a törpe vet ki szankciót egy óriásra”

– fogalmazott.

Áprilisban még joggal gondoltuk azt, hogy tervezhetően alakul a gazdasági helyzet a háború ellenére is, azonban a nyáron Brüsszelben elfogadták az olajat érintő szankciókat, ráadásul napirendre vették a földgáz szankcionálását is. A földgáz ára emiatt megsokszorozódott. Mivel Európában a gáz és áram árát összekötötték, ezért a villamos energia drágult.

Európa országai ma az olajért, a földgázért és a villanyért szankciós felárat fizetnek.

„Ha megszüntetnék a szankciókat, az árak rögtön a felére esnének vissza és az infláció is legalább megfeleződne”

– jelentette ki Orbán Viktor. A szankciók megszüntetése esetén az európai gazdaság újra erőre kaphatna és elkerülhetné a fenyegető recessziót.

A brüsszeli bürokraták nem ezt ígérték, hanem azt, hogy Oroszországnak jobban fognak fájni a szankciók. Erre azt kell látnunk, hogy az oroszok profitja nagyobb, míg az európaiak szenvednek.

„A szankciók következtében az európai emberek szegényebbek lettek, Oroszország pedig nem esett térdre. Ez a fegyver visszafelé sült el, a szankciókkal Európa lábon lőtte saját magát”

– fogalmazott.

A brüsszeli bürokraták azt is ígérték, hogy a szankciók elhozzák a háború végét, ez azonban látszik, hogy nem sikerült. Egész Európa választ vár Brüsszeltől, hogy meddig akarjuk ezt csinálni. Európa ebbe a helyzetbe belegebed, egyre több a dühös ember és a brüsszeli bürokratáknak meg kell érteni, hogy nem lehetek nemzetgazdaságokkal és emberek millióinak megélhetésével hazardírozni.

Nem csoda tehát, ha a feldühödött és magukat becsapva érző emberek sorra váltják le a szankciókat váltó kormányokat.

„Dicsőség Olaszországnak! Avanati ragazzi!” – utalt az olaszországi választási eredményekre, ahol a jobboldal győzött.

Magyarország a gazdasági szankciókat mindig fenntartásokkal kezelte és ezt az álláspontot egyedül is nyíltan képviseltük. Érveinket figyelmen kívül hagyták és mindenkire ráerőltették a szankciókat.

„Brüsszelben az a divat, hogy mindenkinél okosabbak és ott mindent jobban tudnak. Ha kifogynak az érvekből, vagy a tények nem őket igazolják, akkor az európai értékek megsértésével vádolják azt, aki ellenszegül”

– mondta a kormányfő. Ráadásul a demokráciát helyezik első helyre az európai értékek között, csakhogy a szankciókról az embereket nem kérdezte meg senki, holott az árát ők fizetik meg.

Orbán Viktor rögzítette:

Európában elsőként Magyarországon megkérdezzük az embereket a szankciókról, ahogy tettük ezt a migránsválság, a világjárvány és a genderügyek kérdésében.

 

Az emberek elmondhatják a véleményüket. A szankciók minden magyar család életét érintik és érinteni fogják. Amíg élnek a szankciók, addig Magyarország legfontosabb feladata a biztonságos energiaellátás biztosítása. Védenünk kell a magyar családokat és a munkahelyeket a szankciós energiaárakkal szemben. A kormány képes biztosítani Magyarország energiaellátását. Van elegendő földgáz, van olaj és van áram is.

A gáztározóink az éves fogyasztás 41 százalékát lefedeztük. Kőolajellátásunkat is megoldottuk, kivételek vagyunk az olajembargó alól. Ezt a cseheknek és szlovákoknak is kiharcoltuk, kár, hogy a brüsszeli csaták során sehol nem láttuk őket és köszönetet sem mondtak. „Sebaj, szívesen!” Saját villamosenergia-termelésünk van, saját fogyasztásunk 60 százalékát képesek vagyunk előállítani – ismertette a kormányfő.

Azonban földgáz tekintetében 85 százalékos importra szorulunk, ezért annak árát nem tudjuk befolyásolni. A felhasználást csökkentenünk kell állami szinten és a vállalkozásoknak is.
Magyarország energiafelhasználásának 35 százaléka jelenleg földgázon alapszik. Ezt 2023 végére 31 százalékra, 2025-re pedig 30 százalék alá fogjuk mérsékelni. Fokoztuk a hazai földgázkitermelést, újraindítjuk a mátrai erőművet és meghosszabbítottuk a paksi atomerőmű üzemidejét, továbbá Paks II-t is megkezdjük megépíteni.

Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtt felszólal az Országgyűlés őszi ülésszakának nyitónapján 2022. szeptember 26-án. Mögötte Kövér László házelnök (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

A kormányfő arra kéri a baloldalt, hogy támogassa ezeket az intézkedéseket.

A kormány továbbra is védi a családokat

Idén 127 milliárd forint maradt a családoknál adókedvezmény és –visszatérítés formájában. Kifizettük a 13. havi nyugdíjat, a nyugdíj-kiegészítést és nyugdíjprémium is jön. Marad a 25 év alattiak szja-mentessége is. Meghosszabbítottuk a benzinár- és élelmiszerárstopot és a kamatstopot is jövő év közepéig meghosszabbítják – emelte ki Orbán Viktor.

A magyar kormány adja a legnagyobb segítséget az energiaárak tekintetében is az átlagfogyasztásig, amivel minden család átlagosan 181 ezer forintot spórol havonta.

A családok védelméhez szükséges pénz előteremtése az extraprofitadó kivetésével zajlott. A földgáz kiváltása érdekében kedvezményes tüzifa és barnaszénprogrammal segítik az embereket.
A kormány hatféle támogatással segíti az embereket:

  • Rezsicsökkentett ár.
  • Tűzifaprogram.
  • Barnaszénprogram.
  • Benzinárstop.
  • Élelmiszerárstop.
  • Kamatstop.

A kormány elsődleges célja a családok segítése, de a vállalkozások védelme is rendkívül fontos. Orbán Viktor rögzítette: Egy több mint 200 milliárdos programmal segítik az energiaintenzív vállalkozásokat, várható gyármentőprogram és szükség esetén munkahelyvédelmi akcióterv is.

A szankciós energiaárak miatt a kormány frissítette közép- és hosszú távú energiastratégiáját is. Azzal számol, hogy továbbra is kőolajimportra szorulunk, a villamosenergia-hálózat pedig nagy átalakuláson fog keresztülmenni. A következő 10 év legnagyobb fejlesztése ez.

Ezek nélkül a magyar energiarendszert nem lehet korszerűsíteni és a gazdasági versenyképesség sem garantálható. Brüsszel megígérte, hogy rendelkezésre bocsátja a szükséges összegeket, de ha ezt nem teszik meg, akkor megszerezzük a forrásokat máshonnan – hangsúlyozta a kormányfő.

Orbán Viktor hozzátette: a magyar energiarendszer teljes megújításának programja azért marad napirenden, mert a következő két válságkezeléssel teli évben sem adjuk fel stratégiai célkitűzéseinket.

A családtámogatások ennek alapján tovább szélesednek és a következő költségvetésben új intézkedések is lesznek. A munkaalapú társadalomra fel kell építeni a kutatás-fejlesztésen alapuló gazdaságot, ezt szolgálja a felsőoktatás átalakítása is.

Orbán Viktor rögzítette: a Brüsszellel fennálló vitáink ellenére is, Magyarország továbbra is az unió részeként képzeli el jövőjét. Az Európai Unió csak akkor lesz erős és életképes, ha minden színét megtartja. Büszke nemzet vagyunk, aki tudatában van annak, hogy mindig többet adott a világnak, mint amennyit kapott tőle.

A szankciók okozta gazdasági válságra Magyarország jobb állapotban fordul rá, mint a 2008-as pénzügyi válságra – hangsúlyozta a miniszterelnök.

„Magyarország ma erősebb, mint a kommunizmus bukása óta bármikor” – jelentette ki a kormányfő. A szankciók nekünk is károkat okoznak, de megvan a lehetőség arra, hogy erősebben jöjjünk ki a válságból, mint előtte voltunk. „A Jóisten mindannyiunk felett, Magyarország mindenek előtt!” – zárta beszédét Orbán Viktor miniszterelnök.

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!