Egyre durvább az extraprofit az ukrán-orosz háborúból

Ausztria azt tervezi, megadóztatja az energetikai vállalatokat, hogy többletbevételhez jusson. A különadóból befolyó összegből a háztartásokat is támogatná a kormány. A különadót olaj és gázipari vállalatokra vetnék ki – hangzott el az M1 Híradóban.

„Ebből a befolyó bevételből, amit egyébként a szakértők 2 és 4 milliárd euró közötti összegre tesznek, taksálnak, a lakossági áramárstopot tudja majd finanszírozni az osztrák állam, illetve még ebből a bevételből megújuló energiákkal kapcsolatos beruházásokat tudnak majd indítani”– számolt be róla az M1 tudósítója, Cziráki Viktória.

Írország is az energiaszektor szereplőinek extraprofit-adóját tervezi. A bevételből a háztartásokat és vállalkozásokat segítené a kabinet. A segítség jól jön, ugyanis a lakosság már az élet minden térületén igyekszik lefaragni a költségeiből.

„Közeledik a karácsonyi szezon és bizony a kiskereskedelmi szektorban nagy aggodalommal készülnek erre az időszakra, hogy ebben a helyzetben az embereknek mire lesz pénzük, lesz-e pénzük egyáltalán vásárolni, mert míg 2021-ben 2,4 százalék volt az infláció itt, Írországban idén ez már 8 százalék körül van, és azt látják, hogy az emberek meggondolják, hogy mire adnak ki pénzt” –számolt be róla Horváth Judit, az M1 dublini tudósítója.

Miközben a lakosság egyre magasabb energiaárakkal küzd, a Shell nemzetközi energiaipari óriáscégnek van miből megjutalmaznia a dolgozóit.

Egyszeri 8 százalékos bónuszt ad a dolgozóinak a Shell, miután a nagyvállalat rekordnyereséget jelentett a második negyedévben a magas gáz- és olajárnak köszönhetően – derül ki a BBC cikkéből.

A brit közszolgálati hírportál értesülései szerint a jutalmat a cég majdnem összes dolgozója (világszerte mintegy 82 ezer alkalmazott) megkapja.

A Shellnél közleményében azt állította, hogy ez a cég pénzügyi sikereit tükrözi, nem pedig a dolgozók emelkedő megélhetési költségeire adott válasz.

„Ezzel a jutalommal az alkalmazottak részesülhetnek az utóbbi időben elért operatív és pénzügyi sikerekből”

– közölte a vállalat. A BBC cikkében emlékeztet, hogy az olajárak folyamatos emelkdése miatt a benzin és a gázolaj ára az elmúlt hónapokban rekordmagasságot ért el a kutaknál. Nagy-Britanniában a benzin literenkénti ára kedden 881 forint, a dízelé pedig 924 forint volt.

A Shell mindezek mellett a múlt héten 9 milliárd fontos második negyedévi nyereségről számolt be.

ENSZ-főtitkár: Erkölcstelen a fosszilis energiákból származó extraprofit

Az ukrajnai háború okozta válságot kihasználva rekordprofitot termelő nagy kőolaj- és gázipari vállalatok kapzsiságát ostorozta szerdán az ENSZ-főtitkár.

António Guterres ENSZ-főtitkár nemrég amellett érvelt, hogy az olaj- és gázipari nagyvállalatok erkölcstelen nyereségét meg kell adóztatni.

„Erkölcstelen, hogy a kőolaj- és gázipari vállalatok az energetikai válságot kihasználva, a legszegényebb emberek és közösségek kárára extraprofitot termelnek, és eközben jelentős éghajlati károkat okoznak” – mondta António Guterres egy New York-i sajtótájékoztatón. Az eseményt az Ukrajna elleni orosz agresszió világméretű következményeiről szóló harmadik ENSZ-jelentés kiadásának alkalmából tartották.

„Felszólítom a kormányokat, hogy adóztassák meg ezeket az extraprofitokat, és használják fel a pénzt arra, hogy ezekben a nehéz időkben a leginkább rászorulókat támogassák” – mondta Guterres, aki úgy becsülte, hogy a szénhidrogénipari óriáscégek közel 100 milliárd dollár extraprofitot értek el az idei első negyedévben.

A kőolaj és földgáz árának emelkedése miatt a BP, az ExxonMobile, a Chevron, a Shell és a TotalEnergies hatalmas profitról számolt be a második negyedévben is

– közölte.

„Felszólítom az országok lakóit, küldjenek világos üzenetet a szénhidrogéniparnak és az üzletembereinek: ez a nevetséges kapzsiság a legszegényebbeket és a legsérülékenyebbeket bünteti, miközben tönkreteszi közös otthonunkat, a Földet” – mondta António Guterres. A korábbi, júniusi felmérés óta „még mélyebben és erősebben érezhetők világszerte a válság hatásai a vásárlóerőre” – áll a jelentésben.

A dokumentum emlékeztet arra, hogy 2022 végéig a háború miatt 82 országban 345 millió – a korábbinál 47 millióval több – ember élelmezése kerülhet veszélybe.

„Számos fejlődő ország fuldoklik az adósságban, nem jut finanszírozási forráshoz, küzd a kilábalásért a Covid-19 világjárvány után, és könnyen szakadékba kerülhet” – mondta Guterres.

Hozzátette: a gazdasági, társadalmi és politikai lázadások hullámának előjelei láthatók, amelyek egyetlen országot sem kímélnek majd. Azért, hogy az általános felmelegedés korlátozása érdekében tett vállalások veszélyeztetése nélkül fel lehessen lépni a válság ellen, a főtitkár felszólította a kormányokat: hozzanak intézkedéseket az energiaszükséglet csökkentésére.

Fogják vissza a fűtést és a légkondicionálást, csökkentsék a légiközlekedést, tegyenek lépéseket az épületek korszerűsítéséért és bővítsék a megújuló energiaforrások felhasználását – mondta.

Maroknyi transznacionális vállalat irányítja a globális gabonapiacot, ezek napjainkban történelmük legnagyobb nyereségét könyvelhetik el. Júliusban két multinacionális olaj- és gázvállalat is bejelentette, hogy rekordnak számító negyedéves nyereséget értek el: az Exxon közel 18 milliárd dollárt,  míg a Chevron 11 milliárd dollárt. Az európai energetikai óriások sem panaszkodnak megugró bevételeik miatt, annál inkább nehezményezik, hogy a magyarországi gyakorlat mellett több európai kormány is a kiugró nyereséget elérő cégek  extraprofitját elvonja a "windfall tax", a váratlan nyereséget terhelő extraprofiadóval.

A többletnyereség-adót először az Egyesült Államokban vezették be az első világháború alatt. Még mielőtt az Egyesült Államok belépett volna a Nagy Háborúba, a nagy ipari vállalatok óriási hasznot húztak a háborúval kapcsolatos gyártásból. 1914 és 1916 között a US Steel és a Du Pont éves nyeresége egyenként több mint 1000 százalékkal nőtt. Az ilyen „háborús nyerészkedésre” válaszul vezették be az adót, hogy a „háborús menyasszonyokat fizessék”. Az biztos, hogy sok párhuzam van a mai és az első világháborús tapasztalatok között. A mai fosszilis tüzelőanyag-gyártó cégek bőven profitáltak a jelenlegi geopolitikai körülményekből, különösen az ukrajnai háborúból, akárcsak a hadianyag-gyártók a két világháború alatt. 

Az Oxfam international nemrégiben megjelent jelentése szerint globális szinten négy vállalat - amelyek közül három amerikai, és egy francia -, irányítja a nemzetközi gabonapiac 70%-át, és alapvetően befolyásolják az árképzést és a kínálatot. Ők az Archer Daniels Midland, De Bunge, Cargill és Louis Dreyfus, akiket gyakran ABCD-ként emlegetnek. A Cargill vagyona a járvány idején  napi 20 millió dollárral nőtt. 2021-ben a vállalat nettó bevétele 5 milliárd dollár volt, és története legnagyobb profitját produkálta; az előző évben 1,13 milliárd dollár osztalékot fizetett ki, amelynek nagy része a családtagokhoz került. A cég várhatóan 2022-ben ismét rekordnyereségre tesz szert. 

A cég egyik versenytársa, a Louis Dreyfus Co. mezőgazdasági kereskedőház márciusban azt közölte, hogy tavaly 82%-kal nőtt a nyeresége, nagyrészt a gabonaár-ingadozások és az olajos magvakon elérhető magas árrés miatt. Az élelmiszer-elosztás feletti ilyen ellenőrzés lehetővé tette az agrárvállalatok, valamint a nagy kereskedelmi láncok, például a Wallmart vagy a Carrefour számára, hogy mintegy 30 százalékkal emeljék az üzeltláncokban forgalmozott termékeik árát.

Súlyosbította az élelmiszerválságot az ukrajnai háború miatti gabonapiaci spekuláció. A búza és a kukorica ára két hét alatt közel 50%-kal emelkedett, miközben akkor még nem volt ellátási probléma.  Az áremelkedésekkel kapcsolatban a Világgazdaság megjegyzi, kereskedők kihasználhatják az inflációs pánikot, indokolatlanul emelik az élelmiszerek árát. A lap a The New York Timesnak nyilatkozó szakértőket és érdekvédelmi szervezeteket idézi, akik szerint a vállalkozások az inflációt, energiaválságot, a világjárványt és az ellátási láncok akadozását sok esetben szándékosan felnagyítják, és ezt az ürügyet felhasználva emelik indokolatlanul magasra az áraikat.
 Megemlítendő, hogy a koronavírus-járvány berobbanásának idején megugrott a gyógyszeripari cégek nyeresége is, ahogy erről korábban a Ripost is beszámolt.

Magyarországon az extraprofitadónak nevezett adónem 2022. július 1-jén lépett hatályba. Ennek az adónemnek a bevezetésére vonatkozó kormányzati szándékot Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádiónak adott szokásos péntek reggeli interjújában említette 2021 júliusának elején. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter úgy fogalmazott, hogy „sokszor ezek a cégek valójában nem is akarják ezt a profitot realizálni” – hanem „csak a mostani, rendkívüli helyzet nyomán tesz szert plusz profitra, a kormány pedig csak ennek egy részét vonja el”. Úgy vélekedett, hogy az érintett szektorokban az extraprofitok meglepetésprofitot jelentenek, azaz ezek üzleti tervükben nem is szerepelnek. A kormányzat hangsúlyozza azon szándékát, hogy meg fogja akadályozni, hogy az adóalanyok át akarják hárítani az adóterhet a lakosságra.
A 8 érintett ágazat a következő: bankszektor, biztosítási cégek, energiaszektor, kiskereskedelem, telekommunikációs szektor, légi közlekedés, gyógyszerforgalmazók és média.

Németországban a német gazdasági minisztérium az áramtermelők „váratlan nyereségére” vonatkozó adó bevezetését fontolgatja, amely részben visszamenőleges hatállyal 2022 márciusától alkalmazandó, amely a lakossági és ipari fogyasztók áramárainak felső határát finanszírozná. A rendkívüli adó az atom-, lignit-, megújuló-, olaj-, bányagáz- és hulladékerőművek üzemeltetői extraprofitjának 90 százalékát vonná le. 

Nagy-Britannia is extraprofitadót vezet be. Mindössze hat hónapja annak, hogy az északi-tengeri olaj- és gáztermelőket 25 százalékos rendkívüli adóval sújtották, hogy segítsék finanszírozni a kormány által a fogyasztói energiaszámlákra vonatkozó ársapkagaranciát. Az olaj- és gázárak azóta is makacsul magasak, így nyilvánvaló célponttá váltak egy újabb adókivetésnek.

Csehországban a kormány 2023 és 2025 között 60 százalékos extraprofitadót vetne ki az energiaszektorra és a nagybankokra – közölte a Reuters. Az adó csak jövőre mintegy 85 milliárd korona (3,41 milliárd dollár) bevételt hozna – jelentette be Zbynek Stanjura cseh pénzügyminiszter egy sajtótájékoztatón. Javasolják az olcsón villamos energiát termelő vállalkozások bevételeinek maximalizálását. (…) A javaslatunk értelmében az ilyen vállalatok váratlan nyeresége a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek és vállalkozások alkalmazkodásának támogatását szolgálhatja.

Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitika Üzletágának üzletágvezetője szerint egy korábbi tanulmányban azt becsülték, hogy az Egyesült Államokban az infláció 60 százaléka jellemzően az energiaágazat extraprofitjából jön. Az elmúlt egy év drasztikus változásainak például ők voltak a nyertesi, ráadásul a nagy piaci koncentráció miatt költségnövekedésre hivatkozva még jobban megnövelhetik az áraikait – ez pedig egyértelműen begyűrűzik az inflációba. Véleménye szerint méltányos, ha a sérülékeny csoportok ebből a profitból támogatást kapnak. Magyarországon éppen emiatt lépett hatályba több árstoppal kapcsolatos intézkedés, ahogy arról korábban a Ripost is beszámolt. Ilyen például az élelmiszerár-stop, ami az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint  évi 200 milliárd forintos megtakarítást jelent a családok számára. Az üzemenyagárstopnak köszönhetően pedig a magyarok fizetik a legalacsonyabb árat az üzemanyagért az EU-ban.  A rezsicsökkentéssel pedig minden magyar család körülbelül havi 181 ezer forintot kap a támogatott rezsin keresztül.