A háborús infláció egyre nagyobb károkat okoz

Az energetika területén el kell törölni az Oroszország elleni szankciókat és új szankciók bevezetéséről még beszélni sem szabad - jelentette ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára a Facebook-oldalán hétfőn közzétett videójában.

Menczer Tamás azt mondta: "döbbenetes, de hazudott" Josep Borell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. 

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára FORRÁS: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD

Josep Borell egész egyszerűen nem mond igazat: ugyanis most azt állította, hogy a szankciós politikának soha nem volt a célja az, hogy a háború befejeződjön - fogalmazott.

Ezzel szemben az igazság az, hogy Brüsszel azért vezette be a szankciós politikát, hogy a háború véget érjen - mutatott rá az államtitkár, hozzátéve, ezt az Európai Külügyi Szolgálat, amelyet Josep Borell vezet, világosan le is írta: a szankciós politika célja, hogy a háború befejeződjön, a háborút ezzel akarják megállítani.

A helyzet tehát az, hogy Josep Borell most letagadja azt, amit az általa vezetett szervezet leírt - mondta Menczer Tamás, aki szerintha a helyzet nem lenne rendkívül súlyos, azt is mondhatnánk, hogy ez nevetséges".

Az államtitkár kijelentette, két következtetést lehet levonni. Az első az, hogy a szankciós politika kudarcos, nem hozta el a háború végét, ezért már elkezdtek hazudozni róla Brüsszelben. A második következtetés pedig az, hogy a szankciós politika bennünket gyengít, Oroszországot pedig rekordbevételekhez segíti.

Menczer Tamás közölte: a tavalyi év első kilenc hónapjában az orosz költségvetésben a gáz- és olajbevételek aránya 35 százalék volt, az idén ez 43 százalékra nőtt.
Oroszország tehát rekordbevételekre tesz szert, míg mi itt Európában szankciós felárat fizetünk az energiáért és szankciós inflációt szenvedünk el"- fogalmazott.

Gulyás Gergely a kormányinfón elmondta: a legnagyobb probléma, amivel a magyar gazdaság küzd, az a szankciós infláció. Hozzátette: elég volt csak bejelenteni, hogy az Európai Unió újabb szankciós csomagot készül elfogadni, a gáz ára jelentősen emelkedett. Közölte, az energiaárak emelkedése megjelenik az élelmiszerárak növekedésében is.

A miniszter megjegyezte: amíg újabb szankciók lesznek, addig szankciós infláció is lesz, de a kormány határozott szándéka, hogy a jövő év végére a jelenlegi felére szorítsa le az inflációt. Mint mondta, ezért tartják fenn a rezsicsökkentett árakat az átlagfogyasztásig, a benzinárstopot a lakossági fogyasztók részére, valamint a kis- és közepes vállalkozások számára a kamatstopot, ezek is mérséklik az inflációt.

Hozzátette: ezért döntöttek bizonyos élelmiszerek esetében az árstopról és most arról, hogy azt kiterjesztik a burgonyára és a friss tojásra is. A döntés szerint a két termék esetében az üzletben, bevásárlóközpontban vagy csomagküldéssel folytatott kereskedelmi tevékenység esetén a bruttó kiskereskedelmi ár a kereskedő által 2022. szeptember 30-án alkalmazott bruttó kiskereskedelmi árnál nem lehet magasabb. Közölte: a piacokra nem vonatkozik a szabályozás. Az árstopok egyelőre az év végéig érvényesek, és egységesen akarnak dönteni a meghosszabbításról; ha a gazdaság helyzete lehetővé teszi, akkor meg fogják hosszabbítani az árstopokat.

 Gulyás Gergely elmondta: a kormány továbbra is elkötelezett a rezsicsökkentés fenntartása mellett, aminek egyik kulcsfontosságú eleme a rendszerhasználati díj, és ez nem emelkedhet a lakossági fogyasztók számára a jövő évben sem.  A rendszerhasználati díj az energiaárak emelkedése miatt nő, a kiegyenlítő energiát pedig a megemelkedett árak miatt csak magasabb áron tudják beszerezni.Hogy ez ne jelentsen megfizethetetlen terhet az ipar számára, extraprofitadót vetnek ki a kiegyenlítő szolgáltatást nyújtó erőművekre. Ennek adókulcsa 2022-ben 13 százalék, 2023-ban pedig 10 százalék lesz, ezzel a költségvetés idén és jövőre is 40-40 milliárd forintra tesz szert.

Élelmiszerár-stop
Februárban lépett életbe hat alapvető élelmiszer esetében hatósági ár. Ennek értelmében a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell, a csirke far-hát és a 2,8 százalékos tehéntej árát az október 15-i szintre állították vissza. Az intézkedés néhány tized-, legfeljebb fél százalékponttal csökkentheti az inflációt,  de más értékelések szerint ez talán 1-2 százalékpontra is tehető. Másrészt szociális vonzata is van, megállapítható, hogy az alacsonyabb jövedelmű családoknak, embereknek az intézkedés nagyobb segítség, mivel az ő vásárlói kosarukban ezek a termékek nagyobb arányban vannak jelen.

Üzemenyagárstop

Tavaly november közepe óta van érvényben Magyarországon az üzemanyagárstop, ami a 95-ös oktánszámú motorbenzin és a dízelgázolaj lehetséges legfelső árát literenként 480 forintban határozta meg. Időközben többször is szigorodtak az üzemanyagárstop szabályai, de a lényeg nem változott:  egy átlagos 50 literes tankolással az aktuális világpiaci árhoz képest 10-15 ezer forintot spórolnak meg a magyar autósok. Összességében idén ennek értéke meghaladhatja a 100 milliárd forintot is.  Elmondható tehát, hogy a magyarok fizetik a legalacsonyabb árat az üzemanyagért az EU-ban.

Kamatstop 
A kamatstop januári bevezetése azt jelentette, hogy már februártól alacsonyabbak voltak a lakossági jelzáloghitelek törlesztőrészletei mint korábban. Ezt követően októberben döntött arról a kormány, hogy 2023. június 30-ig meghosszabbítja a januárban bevezetett kamatstopot, és hogy kiterjeszti annak hatályát. Jelenleg a kamatstop már 350 ezer családot véd meg attól, hogy szankciós kamatfelárat kelljen fizetnie. A szankciós kamatfelár a családoknál marad, ami számukra 2022-ben 80 milliárd forintot jelent, 2023 első félévében pedig több mint 60 milliárd forintot ér el.
A kamatstopnak köszönhetően 2022-ben egy család 282 ezer forintot takarít meg, 2023 első felében pedig 174 ezer forintra tehető ez az összeg.
2023 első félévében a kamatstop intézménye nélkül egy átlagos család törlesztőrészlete 55 százalékkal emelkedne.
Rezsicsökkentés
A magyar családok havi kiadásait a rezsicsökkentés fenntartása is csökkenti. 

A kormány kitart a rezsicsökkentés mellett, ami azt jelenti, hogy hogy minden magyar család körülbelül 181 ezer forintot kap a támogatott rezsin keresztül. A rezsicsökkentett energiaár különösen hozzájárul ahhoz, hogy a fogyasztás bővülni tudjon, a reálbérek változása pedig pozitív maradjon. Azzal, hogy a nyár végétől megváltozott az árképzés, egyszeri inflációs ugrás történt, de ezzel párhuzamosan a fogyasztást is visszafogta, ami az infláció mérséklődését segíti hosszabb távon.

Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy Magyarország ki tudjon maradni a gázt és az atomenergiát érintő európai uniós szankciókból, ezért fontos, hogy minél többen kitöltsék a nemzeti konzultációt akár írásos, akár online formában. "Mutassuk meg együtt, hogy Magyarország nem hagyja magát!" - mondta a Fidesz kommunikációs igazgatója az MTI-hez szombaton eljuttatott videonyilatkozatában.

Hollik István szerint Brüsszel kétségbeesetten próbálja bizonygatni, hogy a szankciók működnek, miközben éppen ennek az ellenkezője igaz.
Hozzátette:

BRÜSSZEL AZÉRT BIZONYGATJA, HOGY A SZANKCIÓK MŰKÖDNEK, MERT MÁR KÉSZÍTIK ELŐ A KILENCEDIK SZANKCIÓS CSOMAGOT, AMELY VESZÉLYT JELENT MAGYARORSZÁG GÁZELLÁTÁSÁRA ÉS AZ ATOMENERGIA FELHASZNÁLÁSÁRA IS.Úgy fogalmazott: Brüsszel nem hajlandó szembenézni a valósággal. Akkor, amikor egész Európa szenved az inflációtól, a tagállamok sorra spórolási intézkedéseket vezetnek be és a gazdasági elemzők európai recesszióról írnak, az Európai Bizottság a közösségi médiában arról győzködi az európai lakosságot, hogy a szankciók hatékonyak és jól működnek.
BRÜSSZEL NEM HAJLANDÓ BEVALLANI AZ EURÓPAIAKNAK, HOGY HIBÁT KÖVETTEK EL A SZANKCIÓS POLITIKA MEGHIRDETÉSÉVEL ÉS FŐKÉNT AZZAL, HOGY A SZANKCIÓS RENDSZERBE AZ ENERGIÁT IS BEVETTÉK- hangsúlyozta Hollik István.
A szankciók kárt okoznak Európának és minden európai állampolgár ezt a saját bőrén is érezheti, amikor bemegy vásárolni a boltba vagy megnézi a rezsiszámláját - emelte ki Hollik István.
Kijelentette:BRÜSSZEL ÁLLÍTÁSA ARRÓL, HOGY A SZANKCIÓK MŰKÖDNEK, ELLENTÉTES AZ EURÓPAI ÉS A MAGYAR EMBEREK VALÓSÁGÉRZÉKELÉSÉVEL.Ugyanis elszálló rezsiárak, szankciós infláció, ellátási problémák és gazdasági visszaesés jellemzi Európát.
Hollik István azt kérte a magyaroktól, hogy együtt üzenjék meg Brüsszelnek: hiába bizonygatják az ellenkezőjét, a szankciók nem működnek, kárt okoznak Európának és Magyarországnak.

Az infláció jelentősen gyorsulna piaci árak esetében, vagyis akkor, ha nem lenne rezsicsökkentés és nem lennének árstopok - fejtette ki a Magyar Nemzetnek nyilatkozva Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője.

Ebben az esetben a távhő, a gáz, az áram, a víz, a csatorna és a hulladékszállítás díját kellene figyelembe venni - jelentette ki a szakértő a szombaton megjelent interjúban. Jelezte:

A TÁVHŐ ESETÉBEN NEHÉZ PIACI ÁRAT MONDANI, AZ ÖNKORMÁNYZATOKNAK KÜLDÖTT AJÁNLATOK ALAPJÁN EZ A MOSTANI ÁR 15-SZÖRÖSE LEHET, AMELY AZ INFLÁCIÓT 9,6 SZÁZALÉKPONTTAL EMELNÉ.

Az áramnál és a gáznál ismertek ugyan a hatósági energiaárak nyári módosításánál megjelenő piaci árak, azonban azóta mérséklődtek, így ott szerinte a rezsicsökkentett piaci árat érdemes figyelembe venni.

EZ AZ ÁRAMNÁL 94,7 SZÁZALÉKOS, MÍG A GÁZNÁL 632 SZÁZALÉKOS ÁREMELKEDÉS LENNE.Ebből 28,6, illetve 121 százalék jelent meg az átlagfogyasztás felettiek rezsiemelésével. A maradékot besúlyozva, az infláció 1,1 és 9,6 százalékponttal lenne magasabb - magyarázta. Hozzátette: mindehhez hozzá lehetne még számítani a csatorna, a víz és a hulladékszállítás áremelkedését, de ott az indokolt árnövekedés a fentinél jóval kisebb lenne.
Regős Gábor elmondta:arra nagyon kevés példa van, hogy semmilyen kormányzati segítség nem érkezik a megnövekedett rezsiszámlák kifizetéséhez, azonban így is látható, hogy az infláció jelentősen gyorsulna piaci árak esetében.

Kérdésre válaszolva beszélt a Makronóm Intézet szakmai vezetője a tankolásról is. A 95-ös benzin jelenleg a piaci átlagáron 696 forint, míg a gázolaj 758 forint. Ez a hatósági árnál 45, illetve 58 százalékkal drágább. Az egyes járműtípusok arányával súlyozva ez mintegy 48 százalékos áremelkedést jelentene az üzemanyagoknál.

FIGYELEMBE VÉVE, HOGY AZ ÜZEMANYAGOK SÚLYA A FOGYASZTÓI KOSÁRBAN 6,46 SZÁZALÉK, EZ 3,1 SZÁZALÉKPONTTAL EMELNÉ MEG AZ INFLÁCIÓT- ismertette.

Hangsúlyozta, hogy ez egy pillanatnyi állapot, az üzemanyagok ára az olajár és a forintárfolyam függvényében hétről hétre változik.
Kitért Regős Gábor a kamatstopra is.A kamatstoprendelet által referenciakamatként alkalmazott kamatszintek a három hónapos BUBOR esetében 2,02 százalék, míg a 12 hónaposnál 2,4 százalék. Ehhez képest most a BUBOR kamatok 15,62, illetve 15,55 százalékon állnak, tehát a változó kamatozású hitelek mintegy 13 százalékponttal magasabbak lennének. Ugyanakkor a jegybank korábban sokszor jelezte, hogy a biztonságosabb, rögzített kamatú hitelek felvételét javasolja, így a kamatstop további alakítását ennek fényében is érdemes lesz majd vizsgálni- hangoztatta a Makronóm Intézet szakmai vezetője.

Hiába rogyott meg az európai gazdaság, hiába nőtt az egekbe a szankciós infláció, a jelek szerint a teljesen Washington befolyása alatt álló brüsszeli elit folytatja az elhibázott szankciós politikáját (miközben éppen a héten derült ki, hogy az amerikaiak titokban orosz olajat importálnak). Ugyanis már készül a kilencedik brüsszeli szankciós csomag, amely az előrejelzések szerint minden eddiginél nagyobb károkat fog okozni az európai gazdaságnak. Brüsszel többek között megtiltaná az együttműködést Moszkvával az orosz nukleáris energia és a fűtőanyagok területén is, ami súlyosan veszélyeztetné Paks II.-t. Sokatmondó, hogy a csomag hírére harminc százalékkal nőtt a gáz ára. 

A háború kezdete óta az uniós elit szankciókkal próbálja gyengíteni Oroszországot, annak érdekében, hogy visszavonulásra kényszerítse az Ukrajnával háborúzó oroszokat. Az Európai Unió eddig nyolc szankciós csomagot fogadott el, többek között az orosz bankok működésének korlátozásáról, orosz politikusok tiltólistára helyezéséről, az Oroszországból érkező nyersanyagok importjáról, valamint az orosz nyersolaj és a gabona behozatalának tilalmáról. Ezeknek azonban eddig semmilyen eredménye nincs.

Nem állnak le

Az idő előrehaladtával egyre nyilvánvalóbbá vált: a Moszkva ellen hozott büntetőintézkedések nemcsak eredménytelenek, de Európának okoznak hatalmas károkat. Míg az orosz gazdaság - az ígéretek ellenére - nem omlott össze, addig az európai országokban a világháború óta nem látott energia- és gazdasági válság alakult ki; több helyen kérdéses, lesz-e elegendő gáz a télen, arról nem is beszélve, hogy kontinensszerte elszabadult a szankciós infláció.

Ez már bőven intő jel kellett volna legyen, azonban Brüsszel nem akart tanulni szankciós politikájának teljes csődjéből: ezt mutatja, hogy

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG MÁR DOLGOZIK A KILENCEDIK OROSZELLENES CSOMAGON.

FORRÁS: ANADOLU AGENCY VIA AFP/2022 ANADOLU AGENCY/DURSUN AYDEMIR

Sajtóértesülések szerint Lengyelország és a három balti állam erőlteti az újabb büntetőintézkedéseket, amelynek tervezete eljutott a médiához. Az újabb szankciós körben megtiltanák az együttműködést az oroszokkal a nukleáris energiával kapcsolatban, és olyan területekre is megpróbálják kiterjeszteni az intézkedéseket, amelyekre korábban több tagállam is nemet mondott. Ez pedig komoly konfliktusokat vetít előre az uniós tagállamok között, szinte biztosan nem lesz egyhangú támogatás a büntetőintézkedés mögött. Az új csomagban többek között

• kiterjesztenék az energiaszektort érintő büntetőintézkedéseket, konkrétabban megtiltanák a nukleáris energia, illetve a fűtőanyagok területén az együttműködést Oroszországgal;
• szankcionálnák az Oroszországból származó gyémántimportot és teljesen betiltanák az acéltermékek behozatalával együtt;
• embargó alá helyeznék az Oroszországból származó cseppfolyósított gázból készült termékek behozatalát; 
• megtiltanák a szoftverek és a technológiák exportját Oroszországba, 
• kitiltanák az orosz vízi járműveket az európai kikötőkből;
• kizárnák, hogy uniós állampolgárok orosz állami és magáncégek irányítótestületeiben viselhessenek funkciót;
• megtiltanák, hogy az Európai Unióban bejegyzett jogi személyek pénzt fogadjanak el orosz állami szereplőktől vagy oligarcháktól.
• megszüntetnék három orosz televíziós csatorna sugárzási jogát Európában.

Egyelőre még nem lehet pontosan tudni, hogy a fenti javaslatok közül melyik kerül be a végleges csomagba. Egy biztos: annak elfogadása végzetes lehet Európának. 

Komoly veszélyeket rejt magában

A kilencedik szankciós csomag legveszélyesebb része Magyarországra nézve az első pont, amely kizárná a Moszkvával való nukleáris együttműködés lehetőségét. Egy ilyen lépés meglehetősen súlyosan érintené a hazai villamosenergia-ellátást.

Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a szankciós csomag elfogadása esetén Oroszország semmilyen beruházást nem tud végrehajtani az Európai Unió területén. Mondani sem kell, hogy

EZ MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA ELFOGADHATATLAN FORGATÓKÖNYV, UGYANIS EZZEL VESZÉLYBE KERÜLNE PAKS II. MEGÉPÍTÉSE, SŐT, PAKS I. FŰTŐANYAG-ELLÁTÁSA KÖRÜL IS KOMOLY PROBLÉMÁK MERÜLNÉNEK FEL. 

Zajlanak a munkálatok Paks II. körül, azonban ha Brüsszel bevezeti a kilencedik szankciós csomagját, akkor veszélybe kerül a projekt

FORRÁS: DERNOVICS TAMÁS / MAGYAREPITOK.HU

Kifejezetten érdekes, hogy miközben a világháború óta nem látott energiaválsággal küzdő Európa az orosz nukleáris energia tiltásán gondolkozik, addig az orosz atomtól szintén nagyban függő és a háborút támogató Egyesült Államokban nem merült fel ilyen, vagy ehhez hasonló ötlet. Sőt, egy kiskaput kihasználva az amerikaiak még orosz olajat is importálnak.

Ahogyan az is, hogy miután híre kelt az újabb szankciós csomagnak, 30 százalékkal emelkedett a gáz tőzsdei ára. A jelenség egyébként korábban is megfigyelhető volt: ahogy Brüsszelben előkerültek a tervek egy újabb szankciós csomagról, a hírre azonnal megugrott az energia ára.

Fidesz: A brüsszeli szankciók verik fel a gáz árát

Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója a fejleményeket értékelve videós bejelentkezésében azt mondta, hogy "hiába próbálja tehát a szankciópárti baloldal eltagadni azt, hogy a gáz árát a szankciók verik fel az egekbe, ez bizony így van". Szerinte mára egyértelművé vált, hogy a szankciók súlyos károkat okoznak Európának, és ahhoz, hogy az európai és a magyar gazdaság ne menjen tönkre, minél hamarabb fel kell hagyni az elhibázott szankciós politikával.

"Ezért is fontos, hogy a nemzeti konzultációval erős üzenetet küldjenek Brüsszelnek, hogy a szankciós politikán változtatni kell" - tette hozzá.