Miről szól Brüsszel közös gázbeszerzési terve?

„Brüsszel legutóbbi terve a közös gázbeszerzésről arra emlékeztet, amikor együtt vásároltunk oltóanyagokat. Lassú és drága. Hatalmas vitára számítok a közelgő uniós csúcson” – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök szerdán közzétett Twitter-bejegyzésében.

Egész napos kormányülés a Karmelitában 

A Magyarország energiabiztonsága szempontjából kiemelkedő fontosságú témákat tárgyaló kétnapos brüsszeli EU-csúcs előtt Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével szerdán egész nap a Karmelita kolostorban ülésezik Magyarország kormánya teljes körben, valamint az uniós ügyekben illetékes miniszterek részvételével külön is – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

Elmondta: az előterjesztések megtárgyalása során világossá vált: Brüsszel legújabb javaslata a gázársapkáról Magyarország számára a jelenlegi formájában gázembargót jelent.
A magyar gazdaság és a magyar családok számára viszont az elhibázott brüsszeli szankciók már így is szinte elviselhetetlen terhet jelentenek, ebből elég volt – ismertette a kormányzati álláspontot Havasi Bertalan, hozzátéve: Orbán Viktor ennek megfelelően a háborús szankciós politika átgondolását, ésszerű alapokra helyezését fogja szorgalmazni az EU-s állam- és kormányfők csütörtök-pénteki csúcstalálkozóján.

Brüsszel közös gázbeszerzést javasol. Hortay Olivér, a Századvég energetikai üzletágának vezetője a közösségi oldalára feltöltött videóban arra kereste a választ, hogy mennyiben segítene ez az elképzelés Európán.

Mint arról az Origo beszámolt, hajnali kettőkor ért véget az EU-csúcs első napja Brüsszelben. Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-oldalán közölte, hogy a legfontosabb kérdést, az energiakérdést sikerült megoldani.

HA LESZ IS GÁZÁRSAPKA, MAGYARORSZÁG AZ ALÓL MENTESSÉGET KAP, ÍGY AZ NEM VESZÉLYEZTETI MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGOS GÁZELLÁTÁSÁT, ÉS HA LESZ IS KÖZÖS GÁZBESZERZÉS EURÓPÁBAN, AZ NEM LESZ KÖTELEZŐ MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA.

Ezáltal nekünk továbbra is nyitva marad minden beszerzési lehetőség. Ez fontos, mert csak akkor tudjuk leszorítani az energia árát hazánkban, ha minél több forrás áll rendelkezésre, minél nagyobb a verseny a magyar energiapiacon

- írta a miniszterelnök, hozzátéve: sikerült megvédeni Magyarország érdekeit.

Az elmúlt hónapok történései azt bizonyították, hogy Brüsszel a szankciópárti stratégiájával egyfajta „geopolitikai szerencsejátékot" játszik, melyben a téteket az európai polgárok nevében – azok megkérdezése nélkül – teszi meg, a kockázatok viselését viszont az emberektől várja – jelentette ki az Origónak adott interjúban Erdős Gergely. A Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának elemzője leszögezte: feltételezhető, hogy újabb brüsszeli szankciók bevezetésével, illetve a korábban hozott intézkedések fenntartásával párhuzamosan a választói elégedetlenség is egyre inkább növekedni fog a szankciópárti politikai erőkkel szemben.

Az ukrajnai háború egyre durvább szakaszait láthatjuk, ráadásul emellett Ukrajna szinte államcsődben van, gyakorlatilag nincs költségvetése, ipara és gazdasága. Mi lehet az oka annak, hogy bár az ország szinte pénznyelővé vált, Amerika és az Unió is önti a pénzt az országba?

A probléma gyökerét az jelenti, hogy a háborúban érintett felek több mint fél évvel a fegyveres konfliktus kirobbanása után is a harctéri pozícióik javításában, a harci cselekmények intenzitásának fokozásában látják a háború mielőbbi lezárásának kulcsát, a párbeszéd, a kompromisszumos béke előmozdítása helyett. E megközelítés következményei világosan láthatók: a békekötéstől hónapról hónapra távolabb kerültek a felek, miközben Európában régóta nem látott gazdasági és energiaválság bontakozott ki.

Világosan kimutatható, hogy az Oroszországra kivetett energiaszankciók, illetve már csak azok lebegtetése is emeli az energia árát. Van ebben egy végső pont, amikor is beláthatatlan következményeket okozhat ez a fajta hozzáállás?

Az elmúlt hónapok történései azt bizonyították, hogy

BRÜSSZEL A SZANKCIÓPÁRTI STRATÉGIÁJÁVAL EGYFAJTA „GEOPOLITIKAI SZERENCSEJÁTÉKOT" JÁTSZIK, MELYBEN A TÉTEKET AZ EURÓPAI POLGÁROK NEVÉBEN – AZOK MEGKÉRDEZÉSE NÉLKÜL – TESZI MEG, A KOCKÁZATOK VISELÉSÉT VISZONT AZ EMBEREKTŐL VÁRJA.

Lengyel gyártmányú önjáró tarack a donyecki front ukrán oldalánFORRÁS: AFP/DIMITAR DILKOFF

Ugyanakkor naivitás lenne azt gondolni, hogy a választók nem nyújtják be a „számlát", hiszen több európai országban az energiaválságot politikai krízis és bizonytalanság kíséri. Nagy-Britanniában a fegyveres konfliktus kezdete óta már a második háborúpárti kormányzat bukott meg, Szlovákiában hónapokon keresztül húzódó kormányválság bontakozott ki a háborús energiaválság miatt, míg Németországban tömegtüntetések zajlanak a drasztikusan emelkedő élelmiszer- és energiaárakkal összefüggésben.

FELTÉTELEZHETŐ, HOGY ÚJABB BRÜSSZELI SZANKCIÓK BEVEZETÉSÉVEL, ILLETVE A KORÁBBAN HOZOTT INTÉZKEDÉSEK FENNTARTÁSÁVAL PÁRHUZAMOSAN A VÁLASZTÓI ELÉGEDETLENSÉG IS EGYRE INKÁBB NÖVEKEDNI FOG A SZANKCIÓPÁRTI POLITIKAI ERŐKKEL SZEMBEN.

Múlt héten Orbán Viktor miniszterelnök óriási sikert ért el Brüsszelben, így a gázársapka alól mentesítést kaptunk, tehát az nem veszélyezteti Magyarország biztonságos gázellátását, illetve, ha lesz is közös gázbeszerzés Európában, az nem lesz kötelező hazánk számára. Miért fontos ez az eredmény?

A magyar kormány már hónapokkal ezelőtt világossá tette, hogy nem támogat olyan brüsszeli javaslatokat, amelyek Magyarország energiabiztonságát, a hazai lakosság és az ipar energiaellátását veszélyeztetik.

BRÜSSZEL A SZANKCIÓFÓKUSZÚ POLITIKÁJÁNAK ÁRÁT AZ EURÓPAI EMBEREKKEL KÍVÁNJA MEGFIZETTETNI, AMI A POLGÁRI KORMÁNY SZÁMÁRA ELFOGADHATATLAN.

A magyar álláspont sikeres érvényesítése az EU-csúcson kettős következménnyel jár. Egyrészt hazánkban a közelgő téli hónapokban nem kell majd energiahiánnyal számolni, továbbá nem lesz veszélyben a rezsicsökkentési program, amely – az átlagfogyasztás mértékéig – garantált árú energiát biztosít a magyar lakosságnak a jelenlegi szorongatott körülmények között is.

Mi jelenthetne megoldást az Európát sújtó inflációra, az emelkedő energia- és élelmiszerárakra?

A szankciós infláció megfékezésének egyetlen hatékony módja a kiváltó okok orvoslása, vagyis az újabb büntetőintézkedések bevezetésének mellőzése, illetve a korábban meghozott brüsszeli szankciók felülvizsgálata lenne. Ennek előfeltétele, hogy a brüsszeli vezetés, illetve Európa háború- és szankciópárti kormányai belássák, hogy amennyiben nem tartózkodnak a jövőben azon lépésektől, amelyek hátráltatják a békekötést, akkor a fegyveres konfliktus további – akár hosszú évekig történő – elhúzódására kell számítani. Ez utóbbi forgatókönyv az Európai Unió gazdaságának összeomlásával, illetve az európai lakosság életszínvonalának drámai esésével fenyegetne.

Szijjártó Péter a prágai csúcson világossá tette, hogy a nemzeti hatáskörök elvételét, csökkentését az energiapolitika terén semmilyen szinten nem támogatja a magyar kormány. A brüsszeli döntések eddig csak károkat okoztak az európai energiabiztonság terén, a magyar kormány intézkedései ezzel szemben működnek, hazánk ellátása továbbra is biztosított - közölte.

Szijjártó Péter szerint, amihez eddig Brüsszel hozzányúlt az energiabiztonság terén, az elromlott. Hozzátette: szerinte minden ország maga dönti, hogy ehhez akar-e csatlakozni, vagy sem.

Leszögezte:

EZ KÖTELEZŐ NEM LEHET.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós energiaügyi miniszterek ülését követően arról számolt be, hogy a találkozón konkrét döntés nem született, de ez jobb is így, ugyanis a gázársapka bevezetése veszélybe sodorná a kontinens energiaellátását, ráadásul az árakat is felhajtaná.

Leszögezte, hogy ilyen javaslatot Magyarország semmilyen formában nem fog támogatni, és tiltakozásával nincs is egyedül a tagállamok között.Jól látszik, hogy az Európai Bizottság még próbálja kötni az ebet a karóhoz, de egyelőre nem tudott előrehaladni ebben a kérdésben- fogalmazott.

Kiemelte: a kormány a diverzifikáció pártján van, de ez alatt nem az orosz energiahordozók kizárását érti, hanem a minél több forrás bevonását, például az azeri gáz mennyiségének növelése, a transzadriai vezeték kapacitásának bővítése által.

Az "átpolitizált, átideologizált javaslatok" helyett minél több csővezetéket, LNG-terminált kell építeni, fejleszteni kell az infrastruktúrát, ugyanis ez jelenti a valós megoldást" - hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, hogy Magyarország "minden házi feladatát elvégezte".

A megbízhatóság kérdését érintve emlékeztetett arra, hogy Magyarországot eddig egy amerikai és egy osztrák vállalat hagyta cserben a romániai tengeri mezők kitermelésének ügyében, miután hárommilliárd köbméternyi gáz beszerzésére vonatkozóan már megvolt a szerződés, azonban a projekt végül leállt.

Szijjártó Péter aláhúzta, hogy semmiképp nem támogatják nemzeti hatáskörök elvételét, csökkentését az energiapolitika terén, így nem támogatják a kötelező közös beszerzést vagy tárolást, ezek csakis önkéntes alapon működhetnek, hogy minden tagállam és vállalat eldönthesse, hogy csatlakozik-e.

A nemzeti hatáskörben hozott döntéseink biztosították Magyarország energiaellátását, Brüsszel pedig eddig csak bajokat okozott az energiabiztonság terén nekünk- jelentette ki.

Közölte, Magyarország földgázellátása biztosított, a betárolt mennyiség az éves fogyasztás 48,2 százalékát fedezi, míg az EU-s átlag csak 26,9 százalék, s a Török Áramlat az egyetlen vezeték, amelyen keresztül teljesen zavartalanul zajlik még mindig a szállítás Kelet és Nyugat között. Ezért a kormány kiemelten figyel a Török Áramlat fizikai és jogi működésének biztosítására, minthogy ez alapvető nemzetbiztonsági érdek - mutatott rá.

A miniszter a jelenlegi helyzetet a "világtörténelem első globális általános energiaválságának" nevezte, amelynek nem rövid távú, hanem strukturális geopolitikai, biztonsági okai vannak, ezért megoldásokat is hosszú távon kell keresni.

Fontos, hogy őszintén beszéljünk ebben a kérdésben, sajnos úgy látom, hogy az európai politikusok, európai kormányok, energiaminiszterek még mindig nem készek erre az őszinteségre- vélekedett.

Kitért arra is, hogy az eddig Európában betárolt gázmennyiség nagyjából három hónapra elegendő, ami kiszolgáltatott helyzetet jelent, ráadásul a töltöttségi arány a fűtési szezon végére jelentősen csökkenni fog, és nagy kérdés, hogy miként lehet majd ezt jövő télig újratölteni orosz gáz nélkül.

A józanság kicsi részét még megőrző nemzetközi intézmények ezért jelzik, hogy ez hosszú távú válság, és nem is igazán az idei tél jelent problémát, hanem a következő és az azt követő- mondta.