Energia-veszélyhelyzet: így csökkentik az EU-ban az árakat

A szlovén parlament csütörtökön megszavazta az energiaárak csökkentését célzó intézkedéscsomag módosítását: a korábbi 40 millió euróról 86 millió euróra emelték a támogatások összegét, amelyből a vállalatok energiaköltségeik 50 százalékát fedezhetik a korábban meghatározott 30 százalék helyett – közölte a szlovén közszolgálati televízió (RTV).

Az intézkedéscsomag 80 millió euróval segíti a vállalkozásokat és 6 millió euróval feltőkésíti a Szlovén Vállalkozási Alapot, hogy kölcsönöket biztosítson a likviditási nehézségekkel küzdő szlovén cégeknek, amennyiben arra szükség lesz.

A támogatási programba bevonták a mezőgazdasági és halászati ágazatot, valamint azokat az intézményeket, egyesületeket, amelyek gazdasági tevékenységet folytatnak, ugyanakkor a teljes pénzügyi szektort kizárták a kedvezményezettek köréből.

Matjaz Han gazdasági miniszter elmondta: a vállalkozások november 1 és 15. között igényelhetik a támogatásokat egy speciális alkalmazás segítségével, amelyet a SPIRIT állami ügynökség biztosít.

„Szeretném világossá tenni, hogy ezek a források az idei évre szólnak. A jövő évre a kormány egyéb intézkedésekkel készül, többek között az EU-val együttműködve” – húzta alá a tárcavezető.

A változtatásokat minden képviselőcsoport támogatta, mert szerintük a jelenlegi helyzetben segíteni kell a vállalkozói szektort.

A parlament augusztus végén fogadta el az eredeti jogszabályt, amely gyorssegélyt biztosít a magas gáz- és áramár által sújtott vállalkozásoknak, egy másik törvénnyel együtt, amely 41 millió euró értékben a veszélyeztetett csoportoknak nyújt támogatást.

Szlovéniában az ingatlankezelők és a társasházak tulajdonosai aggódnak, hogy a következő hónapokban a kormány egyes lépései ellenére sem lesz zavartalan az áram- és gázellátás. Az M1 Híradó helyszíni riportere Lendváról számolt be a legfrissebb fejleményekről.

„Bár a fogyasztókat védi a földgáz- és a villamosenergia árának meghatározására vonatkozó új szabályozás – mely lényegében megtiltja a szolgáltatóknak, hogy megszakítsák a villamosenergia és földgázszolgáltatást, és arra is utasítja őket, hogy az új fogyasztók számára nem tagadhatják meg az ellátást –, ez még nagyon gyakran előfordul. Az új szabályozás ugyanis ilyen eljárás esetében a gázszolgáltató vállalatokat nem szankcionálja, így tehát azokat semmi sem tartja vissza attól, hogy felmondják a szerződéseket” – fogalmazott a tudósító.

Korlátozzák a tűzifa és más fűtésre használt faanyagok árát Romániában: erről szerdai ülésén fogadott el sürgősségi rendeletet a bukaresti kormány.

A tűzifa, faapríték, faforgács és fűrészpor esetében 2023. március 31-ig köbméterenként 400 lejes (34 ezer forint), a fabrikett esetében tonnánként 1500 lej, a pellet (forgácsból, fűrészporból nagy nyomáson préselt fahenger) esetében tonnánként 2000 lejes árplafont szabtak meg, az áfát is beleértve.

A bukaresti parlament tavaly novemberben 5 százalékra csökkentette a tűzifa áfáját.

A jogszabály bevezetőjében szereplő adatok szerint a tűzifa piaci ára jelenleg 60-tól 543 lejig terjed köbméterenként, a barkácsáruházaknál az árak a 700 lejt is meghaladják.

A rendelet indoklása rámutat: a többi energiahordozó drágulása megnövelte a tűzifa iránti igényt, ugyanakkor az energiaválság mesterséges áremelkedéshez is vezetett. Mivel a romániai életszínvonal az uniós átlag 72 százalékát teszi csak ki a kormány szerint szükség van arra, hogy védelmet biztosítsanak a fával fűtő lakosságnak az indokolatlan áremelésekkel szemben.

Romániában több mint hárommillió lakásban, a háztartások mintegy 45 százalékában fűtenek fával. Vidéken ez az arány eléri a 85 százalékot: mintegy 2,5 millió falusi házban használnak fát a fűtésre.

„Aki fával fűt, nem lehet másodrangú állampolgár, ugyanúgy támogatásban kell részesülnie, mint azok, akik gázzal fűtenek” – indokolta az ársapka bevezetését a tervezet ismertetésekor Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter. Hozzátette: a Romsilva állami erdészet eddig 1,2 millió köbméter fát dobott piacra, az év végéig a mennyiség a 2 millió köbmétert is elérheti. Nem a védett erdőket áldozzák be a lakások fűtésére, hiszen az alapvető érdek, hogy az energiaválság ne okozzon visszafordíthatatlan környezeti károkat – jelezte.

Az RMDSZ közleménye szerint az elmúlt hetekben a kormánykoalíció több javaslatot is megvitatott. A tűzifa esetében az RMDSZ ártámogatást javasolt, a kormány végül az ársapka bevezetése mellett döntött.

A rendelet a közzétételtől számított tíz napon belül lép hatályba, előírásainak megsértése pedig kihágásnak minősül, amit 3000-tól 5000 lejig terjedő bírsággal büntetnek.

A szerdai bukaresti kormányülésen arról is határozat született, hogy Románia 130 ezer köbméter tűzifával segíti az energiaforrások hiánya által sújtott Moldovai Köztársaságot: Tánczos Barna szerint a faanyagot a Romsilva által alkalmazott idei átlagáron adják el a szomszédos országnak.

Az orosz gázt Európa cseppfolyósított földgázzal (LNG) pótolná, a megemelkedett kereslet miatt azonban hajóhiány van, az LNG-szállítók charterárai pedig az egekbe szöktek. A Shell nem kevesebb, mint napi 400 ezer dollárért (168 574 050 Ft) foglalt le szállítóhajót. Egyre nagyobb azonban az aggodalom, hogy az LNG-hajók korlátozott elérhetősége zavarokat okozhat majd a rakományok szállításában – írta meg a Zerohedge.com.

Az LNG-szállítási díjakra drámai hatással volt az energiaellátási lánc megszakadása az orosz–ukrán háború miatt. Az ágazat most pedig még inkább fellendülőben van, hiszen a tarifák rekordmagassághoz közelítenek az Északi Áramlat vezeték múlt heti robbanását követően.

A Bloomberg szerint

Európa az orosz csővezetéken érkező gázt kívánja helyettesíteni, többek között amerikai és nigériai szállítókból származó cseppfolyósított földgázzal.

Az ellátási láncok átrendezése az energiahiányos kontinens számára azt jelenti, hogy megnő a kereslet az LNG-hajók iránt, amelyek távolabbi gázforrásokból szerzik be a gázt.

A Shell napi 400 ezer dollárért (168 574 050 Ft) foglalta le a Yiannis nevű LNG-hordozó hajót, hogy október végén egy amerikai rakományt szállítson Európába, ami valószínűleg a valaha volt legdrágább üzlet az Atlanti-óceán vizein.

A GAIL India Ltd. szintén lefoglalta az LNG Schneeweisschen-t, hogy november elején rakományt szállítson az Egyesült Államokból, körülbelül 360 000 dolláros (151 716 645 Ft)  napi áron.

A vállalat, amely nemrég eladott egy LNG-szállítmányt a Cove Point-i exportlétesítményéből, egy európai közműszolgáltatótól bérelte a hajót.

Az Oroszország elleni szankciók káoszt idéznek elő a hajózásban, mivel az LNG-hajók külföldről történő beszerzésére irányuló európai kapkodás felszívta a hajók teljes kínálatát.

Egyre nagyobb az aggodalom, hogy az LNG-szállítók korlátozott elérhetősége rakományzavarokat okozhat

– mutatott rá a Zero Hedge cikke.

Továbbra is a magyarok fizetik a legalacsonyabb energiaárakat Európában egy friss felmérés szerint, de a tagállamok közül Németország költheti el a legtöbb eurót erre a célra, ahogy arról a Ripost is beszámolt. Az "ársapkák" mérete, fazonja tehát országonként más és más.

Magyarországon 2014 óta korlátozzák a lakossági gáz- és áramárakat. Budapesten szeptemberben is jóval kevesebbet fizettek a rezsiért, mint más európai fővárosok fogyasztói. A berliniek például a budapesti ár kilencszereséért vették a fűtéshez használt gázt, az áramért pedig hatszor többet fizettek, mint a magyar főváros lakói.

Az áramért hatszor többet fizettek a berliniek, mint a magyar főváros lakói.

 A német szövetségi kormány csökkenteni akarja a gáz és az áram árait, ezt egy 200 milliárd eurós hitelből valósítaná meg. Azonban ezt a lépést más uniós kormányok bírálták, hogy ezzel Németország előnyhöz jut a kevesebb pénzügyi forrással rendelkező országokkal szemben. Olaf Scholz kancellár  folyamatosan azt ismételgeti, hogy a csomag megfelelő a német gazdaság méretéhez képest, és más országok is csinálnak hasonlót. A Bruegel brüsszeli agytröszt számításai szerint a szövetségi kormány akár 300 milliárd eurós kiadást is tervez segélyre, ami a német bruttó hazai termék (GDP) körülbelül 8 százalékának felel meg. Spanyolországban csak 2,9 százalék ez az arány, Hollandiában 5 százalék körüli.  

 A bécsi kormány szeptemberben döntött az áramár-fékről. Ez azt jelenti, hogy a háztartások fogyasztásuk körülbelül 80 százalékáért ugyanazt az árat fizetik, mint az energiaválság előtt. Az állam költsége ez esetben 3-4 milliárd euróra tehető. További áramárkedvezményeket is hirdettek a nagycsaládosok és a szegényebbek számára. A kormány februárban már döntött az alacsony és közepes jövedelmű háztartások 150 eurós egyszeri energiaköltség-utalványáról. Ez az intézkedés összesen mintegy 600 millió euróba kerül.

Franciaországban hónapok óta korlátozzák az áram- és gázárakat. A következő évben is 15 százalékra korlátozzák az áremelést. Az állam anyagilag is támogatja az alacsony jövedelműeket. A gazdasági tárca szóvivője szerint 2023 végéig több mint 100 milliárd eurót irányoznak elő a segélyezésre.

 A holland kormány 23,5-40 milliárd eurós csomaggal támogatja polgárait. Ezzel finanszírozzák januártól a háztartások és a kisvállalkozások egy részének gáz- és áramfogyasztási árplafonját. 2022 novemberében és decemberében az állam minden háztartásnak 190 eurót fizet a magas számlák enyhítésére. A nagyon alacsony jövedelműeknek 1300 euró plusz energia-kiegészítést  kapnak. Az energia áfáját korábban 21-ről 9 százalékra csökkentették.

A szigetországban novemberben, januárban és márciusban a fogyasztók fejenként 200 eurós villamosenergia-költség-jóváírást kapnak – azok, akik már jogosultak fűtési támogatásra, többet kapnak . Az intézkedések egy 11 milliárd eurós segélykeret részét képezik, amelyben a gyógyszertámogatások is benne vannak. 

 Spanyolországban a gázár felső határa nem a végfelhasználókra vonatkozik, hanem a villamosenergia-termelésben használt gázra – ezzel csökkentve az áramárat. A regionális vasúti közlekedés 2022 végéig ingyenes lesz. Emellett 15 százalékkal megemelték a különösen alacsony nyugdíjakat, és 200 eurós külön kifizetésről döntöttek az alacsony jövedelműek számára. A villamos energia és a gáz áfáját 5 százalékra csökkentették. Összességében a 2021 szeptembere óta járó könnyítés körülbelül 35 milliárd eurót tesz ki.

A leköszönő, Mario Draghi vezette  kormány több segélycsomagot hagyott jóvá a vállalatok és a fogyasztók tehermentesítésére. Erre a célra mintegy 66 milliárd euró állna rendelkezésre. Az EU harmadik legnagyobb gazdasága hitelekkel és az üzemanyag áfacsökkentésével is segít a cégeket.

Szlovéniában az árfék következtében a háztartások szeptember óta 15-60 százalékkal kevesebbet fizetnek az áramért, mint korábban. 2023 májusára 22-ről 9,5 százalékra csökken az áfa a gáz, az áram, a távhő és a tűzifa esetében. Idén több egyszeri kifizetésre is sor került a szegényebb embereknek, és a veszélyeztetett cégeknek adtak támogatásokat.

Horvátországban a villamos energia esetében árplafont állapítottak meg, a fűtési díjakat pedig befagyasztották erre a télre. A szegényebbek villany- és gázszámlájukból kedvezményt kaptak. A gáz és a távhő általános forgalmi adója 25-ről 13 százalékra csökkent. A segélyezés összesen 3,4 milliárd euróba kerül.

A prágai kormány gáz- és villamosenergia-árplafont vezetett be a háztartások és a kisfogyasztók számára, ennek költségeit 5,3 milliárd euróra becsülik. A magánháztartások  idén mintegy 4000 korona (160 euró) támogatást kapnak, és az ipari nagyfogyasztók is igényelhetnek támogatást. Ez újabb 1,2 milliárd eurós tétel.

Lengyelországban jövőre a 2022-es szinten  befagyasztják a háztartási villamosenergia-árakat egy bizonyos fogyasztási határig. Februártól a kormány 23-ról 8 százalékra csökkentette a benzin és a gázolaj adókulcsát, a gáz áfáját pedig felfüggesztették. Mivel Lengyelországban még mindig sokan fűtenek szénnel, háztartásonként 625 eurónak megfelelő egyszeri széntámogatást már jóváhagytak.

 Dániában a háztartások később fizethetik villany- és gázszámlájuk egy részét, az árakat kezdetben 2021 utolsó negyedévének szintjén fagyasztják be. A villamosenergia-értékesítési ára 2023 első felében az EU-értékesítési minimumra fog csökkent. Emellett 2023-ban átmenetileg 660 koronával (csaknem 89 euróval) emelkedik a gyermek után járó pótlék.

Litvániában a kormány azt tervezi, hogy valamennyi háztartás számára fedezi az áram árának egy részét . A parlament által még el nem fogadott 2023-as állami költségvetésben erre 812 millió eurót szánnak. A fogyasztók gázára sem emelkedhet 40 százaléknál nagyobb mértékben január elsejétől. Ennek 56 millió euróba kellene kerülnie.

Észtországban a háztartások legfeljebb havi 50 eurós támogatást kapnak  a villanyszámlájuk befizetéséhez, ha az áram ára meghaladja a 80 eurót megawattóránként. Hasonló módon támogatják az állampolgárokat megawattóránkénti 80 euró feletti gázár esetén is, de csak meghatározott fogyasztási mennyiség mellett.

Lettországban az energiaforrások drágulását részben az állami költségvetés fedezi. Támogatást terveznek azoknak a háztartásoknak, amelyek fűtésére gázt, villanyt, központi fűtést, tűzifát, pelletet vagy brikettet használnak. Az idősek vagy a fogyatékkal élők további juttatásokban részesülnek. Erre 442 millió eurót bocsátanak rendelkezésre. Szeptember végén új áram- és gázárfék lépett hatályba, így a magánháztartások fix áron kapják meg az első 100 kilowattóra áramot és gázt.