Továbbra is mi fizetjük a legalacsonyabb energiaárakat Európában

Sok brit eddig nem tudta, mit jelent az infláció, most karácsony előtt a bőrükön érzik

A korábbiaknál jóval szerényebb karácsony elé néznek a britek, a lakosságnak ugyanis egyre kevésbé marad pénze a megélhetési költségek emelkedése miatt. A londoni statisztikai hivatal szerint az ukrajnai háború kezdete óta a felnőtt britek fele érzi úgy, hogy hónapról hónapra súlyosabb terhet jelent a számlák befizetése – számolt be az M1 Híradója.

A karácsony fényei az idén kevésbé csillognak Londonban. A brit főváros központjának díszkivilágítása most először nem működik folyamatosan. Mindössze napi nyolc órára kapcsolják be az energiatakarékos ledekre cserélt lámpadíszeket is. A kereskedők képviselői szerint a villanyszámla csökkentése fontos lépés, de a baj ennél sokkal nagyobb.

Amit már most is látunk, az az, hogy sok vállalkozás kisebb nyereséggel számolhat. Az utóbbi időben sok kisereskedő zárt be, ami további következményekkel jár a dolgozókra nézve – mondta Helen Dickinson, a brit kiskereskedelmi konzorcium szakmai vezetője.

Az ok egyszerű: a briteknek nincs pénze – mondja egy blackpooli ingyenkonyha vezetője. A tulajdonos szerint a statisztikák nem adják vissza érzékletesen, milyen sokan nélkülöznek ma az országban.

„Jelentősen nőtt azoknak a vendégeinknek a száma, akik korábban soha nem jöttek volna ide. Amikor elindítottuk a konyhát, a hajléktalanoknak akartunk segíteni. Ma már mindenféle élethelyzetű embert kiszolgálunk” – mondta Mark Butcher cégvezető.

A brit statisztikai hivatal friss jelentése szerint a felnőtt lakosság fele nyilatkozott úgy, hogy súlyos terhet jelent számára a számlák fizetése.

Az elszabadult energiaköltségek és a rohamosan emelkedő élelmiszerárak miatt a valóságban még rosszabb a helyzet. A Bloomberg néhány hete arról írt, hogy a brit családok felének hetente alig három font, azaz átszámítva 1400 forint költőpénze marad csak a számlák befizetése és az alapvető élelmiszerek megvásárlása után.

Az áremelkedés nem csak a lakosságot sújtja. A brit termelők nemrég arra figyelmeztették a vásárlókat, hogy az ünnepek alatt hiánycikké válhat a tojás. A gazdák szerint a háború kezdete óta a takarmány ára a duplájára nőtt, az energiaköltségeik pedig megháromszorozódtak. Sokuknak így már egész egyszerűen nem éri meg az állatokkal foglalkozni.

Az egyedülálló szülők közel egyharmada az emelkedő élelmiszerárak miatt kénytelen kihagyni egy-egy étkezést, hogy meg tudjon élni – derül ki a Which? elnevezésű szervezet által végzett kutatásból.

A felmérésben megkérdezett egyedülálló szülők által vezetett háztartások közül tízből három nyilatkozott úgy, hogy az elszabadult élelmiszerárak miatt hagyott ki már étkezéseket, míg ezzel szemben a párkapcsolatban élők közül minden hetedik szülő, azaz a megkérdezettek 14 százaléka számolt be ilyen esetről.

„Kutatásunk azt mutatta, hogy a családok az Egyesült Királyságban küzdenek az emelkedő megélhetési költségekkel, és az egyedülálló szülők a legnagyobb valószínűséggel hagyják ki az étkezést, vagy fordulnak élelmiszerbankokhoz, hogy meg tudjanak élni” – mutatott rá Rocio Concha, a Which? elnevezésű szervezet irányelvéért és érdekképviseletért felelős igazgatója.

A Which? azt szeretné, ha a szupermarketek biztosítanák az árak könnyű összehasonlíthatóságának lehetőségét, ezáltal a kedvező árú élelmiszerek széles körben elérhetővé válnának.

Rocio Concha szerint ugyanis az élelmiszerárak folyamatos emelkedésével létfontosságúvá vált, hogy mindenki  hozzáférjen olyan megfizethető élelmiszerhez, amelyek egészségesek saját maga és családja számára.

Az alábbi grafikonon az étkezést kihagyó háztartások aránya látható. Az első oszlop (balról jobbra) a gyermekes párokat, a második az egyedülálló gyermekkel rendelkező szülőket mutatja, a továbbiakban a gyermek nélküli társas kapcsolatokat, majd az egyedülálló gyermek nélküli szülőket, és végül a nyugdíjas párokat és az egyedülálló nyugdíjasokat láthatjuk.

Forrás: www.which.co.uk

Az infláció hatásai leginkább a nyugdíjasokat és az egyedülálló szülőket sújtják

A kutatást kimutatta, hogy a háztartások különböző mértékű inflációt tapasztaltak, amely az egyedülálló szülőket és a nyugdíjasokat sújtotta leginkább, ugyanis ők jövedelmük nagyobb részét, azaz annak 30 százalékát költik élelmiszerre, energiára és üzemanyagra.

A gyermekes házaspárok esetében ez az arány körülbelül a negyede volt,

ugyanakkor minden háztartás a tavalyi évhez képest lényegesen többet költ az alapvető szükséglet körébe tartozó árucikkekre.

A kép illusztráció. (Fotó: EPA/Andy Rain)

Elmaradt számlák

További aggasztó jel, hogy az egy szülővel rendelkező háztartások közel egyötöde és minden hetedik gyermekes házaspár azt mondta, hogy szeptemberben és októberben nem fizette ki valamelyik létfontosságú számláját, többek között azokat, amelyek jelzáloghitelre vagy pedig a lakbérre vonatkoztak.

A felmérés továbbá rámutatott arra is, hogy idén a fent említett időszakban

az elmaradt fizetések aránya átlagosan 8,2 százalék volt, ami nagy ugrást jelent a tavaly szeptemberi 6,2 százalékos arányhoz képest.

Egy negyvenes évei elején járó nő a kutatóknak elmondta, hogy a számlák költségei miatt néhány hétig alig tudott a gyermekeinek enni adni, míg egy másik válaszadó úgy fogalmazott, hogy azért nem eszik rendesen, hogy ezáltal legyen elég pénze gyerekei ételére és ruhájára, továbbá még maradjon az áramköltségekre is kerete.

A német lakosság többsége igyekszik visszafogni kiadásait, és az általános drágulás folytatódására számít egy kedden ismertetett felmérés szerint.

A Die Welt című lap a fogyasztói hangulat alakulásáról az EY nemzetközi tanácsadó vállalat által negyedévente készített reprezentatív kutatás új németországi adatait ismertetve kiemelte, hogy a meredeken emelkedő árak miatt sokan csak a legszükségesebb termékeket és szolgáltatásokat tudják megvásárolni, és nem számítanak gyors javulásra.

Az EY Future Consumer Index (FCI) nevű mutatójának vizsgálatához Németországban felvett adatok szerint az Európai Unió legnagyobb gazdaságában a fogyasztók több mint háromnegyede kénytelen visszafogni kiadásait, és minden második ember csak a nélkülözhetetlen dolgokat veszi meg.

A családi, egyéni megszorítások különösen a divatáruval és a szórakoztatóelektronikai cikkekkel foglalkozó vállalkozásokat sújtják. A megkérdezettek 56 százaléka azt mondta, egyelőre egyáltalán nem vagy csak alig vásárol új ruhákat, és ugyanígy visszafogja magát például a televíziók, okostelefonok, laptopok és játékkonzolok esetében.

A németek az autózáson is igyekeznek spórolni, 50 százalékuk a szokottnál kevesebbet tankol, és mintegy 25 százalékuk a gyógyszertárakban is kevesebbet költ. Ráadásul úgy tűnik, hogy ez csak a kezdet, mert az EY felmérése szerint a háztartások nagy része további költségcsökkentést tervez a következő hónapokra. A lista élén az ételkiszállítás áll, a német fogyasztók fele tervezi, hogy ritkábban rendel házhoz készételt. Ugyancsak jelentős részük kevesebb utazást, nyaralást tervez, ritkábban jár majd vendéglőbe, moziba, szórakozóhelyre, és kevesebbet költene a többi között a fitnesztermi tagsági díjra és streamingszolgáltatások előfizetésére.

„Az infláció miatt a fogyasztók lehetőségei erősen korlátozottak, így kisebb a fogyasztásra fordítható jövedelmük” – magyarázta az adatokat a Die Weltnek Michael Renz, az EY munkatársa.

Ugyanakkor a németek többsége azt is tervezi, hogy többet költ élelmiszerre és tisztálkodási szerekre. Az EY felmérése alapján szinte mindenki, a német lakosság 96 százaléka szerint ugyanis a következő hat hónapban folytatódik a drágulás, főleg az energia, az üzemanyag és az élelmiszerek területén.

Az infláció a legutóbbi, októberi adatok szerint 10,4 százalékos Németországban, ez új rekord az ország újraegyesítés (1990) utáni történetében. A fogyasztói árak alakulásának legfontosabb előretekintő mutatójaként számon tartott termelői árak emelkedése azonban októberben éves összevetésben lassult – 34,5 százalékra, a szeptemberi 45,8 százalék után –, havi összehasonlításban pedig 2020 májusa óta először csökkenést regisztráltak, a termelői árak 4,2 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint szeptemberben.

Az áramért többnyire a három-hétszeresét fizetik más országokban, a gázért akár négyszeresét- tizenhétszeresét. A magyar lakosság – még az augusztusi változásokkal együtt is – töredékét fizeti a rezsiért, mint más európai országok lakói. Míg szeptemberben több európai fővárosban hatalmasat emelkedett a gáz és az áram ára, addig a magyar családok továbbra is példátlanul alacsony áron juthatnak földgázhoz és villamos energiához. Az Európai fővárosok szeptemberi rezsidíjairól készített összehasonlító elemzést az Energie-Control Austria és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH).

Brutális áremelkedés az EU-országokban egyetlen hónap alatt

A szeptemberi adatok sokkolóak. Az észteknél egyetlen hónap alatt 88%-kal nőtt a gáz ára, a svédeknél egyetlen hónap alatt 47%-kal nőtt az áram ára.

Az áram ára legbrutálisabban a svéd, az észt, a német és a cseh fővárosban nőtt. (Stockholmban 47%, Tallinban 41%, Berlinben és Prágában 23%-kal kell többet fizetniük az embereknek).

A földgáz ára az észt, az osztrák, és a holland fővárosban szállt el a legjobban. (Tallinban 88%, Bécsben 36% , Amszterdamban 23% az emelkedés mértéke).

A magyarok védő rezsibuborékban vannak

A magyar fogyasztók rezsiköltségei szeptemberben sem emelkedtek – köszönhetően a kormány által fenntartott rezsicsökkentésnek, amely az adatok szerint nemcsak az átlagfogyasztásig, de még jóval afölött is jelentős védelmet ad a háztartásoknak. Nemcsak a rezsicsökkentett ár, hanem a lakossági piaci áron való fogyasztás is a legalacsonyabbak közé sorolható Európában.

A lakossági földgáz nálunk a legolcsóbb

Átalagfogyasztás (63.645 MJ) esetén a földgázért továbbra is a magyar fogyasztók fizették a legalacsonyabb árat: 2,53 eurocentet kWh-ként. Pozsonyban ennek a dupláját, Párizsban és Londonban a négyszeresét, Rómában és Brüsszelben a hatszorosát, Bécsben a tizenegyszeresét, Amszterdamban a 17-szeresét fizeti a lakosság a gázért.

Az átlagot 20 százalékkal meghaladó fogyasztás esetén a magyar háztartások 5,07 eurocent/kWh áron jutottak földgázhoz, amely európai összehasonlításban a második legkedvezőbb ár.

Néhány összehasonlító példa:

Az áramért a második legolcsóbb árat fizetik a magyar családok 

Az áram ára nálunk 9,22 eurocent/kWh) a rezsivédett árkategóriában, tehát az átlagfogyasztásig. Pozsonyban ennek a dupláját, Párizsban és Madridban ennek a háromszorosát, Londonban a négyszeresét, Prágában az ötszörösét, Rómában, Berlinben és Brüsszelben ennek a hatszorosát, Amszterdamban a hétszeresét fizetik az áramért a családok.

Az átlagot 20 százalékkal meghaladó fogyasztás esetén a magyar háztartások 5,07 eurocent/kWh áron jutottak földgázhoz, amely európai összehasonlításban a második legkedvezőbb ár.