Egyre több vállalkozás kerül az anyagi csőd szélére a németeknél

Egyre több vállalkozás kerül az anyagi csőd szélére, segítséget várnak a kormánytól.

Az oscherslebeni Bodeta édességgyártó vállalat már fizetésképtelenné vált. A Süddeutsche Zeitung szerint a társaság fizetésképtelenségi eljárás iránti kérelmet nyújtott be hétfőn a magdeburgi járásbíróságon. Ennek oka az energiárak drasztikus megugrása. Az elmúlt hónapokban az energiaköltségek mellett robbanásszerűen megnőttek a fontos alapanyagok árai is.

A cukor több mint 100 százalékkal, a glükóz 200 százalékkal drágult. Emellett a csomagolóanyagok árai is meredeken emelkedtek.

Ráadásul jelentős minimálbér-emelés lesz, ami 2022. október 1-től további költségnövekedést von maga után. A megtett lépésekről a vezetőség már tájékoztatta több mint száz dolgozóját. A béreket és a fizetéseket a német munkaügyi hivatal november végéig biztosítja. A Bodeta vezetése abban reménykedik, hogy sikerül befektetőket találnia a túléléshez.

A céget 1892-ben alapították, és leginkább édességek és drazsék gyártására specializálódott. Legismertebb termékük a zöldbe csomagolt eukaliptuszos-mentolos édességük.

A németországi szakértői bizottság kidolgozta a tervezett gázárfék modelljét. Két maratoni találkozón 35 órán keresztül vívtak egymással a közgazdászok, a szakszervezetek és a cégek képviselői, valamint a társadalmi egyesületek, a közszolgáltatók és a bérbeadó-bérlőszövetségek szakemberei. Hétfőre elkészült a gázárfék modellje, de igazából csak tavasszal indul – előtte egyszeri kifizetéssel kívánják tehermentesíteni a gázfogyasztókat.

 A fogyasztók és a kisvállalkozások egy havi gázszámláját a szövetségi kormánynak decemberben meg kell térítenie - írja a waz.de. A szeptemberi előleget kell referenciaértékként használni. A tényleges gázárfék 2023 márciusától lép életbe. A gázárat kilowattóránként 12 centes szinten kell korlátozni,  ami jelentős könnyítés, hiszen több szolgáltató már több mint 40 centet kért kilowattóránként. A kedvezményes ár azonban csak a 2022 szeptemberi fogyasztás  80 százalékára terjed ki, hogy megtakarításra  ösztönözzék a fogyasztókat.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal európai földgázárakat összehasonlító vizsgálata szerint szeptemberben a magyar lakossági fogyasztók számára a földgáz ára 2,53 euerócent/kWh volt, Berlinben pedig 24,01 eurócent/kWh. Vagyis a német fogyasztóknak jelenleg még a magyar ár kilencszeresét kell fizetni a gázért, és a márciustól is még a magyar ár több mint ötszörösét szedik be tőlük a szolgátatók.
 

Decemberben jön az első könnyítés - de a gázárfék csak márciusban indul, amikor már a fűtési szezon vége felé járhat. Ez különösen a szegény háztartások számára jelenthet problémát – figyelmeztet Ulrich Schneider, a Paritätischer Gesamtverband vezérigazgatója: 

 A szakértői bizottság szerint ezért segélyalapot kell létrehozni, emellett gyorssegélyre is szükség lehet.

A nagy ipari vállalatok esetében a gázárfék 2023 elejétől indulna. Körülbelül 25 000 cégnek mindössze hét centet kell fizetnie kilowattóránként a 2021-es fogyasztási értékük 70 százalékának megfelelő mértékig. A támogatást a szolgáltatások megőrzéséhez kell kötni. Siegfried Russwurm iparági elnök azonban arra figyelmeztet, hogy a covid alatt a cégek visszafogták a termelésüket, és ehhez mérni a kedvezményes fogyasztási szintet, hosszú távon vezsélyezteti a gazdasági modellt és a jólétet.

Európa készül a téli energiahordozó-hiányra, az országok sorra hozzák az intézkedéseket, amelyekkel elviselhetőbbé teszik az áram és a gáz árának emelkedését. Az idei telet túléljük, de jövőre már nehezebb lesz a helyzet. Közben egyre több európai politikus teszi szóvá, hogy az Egyesült Államok négyszeres áron adja a gázt az energiaválságtól szenvedő Európának – hangzott el az M1 Ma reggel című műsorában.

Most jön szembe a valóság, hiszen a gazdaság üzleti alapon működik. Az Egyesült Államokban tudják, hogy Európa híján van a földgáznak, ezért nyilvánvalóan a saját piacuk lehetőségeit próbálják optimalizálni – mondta Tóth Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos munkatársa az M1 Ma reggel című műsorában.

Kiemelte: az orosz gáz nélkül rövid távon nehéz lesz az élet Európában, hosszú távon viszont még lehet megoldást találni.

Úgy fogalmazott:

„Az EU nem készített felméréseket, elemzéseket a várható folyamatokról, arról, hogy mi lesz akkor, ha az orosz gáz teljesen megszűnik, vagy hogy jut el az adott országba az LNG, ha nincs kikötő. Épp ezért Európa csak most szembesült a valósággal, hogy LNG gáz ugyan érkezik, tartályhajók is lennének, de nincs hova betáplálni azokat.”

Spanyolország, az Ibériai-félsziget nincs összekötve a kontinens középső, illetve kelet-európai részével, ráadásul a horvát kapacitásokat is bővíteni kellene. Azonban mindez nem kivitelezhető pár hónap alatt – magyarázta a szakértő.

A kialakított infrastruktúra átalakítása nagyon sok időbe és pénzbe kerül. A piac már megnyugodni látszik, hiszen a következő fél évre az európai gazdaság működőképessége fennmaradhat, és így a lakosság elegendő mennyiségű földgázhoz juthat. Ehhez spórolni és változtatni kell a fogyasztási szokásokon Tóth Gergely szerint, de az elkövetkezendő időszakban biztosított lesz.

Ez látszik a tőzsdei árakon is, hiszen a nyár végén a holland tőzsdén 1 megawatt villamosenergia ára 350 Euró volt, ami elképesztő emelkedés és történelmi csúcs volt. Ez most visszaesett 120 euró környékére.

„Az Európai Unió nem fordított elegendő szakmaiságot arra, hogy felmérje a szankciók hatását és lemodellezzék, ami komoly hitelességi problémákat vet fel”

– nyomatékosította a szakértő.

A gázárszabályozás piaci folyamatok szempontjából rövid távon megnyugtató. Felvetődött az a megoldás, miszerint szétbontják a vezetéken érkező gázt és az LNG hajókon érkező földgáznak az árát, hiszen a kettő között logisztikai értelemben vett árkülönbség van.

Bebizonyosodott, hogy a szankciók hatástalanok Oroszországgal szemben, Európát viszont sosem látott válságba taszítják, a szankciópárti belga exkormányfő, Guy Verhofstadt azonban ismét újabb büntetőintézkedéseket követel.

Mint kiderült, a dinamikus gázárszabályozásnál nehéz megszabni az árat. Már egy ideje jelen van a probléma, hogy a villamos-energiatermeléshez felhasznált orosz gáz árát kellene szabályozni, hiszen a földgáz ára drága, ami átcsatolódik az elektromos áram árába is. Ezt szeretnék egy kiszámíthatóbb mederbe terelni, hogy az európai gazdaság ne süllyedjen hosszú évekre mély recesszióba.

Bebizonyosodott, hogy a szankciók hatástalanok Oroszországgal szemben, Európát viszont sosem látott válságba taszítják, a szankciópárti belga exkormányfő, Guy Verhofstadt azonban ismét újabb büntetőintézkedéseket követel. A szankciópárti belga politikus a háború eleje óta sürgeti az orosz földgáz- és kőolajszállítmányok azonnali leállítását, mit sem törődve azzal, hogy javaslatai térdre kényszerítenék Európát. „Természetesen szenvedni fogunk. Nem lehet szolidárisnak lenni Ukrajnával, és egyben azt gondolni, hogy nem fogunk szenvedni, ez nem szolidaritás. Tehát azonnal meg kell tennünk ezt az embargót” – erőltette már korábban is a szankciókat a politikus.

„Európa túl lassan és túl gyengén cselekszik. Ebben a tempóban száz évbe fog telni, hogy nyomást gyakoroljunk oda, ahol kell” – írta néhány napja a Facebook-oldalán Guy Verhofstadt.

A szankciópárti belga politikus a háború eleje óta sürgeti az orosz földgáz- és kőolajszállítmányok azonnali leállítását, mit sem törődve azzal, hogy javaslatai térdre kényszerítenék egész Európát. Úgy tűnik, a volt belga kormányfő.

továbbra sem hajlandó tudomást venni arról, hogy a háború hatásai egyre súlyosabb válságot idéznek elő Európában.

A Renew Europe EP-frakció liberális képviselője tegnap a Twitteren bírálta a szankciópárti német kormány által elfogadott 200 milliárd eurós rezsitámogatási csomagot is. „Hol itt a szolidaritás, Mr. Scholz?” – tette fel a kérdést a német kancellárnak címezve. Verhofstadt az uniós gázársapka ötletét támogatná.

A politikust nem zavarja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök leszögezte: ha lesz uniós gázársapka, azonnal leállítja a megmaradt szállítást is. Verhofstadt tehát

még azt is kockáztatná, hogy egyáltalán ne érkezzen gáz Európába.

Persze nem meglepő a politikus harciassága, korábban sem érdekelte, hogy javaslatai mennyire kártékonyak. Megírtuk, nemrég azt hangoztatta, hogy

az európaiaknak igenis szenvedniük kell az Ukrajnával vállalt szolidaritás jegyében.

„Állítsuk meg Putyin hadigépezetét! Igen, szenvedni fogunk az orosz olaj és gáz betiltása miatt, de túléljük” – jelentette ki az Európai Parlamentben. Később úgy nyilatkozott: Európa gyenge pontja az, hogy még mindig az orosz olajtól, gáztól és széntől függ, ezért azonnali embargót szükséges kivetni mindhárom termékre. „Természetesen szenvedni fogunk. Nem lehet szolidárisnak lenni Ukrajnával, és egyben azt gondolni, hogy nem fogunk szenvedni, ez nem szolidaritás. Tehát azonnal meg kell tennünk ezt az embargót” – erőltette már korábban is a szankciókat.

Nem szabad elmennünk amellett, hogy miközben Guy Verhofstadt szemrebbenés nélkül szenvedésre ítélné Európa – már így is nehéz helyzetben lévő – lakosságát, magával azért korántsem ilyen szigorú.

A képviselő Gent belvárosában egy 17. században épült, gyönyörűen felújított, folyóparti műemlék épületben él,

amiről a belga Knack hírportál nemrég derítette ki, hogy tetemes mennyiségű közpénzből újították fel. A hírek szerint Verhofstadt összesen 327 784 euró (több mint 130 millió forint) értékben kapott támogatást a flamand kormánytól, Kelet-Flandria tartománytól és Gent városától a villa felújításához.

Verhofstadt dúsgazdag ember, aki kormányfő volt, mielőtt az uniós szintű politikába lépett volna. Brüsszeli időszakában is rendre a legjobban kereső politikusok közé sorolták őt. A Magyar Nemzet hívja fel arra a Transparency jelentésre a figyelmet, amely szerint

Verhofstadt a 2018-ban 920 ezer és 1,4 millió euró közötti bevételre tett szert, amivel jelentősen meghaladta a havonta 13 ezer eurós brüsszeli (illetve strasbourgi) képviselői fizetését. Egy 2021-es jelentés pedig

az Európai Parlament öt legjobban kereső képviselője közé sorolta.

A politikusnak egyébként több zűrös ügye is volt az elmúlt években, például, hogy 2010 és 2016 között egy offshore céget is működtető cégcsoport, az Exmar-csoport igazgatóságában ült, ám amikor felelősségre vonták, Verhofstadték azzal próbálták eltussolni az ügyet, hogy valójában nem offshore cégről van szó, hanem csak egy tengerpart menti tevékenységekkel foglalkozó cégről.

De felkeltette a nemzetközi sajtó figyelmét azzal is, hogy oligarchákkal tartott kapcsolatot, sőt lobbizott is nekik. A magyar sajtó a V4NA hírügynökség ­információi alapján számolt be még 2019-ben arról, hogy Verhofstadt a görög adósságprogram (2015-ös) vitájában egy energetikai cég és egy nyugdíjalap érdekében

zsarolta Alekszisz Ciprasz akkori görög miniszterelnököt.

Egyébként Verhofstadt az egyik legélesebb bírálója az Orbán-kormánynak, a 2022. április 3-i kétharmados Fidesz-győzelmet csak úgy kommentálta, hogy „vasárnap este a gyűlölet győzött Magyarországon”. Ezek után nem csoda, ha 2010 óta követeli, hogy hazánk egyetlen eurócentet se kapjon Brüsszeltől.

A politikus e mellett teljes erővel kiáll az illegális bevándorlók beengedése mellett, és korlátlanul engedné az LMBTQ-propaganda terjesztését.