Súlyos kérdéseket fel vet a baloldal külföldi finanszírozása

Miután Márki Zay Péter elfecsegte, hogy a 2022-es országgyűlési választásokra külföldről is komoly összegeket kaptak a kampányra, a Magyar Nemzet sorozatot indított, hogy bemutassa a baloldal külföldi finanszírozásának mélyrétegeit. 

A Magyar Nemzet négyrészes sorozatot írt az ügyről, az első részében Márki-Zay amerikai kapcsolatrendszerét és fő finanszírozási csatornáját, a második részben mindenekelőtt Bajnai Gordon kampányban játszott szerepét, a harmadik részben pedig a Soros-hálózat szervezeteinek és szereplőinek kampányműködését ismertették. 

A befejező részben végül bemutatják, hova vezetett a baloldal kampányában a külföldi függőség problémája.

– mondta Márki-Zay Péter az orosz–ukrán háború kitörése után alig pár héttel, 2022. március 9-én az InfoRádió Aréna című műsorában. A kérdés a kormányfőjelölt honvédelmi és biztonságpolitikai tapasztalataira vonatkozott. A válasz pedig szimptomatikusan mutatta, hogy a háború és béke kérdésében a vásárhelyi politikus vállaltan és döntő módon külső szereplők befolyása alatt állt.

Ahogy azt négyrészes sorozatuk korábbi részeiben részletesen tárgyalta a lap, a baloldal az aktivisták toborzásától az adatbázisok kezeléséig, a kormányképességhez szükséges szakértői háttértől a milliárdos kampánytámogatások beszedéséig gyakorlatilag minden választási erőforrásuk összegyűjtését és működtetését kiszervezte. 

Igazság szerint a baloldal kampánya már az orosz–ukrán háború február 24-ei kitörése előtt is rossz pályán volt: lassú döntéshozatal, rossz kommunikáció, sorozatos belviszályok, üzengetések és szivárogtatások jellemezték. A háború kitörésekor azonban olyan álláspontot képviseltek a legfontosabbá vált biztonságpolitikai kérdésekben, amely Soros Györgyével és számos tengerentúli politikuséval megegyezett ugyan, de a magyar választók elsöprő többségének akaratával szembement.

Mindenekelőtt meg kell vizsgálni a baloldal háború kapcsán tanúsított hozzáállását néhány nyilatkozat tükrében. Fekete-Győr András több mint három héttel az orosz agresszió előtt már arról írt a Magyar Hang című hetilapban, hogy 

„A jelenlegi helyzetben egy felelős magyar kormánynak a háború megelőzésén kellene dolgoznia. Elrettentéspolitikára van szükség.” […] „Először is – szövetségeseinkhez hasonlóan – fegyvereket és humanitárius segítséget kell felajánlani az ukrán kormány számára, hogy ezzel is hozzájáruljunk a kárpátaljai magyar kisebbség védelméhez.”

Márki-Zay Péter pedig egy Partizán-interjúban, 2022. február 13-án beszélt arról, hogy „mindent, amit a NATO szövetségi rendszere megenged, azt nagyon szívesen segítenénk”. Majd Gulyás Márton kérdésére „Akár katonait is?” a baloldal kormányfőjelöltje hozzátette: „hát hogyha a NATO úgy dönt, akkor akár katonait is”. Szintúgy a háború előtt, 2022. február 22-én a hódmezővásárhelyi polgármester az ATV Egyenes beszéd című műsorában elmondta: 

Márki-Zay Péter kampánya a háború kitörése előtt is erősen döcögött. A Századvég kutatásai szerint az októberi 47-ről 62 százalékra nőtt az őt elutasítók aránya februárig, miközben az őt kedvelők aránya 42-ről 33 százalékra esett.

Mindez nyilvánvalóan szorosan összefüggött az addigra legfontosabb társadalmi kérdéssé váló háború és biztonság ügyével: február végén tízből kilenc magyar úgy gondolta, hazánk nem sodródhat fegyveres konfliktusba, illetve Magyarország biztonságának szavatolásának kell az első helyen állnia. Szintén a Századvég felmérése szerint, egy hónappal a választás előtt a magyarok 66 százaléka úgy vélte, hogy Orbán Viktor az erősebb vezető Magyarország biztonságának a megőrzése szempontjából, ezzel szemben 25 százalékuk látta úgy, hogy ez inkább Márki-Zay Péterről mondható el.

Végül, de nem utolsósorban, a kutatóintézet ugyanebben az időszakban arra jutott, hogy a magyarok 62 százaléka a regnáló miniszterelnököt, Orbán Viktort látná szívesebben az ország élén a következő kormányzati ciklusban is, ezzel szemben Márki-Zay Pétert csupán 32 százalékuk támogatná. Jól látható tehát, hogy míg a kormányfő népszerűbb volt a választás előtti hetekben, mint a belföldön végül 52,5 százalékos listás eredményt elérő kormánypártok, addig a baloldal kormányfő-jelöltje népszerűtlenebb volt, mint a belföldi listás voksok tekintetében 36 százalékot teljesítő ellenzéki formációk.

Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd politikusa például azt mondta, hogy „ha ehhez [a béke eléréséhez] az kell, hogy szankcióval sújtsák az energiahordozókat is, amit Oroszország kivet, akkor ezt a lépést is meg kell lépni.” A baloldali képviselő beszélgetés további részében kijelentette az orosz gázzal kapcsolatban, hogy: „ezt a forrást el kell tekerni, el kell zárni, mert addig lesz pénzük háborúzni, és lesz pénzük egy független országot megtámadni.”

Március közepén jelent meg az a hangfelvétel, amely a Jobbik egyik politikusának, Potocskáné Körősi Anitának egy fórumán készült, ahol a háborúról beszélt. A rendezvényen a jobbikos politikus mintegy megerősítette Márki-Zay mondatait, és beismerte: a baloldal igenis küldene magyar katonákat az ukrajnai hadszíntérre. 

„Nem a gyerekeinket meg az unokáinkat akarjuk a háborúba küldeni, hanem azokat a NATO-szerződés szerinti sorá… vagy milyen… hadköteles… hivatásos katonát, akinek ez a dolga” – jelentette ki a Jobbik alelnöke Ádándon.

A választás után uralkodóvá vált az a nézet a baloldalon, hogy vereségük egyik oka a háború. Sőt néhányan odáig is eljutottak, hogy az ahhoz való hozzáállásuk okozhatta azt, hogy a magyar választók abszolút többsége nem őket választotta. Mindemellett pedig úgy tűnik, hogy a kampány utolsó heteiben nagyon élesen megmutatkozott az a probléma, hogy a baloldali politikusok nem voltak a saját politikájuk urai.

2022. március 27-én egy egészen furcsa epizódra került sor Márki-Zay kampányában. Mint utólag kiderült, ezen a napon videóbeszélgetésen egyeztetett volna egymással az ukrán elnök és a baloldal kormányfőjelöltje. 

Ezt az egyeztetést viszont utóbbi szerint az ő tudta nélkül szervezték meg, a Válaszonline-nak adott interjújában azt mondta, hogy „nem én szerveztem a Wesley Clarkkal való beszélgetést sem, a tervezett Zelenszkij-videóhívást sem… Azzal már nem is értettem egyet a kampány végén.” 

Itt fontos kiemelni a Magyar Nemzet cikkének elejét, amelyben Márki-Zayt idézték, aki – egyéb külföldi szereplők mellett – bevallotta, Wesley Clark tapasztalataira építette volna a biztonságpolitikáját. Utólag viszont mégis megbánta a vele való nyilvános, március 24-ei beszélgetést.

A Márki-Zay–Zelenszkij-egyeztetés kapcsán a Direkt 36 az ellenzéki kampányról írt cikkében azt idézte fel, hogy

A videóbeszélgetés később meghiúsult.

Érdemes kicsit hosszabban idézni a 24.hu baloldali kampányt összefoglaló írásából is, mert ismét összesűrítve illusztrálja a baloldali kampány külső determináltságát: 

„Március közepére aztán már a háború ügyében is megosztott volt az ellenzéki stáb. Szocialista politikusok, így Kunhalmi Ágnes, de a nemzetbiztonsági bizottság volt elnöke, Molnár Zsolt is jelezte, hogy szerintük félrement a kommunikáció, az ellenzék támadó, Putyin-ellenes üzenete nem találkozik a társadalom többségének elvárásaival, melyek fókuszában a biztonság, a nyugalom, a megélhetési kérdések állnak. […] Vadai Ágnes is óvatosságra intett (ő főleg a március 10-én Magyarország felett átrepült drón ügyében kérte ezt), és az LMP sem volt lelkes a kampány háborús kommunikációja miatt. A Párbeszéd – mondja Szabó Tímea – is inkább a megélhetési nehézségekről beszélt volna.”

Hogy kitől jött a baloldali kampány utólag teljesen falsnak bizonyult háborús álláspontja? Ezt nem más, mint a szocialista párt elnöke, Kunhalmi Ágnes árulta el, természetesen szintén csak a választást követően:

Összefoglalva: a baloldal pártjai az előválasztástól a választásig, az adatgyűjtéstől a mozgósításig, a pénzügyi forrásoktól a döntésekig, gyakorlatilag minden fontos ügyben külföldről finanszírozott személyek, szervezetek, adott esetben pedig külföldi tanácsadók kezébe helyezték a döntéseket. 

Utóbbiak pedig a háború ügyében értelemszerűen a saját politikai ideológiájuknak és érdekeiknek megfelelő álláspontokat határoztak meg. Ez a kiszervezés fontos, nehezen felülbecsülhető szerepet játszott a baloldali pártok választási vereségében. Ahogy azt Orbán Viktor miniszterelnök április 3-án este Soros Györgyre utalva megfogalmazta:

Horváth József volt titkosszolgálati vezető szerint a nemzetbiztonsági törvény mielőbbi módosítására van szükség, az ország szuverenitásának megőrzése a tét, írja ugyancsak a Magyar Nemzet.

Ingyenebéd nincs – jelentette ki a Magyar Nemzet megkeresésére Horváth József biztonságpolitikai szakértő azzal összefüggésben, hogy főképpen külföldről beáramló pénzekből finanszírozhatták a baloldal választási kampányát.

– Senkinek nem lehet kétsége a felől, hogy az ellenzéki pártoknak kormányra kerülésük esetén benyújtották volna a számlát azok a körök, amelyek pénzt fektettek az ő kampányukba. Ennek számos módja lehetett volna; felvásárlás, állami tulajdonban lévő jól jövedelmező üzletágak megszerzése és még sorolhatnánk – fogalmazott.

A VOLT TITKOSSZOLGÁLATI VEZETŐ SZERINT EGYÉRTELMŰEN NEMZETBIZTONSÁGI KOCKÁZATNAK MINŐSÜL, HA ELLENŐRIZETLEN, TISZTÁZATLAN TULAJDONI HÁTTERŰ SZERVEZETEKEN KERESZTÜL KÜLFÖLDRŐL BEFOLYÁSOLJÁK A MAGYAR BELPOLITIKAI FOLYAMATOKAT.

– Éppen ezért a nemzetbiztonsági törvény mihamarabbi módosítására van szükség, hiszen a jogszabályt hozzá kell alakítani a jelenkor kihívásaihoz – jelentette ki Horváth József.

Mint mondta, a nemzetbiztonsági kockázat fogalmának újradefiniálása elkerülhetetlen, a pártoknak konszenzusra kell jutniuk abban az alapvető kérdésben, hogy az ország szuverenitása nem sérülhet semmiféle külföldi befolyás által. Úgy véli, ez minden politikai szereplő érdeke, ez alól senki nem lehet kivétel.

– Azokat a szervezeteket, alapítványokat, cégeket, amelyek pártokat, kampányokat finanszíroznak, mindenképpen át kellene világítania a titkosszolgálatoknak. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy a támogatást elfogadó politikai köröknek fogalmuk sincs arról, hogy valójában kik állnak a szóban forgó „jótékonyan adakozó" szervezetek mögött. Ezek szélsőséges esetekben lehetnek ellenérdekelt titkosszolgálatok, de még szervezett bűnözői körök is – hangsúlyozta a szakértő.

ISMERT, MÁRKI-ZAY PÉTER, AZ ELLENZÉK VOLT KÖZÖS KORMÁNYFŐJELÖLTJE A MAGYAR HANG GULYÁSÁGYÚ CÍMŰ PODCASTJÉBEN AUGUSZTUS VÉGÉN SZÁMOLT BE ARRÓL, HOGY „MÉG JÚNIUS KÖZEPÉN IS ÉRKEZETT TÖBB SZÁZMILLIÓ FORINTOS TÁMOGATÁS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBÓL".

Akkor azt sem rejtette véka alá, hogy az Action for Democracy nevű amerikai alapítvány egy tételben küldte ezt az összeget, de azt állította, hogy korábban más utalások is jöttek ettől a szervezettől, és a forrásokat a tengerentúlon sok donor adta össze. Arra a kérdésre, hogy az amerikai tőzsdespekuláns köztük volt-e, azt válaszolta, hogy „nem hiszem, hogy Soros György konkrétan adományozott volna pénzt nekünk".

Soros György, Márki-Zay PéterFORRÁS: MTI

A Magyar Nemzet által szerdán közzétett videóinterjúban Márki-Zay már azt magyarázta, hogy rájuk nem vonatkoznak a pártfinanszírozás szabályai, mivel a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) nem párt, és soha nem „viselkedett" pártként.

Ezért szerinte elfogadhatnak külföldről érkező pénzeket, azonban azt tagadta, hogy a választási időszakban, választási kampányra fordították volna az Egyesült Államokból érkező összegeket.

– Amit mi folytattunk, többek között az Action for Democracy támogatásával, az egy, a magyar kultúra megváltoztatásáért folytatott kampány – hangsúlyozta Márki-Zay, aki úgy gondolja, az nem kiskapu, hogy az összes baloldali párt támogatását élvező miniszterelnök-jelöltként az általa vezetett szervezet a választási időszakban külföldi pénzekből kampányolt.

A POLITIKUS TOVÁBBÁ MEGERŐSÍTETTE, HOGY A SZÓBAN FORGÓ ÖSSZEGEKBŐL A BAJNAI GORDON VOLT KORMÁNYFŐ NEVÉVEL FÉMJELZETT DATADAT CÉGCSOPORTHOZ IS ÁRAMLOTT PÉNZ.

A lapunknak nyilatkozó alkotmányjogász szerint azonban lényegesen árnyaltabb a kép. Ifj. Lomnici Zoltán úgy vélte, az Állami Számvevőszéknek, illetve az illetékes nyomozóhatóságnak van hatásköre kivizsgálni a történteket. Rávilágított arra, hogy a párttörvény értelmében a párt névtelen adományt, valamint külföldi szervezettől és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el.

Bajnai Gordon (j) beszédet mond, miután hivatalosan is az MSZP miniszterelnök-jelöltjévé választotta a párt rendkívüli kongresszusa 2009-ben; mellette a bukott kormányfő, Gyurcsány Ferenc

FORRÁS: MTI/KOVÁCS TAMÁS

– A baloldali pártoknak azt kell bizonyítaniuk, hogy az MMM részéről közvetve sem jutottak vagyoni előnyhöz azokból a forrásokból, amelyek külföldről áramlottak az egyesületbe, ami a történtek fényében nem lesz egyszerű – jelentette ki.

Mint köztudott, a Magyar Nemzet cikksorozatban tárta fel az elmúlt napokban a baloldali kampány külföldi támogatásának mélyrétegeit: kiderült, hogy adatgyűjtő cégtől politikai elemzőkön át, tematikus szakpolitikai NGO-k sorától az aktivistamozgósító szervezetig egy jól megtervezett, teljes „amerikai mintájú" kampányszervezet állt fel.

A volt amerikai demokrata elnökjelölt-jelölt, a szélsőbaloldali Bernie Sanders kampányfőnök-helyettese és egyik field managere is dolgozott Márki-Zay kampányában, amelyet Soros György spekuláns körei minden lehetséges eszközzel támogattak.