Több vezető német politikus "bukásra áll"

„Néha csak parázslik, de van, hogy már lángol is a tető” – fogalmazott Robert Habeck gazdasági miniszter, aki ezzel a hasonlattal élve szemléltette a német gazdaságot fenyegető válsághelyzetet. A miniszter a krízis kezelésének érdekében egy olyan pénzügyi támogatást szorgalmaz, amelyet a német szövetségi kormány tenne elérhetővé.

Az alkancellár a DPA hírügynökségnek azt nyilatkozta, jelenleg

„a német gazdaság jövőbeli életképessége forog kockán, továbbá annak is fennáll az esélye, hogy maradandó károsodást szenved”.

„Nem vesztegethetjük az időt”

„Most minden pénzügyi lehetőségünket latba kell vetni, hogy átsegítsük az amúgy jó állapotban lévő gazdaságunkat a válságon, hogy megóvjuk a munkahelyeket és a befektetők vállalkozókedvét” – mutatott rá Robert Habeck, aki úgy gondolja, miniszterként mindent megtesz ennek érdekében.

A gazdasági miniszter továbbá kifejtette, hogy „a gazdasági minisztériumban rohamtempóban dolgozunk a segélyprogramok felállításán, és a kormánnyal egyeztetve tárgyaljuk meg a finanszírozás fontos kérdéseit. Nem szabad ezzel időt vesztegetnünk”.

Olaf Scholz német kancellár szerdára egy találkozót hívott össze, mely során a szövetségi államok kormányfőivel folytat megbeszélést.

A hírportál arra is emlékeztetett, hogy Robert Habeck korábban már tett olyan bejelentést, mely szerint az energiaárak meredek emelkedése miatt ki akarja terjeszteni a vállalatok állami segélyprogramjait, azonban a finanszírozás kérdése egyelőre megválaszolatlan maradt.

Valóban megoldás lehet a német gázárplafon?

Küszöbön áll a német gazdasági és technológiai minisztérium által az energiaszolgáltatók tehermentesítésére tervezett intézkedés, azaz az október 1-jétől életbe lépő gázpótdíj – jelezte a Tagesschau híroldala.

Azonban a magas energiaárak kezelésére a Németországot vezető kormánykoalíció számos politikusa látja megoldásnak a gázárplafon bevezetését.

A portál szerint Andreas Bovenschulte, Bréma városának szociáldemokrata polgármestere a közelgő miniszterelnöki konferencia előtt többek között azt is követelte, hogy a gáz árának legfelső határát azonnal ki kell jelölni.

„Az embereknek biztonságot kell nyújtani ezekben a bizonytalan időkben. Tudniuk kell, mire számíthatnak, mire lehet és mire kell felkészülniük” – hangsúlyozta a baloldali politikus.

Bovenschulte mellett Türingia miniszterelnöke, Bodo Ramelow is a gázárplafon egyik szószólója, de a szabaddemokrata Christian Lindner szövetségi pénzügyminiszter is nyíltan szorgalmazta az irányváltást a gázpótléktól az árak maximalizálása felé.

Milliárdos költségekkel néz szembe a német kormány

Milliárdos költségekről van szó, és a kérdés továbbra is fennáll, hogy a lehetséges irányváltást vajon hogyan tudja majd Németország finanszírozni, ugyanis a gázár felső határának kiszabása komoly költségeket jelentene a német szövetségi kormány számára.

A gazdasági minisztérium adatai szerint az államnak 1,3 milliárd eurójába kerülne, hogy kilowattóránként egy centtel csökkentse az áram fogyasztói árát. A magas költségek miatt így a német kormány több alternatív lehetőséget is számba vesz.

Energiaszolgáltatók államosítása, adósságfék felfüggesztése?

Saskia Esken, a Szociáldemokrata Párt vezetője az energiaszolgáltatók államosítását szorgalmazza, de egy speciális alap létrehozása is szóbekerült, melyet már a német fegyveres erők fejlesztésének érdekében is alkalmaztak. Ez a támogatás Ricarda Lang, a Zöldpárt elnöke szerint egy lehetséges megoldás lehet.

Robert Habeck gazdasági miniszter egy újabb több milliárd eurós speciális alap lehetőségét is felvetette, amelyből a vállalatokat és a magánszemélyeket támogatnák. Ez azonban azzal járna, hogy a kormánynak hitelt kellene felvennie, ez pedig újabb adósságokat szülne.

Christian Lindner szövetségi pénzügyminiszter vehemensen ragaszkodik az adósságfékhez, amelyet szerinte a jövő évtől ismét be kell tartani, ugyanis az elmúlt években a koronavírus-járvány miatt a fék felfüggesztésre került.

Az adósságfék rendszere csak korlátozott mértékben teszi lehetővé a szövetségi kormány számára, hogy új hiteleket vegyen fel – tette hozzá a híroldal.

Az adósságfék betartásával kapcsolatos kétségeket Peter Tschentscher, Hamburg polgármestere azonban igyekszik eloszlatni. A politikus ugyanis el tudja képzelni az annak ismételt felfüggesztését, melyet az energiaválságra és az infláció növekedésére tekintettel „megalapozott” lépésnek tart.

A Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) elnöke, Marcel Fratzscher az RTL csatornának adott interjúban úgy nyilatkozott, hogy kételkedik abban, hogy már 2023-tól újra be lehet tartani az adósságféket.

Marcel Fratzscher továbbá elmondta, hogy a harminc-, negyven-, ötvenmilliárdos vagy azt meghaladó költségeket tartja reálisnak a gázár korlátozása érdekében.

„Az energiaárak hatékony fékezése milliárdokba kerülne” – ezt már Gerd Landsberg, a Német Városok és Önkormányzatok Szövetségének ügyvezető igazgatója mondta.

Gerd Landsberg arra is rámutatott, hogy szerinte most van itt az ideje megakadályozni azt, „hogy az emberek ne tudják kifizetni az energiaszámláikat, hogy a cégek fizetésképtelenné váljanak, és az önkormányzatok ne tudják finanszírozni működésüket. Ezért a szövetségi, az állami és a helyi önkormányzatoknak most szorosabban együtt kell működniük, hogy a lehető leggyorsabban megoldást mutassanak fel”.

A gáz, az áram, az üzemanyag, az élelmiszer Németországban drágább mint valaha. A szankciós politika "eredményei" már látszanak a német közvéleménykutatók méréseiben is.  

Az egekbe szökött az időskori szegénység kockázata. A  Szövetségi Statisztikai Hivatal értékelése szerint a 65 év felettiek szegénységi rátája 2018-ban 14,7 százalék volt, 2021-ben pedig 17,4 százalékra emelkedett. Ez 18,4 százalékos növekedést jelent. Vagyis Németországban  minden hatodik 65 év feletti embert fenyeget a szegénység. Az energiaválság, az infláció megugrása miatt az idősek helyzete pedig idén és jövőre még rosszabb lesz.

A „Tagesspiegel” beszámolója szerint a Szövetségi Bűnügyi Rendőrség (BKA) a következő hetekben az energiaválság és a magas infláció miatt növekvő veszélyeket lát az ország belső biztonságára nézve. A politikai helyzettel kapcsolatos elégedetlenség egyre nő – különösen Keleten. Keleten a válaszadók mindössze 26 százaléka elégedett a kormány munkájával, 2020-ban ez 42 százalék volt. A keletnémetek mindössze 43 százaléka, a nyugatnémetek 58 százaléka van azon a véleményen, hogy „mindig szabadon kifejtheti véleményét, anélkül, hogy bajba kerülne” – a két évvel ezelőtti 50, illetve 63 százalékhoz képest.

Október 8-ra az AfD nagyszabású berlini demonstrációt hirdet „Állítsuk meg az árrobbanást” és „Gázilleték helyett az Északi Áramlat 2-t” mottóval. A párt már korábban bejelentette a "meleg őszt" és a jobboldali hétfői tüntetések újraindulását. Velük szemben pedig ellentüntetés szerveződik. A rendőrség joggal aggódhat.

A koalíciós kormányt belső ellentétek feszítik. 

A Bild számára készült felmérés szerint minden második német azt gondolja: Olaf Scholz rossz kancellár. Ugyanez a vélemény Robert Habeck gazdasági és Christian Lindner pénzügyminiszterről. Az  is tény, hogy a németek többsége egyre kevésbé bízik a  koalícióban. A BILD számára készített reprezentatív INSA-felmérésben (1005 résztvevő) 64,5 százalék nyilatkozott úgy, hogy a szövetségi kormányba vetett bizalmuk „alacsony”, és csak 30,3 százalék bízik a kormányban.

 Jürgen Falter, a Mainzi Egyetem professzora a felmérésssel kapcsolatban azt mondta a Bildnek: A koalíciós kormány tagjainak elképzelései alapvetően különböznek a válság kezelésének módjáról. Az SPD és a Zöldek úgy vélik, hogy az energiaválságot nagyobb kormányzati támogatással, nagyobb adósságállománnyal és központi szabályozásokksl kellene lezelni, míg az FDP inkább az állampolgárok és a piac szereplőinek terheit növelné.

Kelet-Németországban élre tört az AfD

Egy évvel a szövetségi választások után egy felmérés szerint Kelet-Németországban az AfD a legnagyobb támogatottsággal rendelkező párt, 27 százalékkal.
Országosan egy "jövő vasárnapi választáson" a  CDU/CSU 27,5 , a Zöldek  19,5, az SPD 18, az AfD 15, az| FDP 8, a | DIE LINKE a szavazatok 5,5 százalékát szerezné meg.

Németországban a demokrácia már nem működik, a véleménynyilvánítás szabadsága pedig hanyatlásnak indult – ezt gondolja a keletnémet területeken élők többsége, azonban egyre borúlátóbb a nyugatnémet lakosság is a német egység helyzetéről szóló éves felmérés eredménye alapján, melyről a Junge Freiheit számolt be csütörtöki cikkében.

A felméréshez készített Deutschland-Monitor elnevezésű kutatás szerint a keleten élő németek mindössze 39 százaléka vélekedik úgy, hogy elégedett a Német Szövetségi Köztársaságban működő demokráciával, ami kilenc százalékpontos csökkenést jelent a 2020-ban mért eredményekhez képest.

Nyugat-Németországban az elmúlt két évben szintén csökkent az elégedettség, 65 százalékról 59 százalékra esett vissza – mutatott rá a Junge Freiheit.

Növekszik az elégedetlenség, és csökken a véleménynyilvánítás szabadsága

A júliusban és augusztusban a mintegy négyezer ember körében végzett felmérés szerint Németország keleti és nyugati részén

egyre kevesebb lakos vallja azt, hogy lehetősége van a szabad véleménynyilvánításra anélkül, hogy emiatt bajba kerülne.

A kutatás továbbá kiemelte, hogy Németország keleti részén, amely egykor a szocialista NDK területe volt, még mindig csupán 43 százalék hisz a következmények nélküli véleménynyilvánítás lehetőségében, míg az ország nyugati felében ez az arány 58 százalék.

A felmérés a jólét kérdését is vizsgálta, mellyel kapcsolatban az ország keleti felében élő németek legalább 32 százaléka, ésa nyugati felében élő németek 42 százaléka vélte úgy, hogy a politikusok szem előtt tartják országuk jólétét.

A Junge Freiheit arra is rámutatott, hogy

Németország nyugati részén a válaszadók mindössze 26 százaléka volt elégedett a szövetségi kormány munkájával, amely érték keleten még alacsonyabb, 23 százalék.

Különösen nagy az elégedetlenkedők száma Szászország és Türingia tartományokban. Az állam az itteni polgárok 37 százalékát úgynevezett elégedetlen populistának tartja – tette hozzá a hetilap.