Német tartományi miniszterelnök: a szankciók vezettek az energiahiányhoz

Szászország miniszterelnöke a regnáló berlini kormány szankciós politikáját tette felelőssé a Németországot sújtó gazdasági nehézségekért. Michael Kretschmer a Funke Mediengruppe kiadóvállalathoz tartozó újságoknak adott szombati interjújában azt mondta, hogy az orosz gázellátás nélkülözhetetlen Németország számára, és ez belátható időn belül nem is fog megváltozni, hiába próbálja diverzifikálni az energiaforrásait az Olaf Scholz vezette kabinet. 

- fogalmazott Kretshmer, aki azt is hozzátette, hogy a jelenlegi földgázárak teljesen tönkreteszik a német ipart.

Az elhibázott szankciói mellett Kretschmer élesen kritizálta még a kormány "zöld" politikáját is. Szerinte a jelenlegi helyzetben Németország nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy lekapcsolja a még működő atomerőműveit, sőt, fontolóra lehetne venni a korábban leállított létesítmények újraindítását is. Ugyanakkora a politikus külön hangsúlyozta, hogy Berlinnek nem szabad lemondania a klímasemlegességre vonatkozó ambiciózus terveiről, de mostani energiahiány miatt egy "új útra" van szükség ennek a megvalósításához. 

Mindemellett a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa azt is kijelentette, hogy a kormány nemrég meghirdetett, 65 milliárd eurós tehercsökkentési programja érdemben nem fogja ellensúlyozni az infláció és az energiaárak emelkedését. Szerinte a lakosság energiaköltségit csak és kizárólag egy áram és gáz árára bevezetett felső határ (ársapka) tudná csökkenteni.

Hétfőn több tízezren tüntettek Németország keleti tartományaiban a kormány energiapolitikája ellen. Csak Szász-Anhaltban 13 ezer ember vonult az utcára – írta meg cikkében a Jungefreiheit.de.  A tüntetésen felszólalók többek között az oroszországi szankciók megszüntetését követelték annak érdekében, hogy ismét energiaszállítmányok érkezzenek az országból.

Azt is követelték, hogy az ukrajnai háborús konfliktusban részt vevő felek kezdjenek béketárgyalásokat.

Mecklenburg–Elő-Pomerániában a gyűléseken összesen több mint 11 000 ember vett részt. Beszédeikben a résztvevők az Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányok leállítását és az időközben megrongálódott Északi Áramlat 2 gázvezeték üzembe helyezését követelték.

A tüntetők összesen 20 helyszínen gyűltek össze az államban. A tiltakozások központja Schwerin volt.

Az energiapolitika az utcára viszi az embereket

A türingiai Gerában a rendőrség csaknem 4000 résztvevőt számolt össze az energiatüntetéseken. Ugyanennyi ember vonult végig Weimarer Land, Saale-Holzland, valamint Jena és Weimar városokon.

Szászországban is mozgósította az embereket a jelzőlámpa-koalíció energiapolitikájának elutasítása. Chemnitzben például mintegy 2500 ember vonult az utcára.

A Freie Presse szerint ez az előző héthez képest ugrásszerű növekedést jelentett. Már múlt vasárnap Plauenben több mint 4000 ember tett nyilatkozatot a szövetségi kormány politikája ellen.

A villamosenergia-árak Németországban továbbra is töretlenül emelkednek, az emelkedés mértéke azonban változó. Vannak olyan tartományok, ahol a költségek növekedése mérsékelt, más helyeken viszont robbanásszerű az ugrás. Egy duisburgi lakosnak például van oka tartani a számláktól, hiszen ezen a környéken a villamos energia éves ára 2761 euró, ami forintba átszámolva bőven az egymillió felett jár  –írja a Focus.de. 

A jelenlegi villamosenergia-árak mellett sok német számára korántsem lesz örömteli hír, amikor kezükbe veszik a villanyszámláikat. Egyre több területen olyan drága lett az áram, hogy évente 1400 (570 151 Ft) eurónál is nagyobb összeget kell fizetni érte.

A személyenként 300 eurós (122 175 Ft) állami energiatámogatás a tervek szerint segít majd az embereknek az energiaválság idején, csakhogy míg egyes járásokban az emberek még ki tudják gazdálkodni ezeket a költségeket, főleg a 300 eurós támogatással,

máshol a költségrobbanás olyan magas, hogy még az állami támogatás sem tudja megfelelően lejjebb vinni az árakat.

A StromAuskunft összehasonlító portál egy tanulmány keretében összeállította az átlagos éves áramköltségeket az ország különböző részein.

A több mint 6300 német városban naponta végzett felmérések segítségével elkészült egy térkép, amely megmutatja, hogy Németországban kinek kell a legmélyebben a zsebébe nyúlnia.

A Saar-vidék fizeti a legkevesebbet az áramért

Az aktuális villamosenergia-ártérkép szerint, a Saar-vidéken még mindig alacsony villamosenergia-áraknak örülhetnek az emberek. Itt évente átlagosan 1169 eurót (476 076 Ft) eurót kell fizetni (a szeptember 25-i állapot szerint). Szintén még a legkedvezőbb, zöld színnel jelzett zónában van Bréma: a hanzavárosban az emberek átlagosan 1376 eurót (560 377 Ft) fizetnek évente.

Míg Szászországban, Bajorországban, Rajna-vidék-Pfalzban, Hamburgban és Berlinben az embereknek évente alig több mint 1200 eurót (488 701 Ft) kell fizetniük az áramért, és így még mindig mérsékelt árakkal kell számolniuk, addig Mecklenburg-Elő-Pomerániában, Schleswig-Holsteinben, Szász-Anhaltban, Alsó-Szászországban, Észak-Rajna-Vesztfáliában és Hessenben az áram ára az 1300 eurós
(529 426 Ft) határ fölé emelkedik, ami már drágának számít.

Az energiaválság azonban különösen keményen sújtja Brandenburgot, Türingiát és Baden-Württemberg-et. Itt az áram évente átlagosan több mint 1400 euróba (570 151 Ft) kerül.

Rekord villamosenergia-árak: városok, ahol 2000 eurót (814 501 Ft) kell fizetni évente

De van, ahol ennél is jobban elszálltak az árak. A villamosenergia-ár átlagokat a térkép különböző színekkel demonstrálja, a legolcsóbb áramot a zölddel jelölt területeken fizetik, majd a sárga és a piros egyre sötétebb árnyalatai mutatják, ahogy emelkedik az áram ára 1500 euróig, és még annál is tovább.

Az egyes tartományok és járások között néha óriási árkülönbségek vannak. Németországban a legalacsonyabb villamosenergia-ár átlagosan 38,12 cent (körülbelül 155 Ft) kilowattóránként. Az adott háztartás éves költségei így 1334 (543 272 Ft) eurót tennének ki.

Duisburgban például erről csak álmodni lehet. Itt a villamos energia éves ára több mint 2700 euró (1. 099 577 Ft).

Ezzel az észak-rajna-vesztfáliai város egyike azoknak a németországi városoknak, amelyekben már átlépték a 2000 eurós (814 501 Ft) áramárat:

Duisburg (2761 euró évente – 1. 124 419 Ft)

Cottbus (2508 euró – 1.021 385 Ft)

Brandenburg an der Havel (2030 euró- 826 719 Ft)

Schweinfurt (2248 euró – 915 500 Ft)

Uelzen (2713 euró – 1.104 871 Ft)

Németországban a legalacsonyabb villamosenergia-árakat az olyan városokban fizetik, mint:

Bremerhaven (877 euró évente – 357 159 Ft)

Gifhorn Alsó-Szászországban (968 euró – 394 218 Ft)

Wolfsburg (968 euró – 394 218 Ft)

Baden-Baden (986 euró – 394 218)

Lindau (969 euró – 394 218 Ft)

Landsberg am Lech (999 euró – 406 843 Ft)

Landshut (970 euró – 395 033 Ft)

Dingolfing-Landau (940 euró – 382 815 Ft)

Regensburg (985 euró – 401 142 Ft)

Erlangen (995 euró – 405214 Ft)

Amberg (919 euró – 374263 Ft )

Rekordszinten nőttek a termelői árak Németországban – az adatokat kedden közölte a német szövetségi statisztikai hivatal. A legnagyobb mértékben továbbra is az energiaárak nőttek: összességében 139 százalékkal. A földgáz ára 209, az áramé pedig 174 százalékkal nőtt egy év alatt. A drasztikusan megemelkedett rezsiköltésgeket a németek nem tudják kifizetni, ezért október elejére tüntetéseket szerveznek.

Kétségbeesett és dühös emberek panaszkodnak a német energiaszolgáltatóknak – írta meg a Reuters. Vannak, akik sírva telefonálnak, mert nem tudják fizetni a számláikat. A Reuters szerint a németek csaknem 40 százaléka fél attól, hogy télen nem vagy csak nagyon nehezen fogja tudni fizetni a gázt és az áramot.

A német szolgáltatók ugyanis a szankciók miatt megemelkedett költségeiket a fogyasztókra hárítják.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung számokat is közölt. Vannak, akiknek a gázszámlája az eddigi 154 euróról több mint 1106 euróra, vagyis 440 ezer forintra emelkedett havonta.

Az emelkedés mértéke tartományonként változik és a szolgáltatóktól is függ.

De sokan úgy számolnak, hogy az árak a négyszeresükre is nőhetnek.

Egy Németországban élő nő, Mari Schmitz de Bruijn az M1-nek arról beszélt, hogy már most duplájára nőtt a gázszámlája: 160 eurót, vagyis átszámítva csaknem 65 ezer forintot fizet havonta, pedig még nem is indult be a fűtési szezon.

„Nagyon félünk. A szankciók nem Oroszországot érintik, hanem minket, németeket. Már nem megy tovább, olyan magas áram- és gázárakat kell fizetnünk, mérhetetlenül megdrágultak. A középosztály, a kisüzemek, a pékségek, a hentesek… Nekik fogalmuk sincs, miből fizessenek” – fogalmazott a nő.

Az elszabaduló energiaárak miatt október elejére Berlinben és több kisvárosban is tüntetéseket hirdettek. Már korábban is tartottak demonstrációkat, de az energiapánik miatt most újra utcára vonulnak.

Közben a Németországba irányuló orosz gázszállítás még mindig akadozik: augusztus végén karbantartásra hivatkozva a Gazprom leállította az Északi Áramlat 1 vezetéket, néhány nappal később pedig Moszkva közölte: a szállítás addig nem tud újraindulni, amíg érvényben vannak a nyugati szankciók.