tóth gabi
Az ukrán-magyar határszakaszon 8067 ember lépett be szombaton Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 11 344-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek - tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vasárnap az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 470 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért - írták.
Vonattal 420-an érkeztek - köztük 139 gyermek - az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre - tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel együtt segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival - áll a közleményben.
Legkésőbb szeptember végén már megkezdhetik a szolgálatukat az első határvadászegységek – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. A tábornok tájékoztatása szerint a déli határnál ma már naponta ezer bevándorló ellen kell intézkedni, akiket egymással fegyveres háborút vívó embercsempészbandák és Soros-szervezetek is segítenek.
Olyan gyakorlatias képzést kapnak a határvadászok, amely megfelelő alapot ad számukra leendő szolgálatuk ellátásához - emelte ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.
Újabb 14 profi terepjárót kaptak a rendőrök, a határvadászok használják majd ezeket az autókat – a tervek szerint szeptembertől. Kell is az erősítés a határra: hiszen mostanáig már több mint 150 ezer bevándorlót állítottak meg idén, ez jóval több, mint a tavalyi egész éves adat, hiszen az 120 ezer körül volt.
Hűtő, golyóállómellény-tartó, heveder, és egy 12 voltos elektromos töltőállomás is van azokban a nehézterepjárókban, amik a déli határon teljesítenek majd szolgálatot.
Speciális gumiabroncsokkal és haspáncéllal is felszerelték a kocsikat.
A világ egyik legismertebb terepjáróját 70 éve gyártják, több mint 10 millió darab készült belőle eddig.
„Meghódította az egész világot, gyakorlatilag a legextrémebb körülmények között szolgál. Az afrikai sivatagoktól a sarkvidékekeken át a dél-afrikai esőerdőkig rengeteg verzióban a legextrémebb körülmények között is helyt áll” – mondta László Richárd, a Toyota Central Europe országigazgatója.
A meglévők mellé most újabb 14 autót kapnak azok a megyei rendőr-főkapitányságok, ahol határvadász századok szolgálnak majd. Az országos rendőrfőkapitány rendészeti helyettese azt mondta: a határvadászok szeptemberi szolgálatkezdésével biztonságosabb lesz a határőrizet.
Bakondi György elmondta, hogy az első pár száz leendő határvadász felvétele után elkezdődött az intenzív kiképzésük és a tervek szerint szeptember végén szolgálatba is állhatnak.
A kiképzésen a határőrizethez szükséges ismereteket tanulják meg, egyebek mellett a jogszabályokat, a fegyverhasználatot, a kényszerítő eszközök alkalmazását és az eljárásrendeket. Hangsúlyozta: alapos képzésben részesülnek.
Elmondta, hogy összességében egy határvadász ezred jön létre megyénként több századdal, de a tiszti kar hivatásos rendőrökből áll majd.
Felidézte, hogy korábban Bács-Kiskun és Csongrád megyei rendőrök látták el a határrendészeti feladatokat. 2015-től, az erősödő migrációs nyomás óta azonban az ország más részeiből is a déli határra vezényeltek rendőröket, emellett a Magyar Honvédség erőit is oda kellett vezényelni. Egy olyan tartós határőrizeti rendszer kiépítése a cél most, ami ezt a vezényléses rendszert megszünteti – mondta.
Beszélt arról is: zajlik a kerítés megerősítése is, hogy megakadályozzák a létrás áthatolás, ami tipikussá vált az utóbbi egy-két hónapban.
Bakondi György kitért arra is, hogy más típusú nyomás alatt áll az ukrán határszakasz, ahová nagyszámban érkeznek ukrán menekültek.
A szakember a lapnak elmondta: az 2015-ös nagy bevándorlási hullám óta egyértelmű, hogy műszaki határzárral, megfelelő rendőri erőkkel és jogi határzárral is védekezni kell. Manapság azonban egyre nagyobb a baj, nagyon sokan jönnek, ráadásul szervezett embercsempész-hálózat segíti őket, amely bandaháborút folytat a határ mentén. Az illegális migránscsoportok összetétele is változott, már nemcsak Afganisztánból vagy Szíriából indulnak el emberek, hanem más, ázsiai és afrikai országokból is, nagy tömegben. Érkeznek indiaiak, pakisztániak, tunéziaiak, marokkóiak, sőt nepáliak is – tette hozzá.
Közlése szerint:
Kiemelte, hogy a Soros-szervezetek aktívak a migránsok támogatásában; a folyamatban, pénzzel, térképekkel, ismertető füzetekkel, pihentetéssel, tüntetések szervezésével próbálkoznak. – Azt persze nehéz megmondani, hogy az utazást konkrétan ki finanszírozza, és hogy miként tudják rávenni egy indiai vagy afrikai falu lakóját az indulásra. Vannak hírek azonban arról, hogy a menekültstátust kapott bevándorlók például Németországban fizetett szabadságot kapnak, hogy hazamenjenek a rokonok meglátogatására. Nagy kérdés viszont, hogyan látogathat haza valaki abba az országba, ahonnan menekülnie kellett. Nem véletlen, hogy ma már vannak olyan nyugat-európai országok, ahol a muszlim lakosság számaránya lassan meghaladja a tíz százalékot. Ez pedig megváltoztathatja a kultúrát és kaotikus viszonyokat teremthet, de mindez nem számít a baloldalnak, mert szavazóbázist jelent a számukra – fogalmazott a Magyar Nemzetben Bakondi György.
A szakember beszélt arról, hogy egyre durvábban az embercsempészek és a migránsok módszerei. Mint mondta: mivel az embercsempészbandák egymással is harcban állnak a területek felügyelete miatt, és igyekeznek teljesíteni a megrendelők igényeit, komoly fegyvereket is használnak. Ennek az eredménye, hogy a magyar határ közelében, Ásotthalommal szemben, Szabadka külterületén fegyveres összetűzések is voltak az embercsempészek között.
Hangsúlyozta, hogy ma már jellemzővé vált a határkerítésnél a csoportos elkövetés, és tipikussá vált a létrás módszer. Alumíniumlétrákat vásárolnak, hogy felülről jussanak át a határzáron. Teljesen egyértelmű a szervezett bűnözés a segítők és az embercsempészek körében. Kifigyelik a magyar határőrizeti rendszert, néhány embercsempész megtámadja a kerítést, elkezdi dobálni a járőröket, arra számítva, hogy a határvédelmi erőket odacsoportosítják, eközben pedig a határ más szakaszain megpróbálnak átjutni a bevándorlók.
Bakondi György kitért a lapnak nyilatkozva arra, hogy
Arról is nyilatkozott, hogy első körben 2200 embert vesznek fel határvadásznak, akik a helyi rendőrökkel közösen vesznek részt majd a határőrizetben. Mint mondta, nem lepte meg, hogy több ezren érdeklődtek a határvadászattal kapcsolatban. Úgy fogalmazott, hogy a határ menti régióba az emberek szívesen vettek részt ilyen feladatokban eddig is, a polgárőrség például rendszeresen bekapcsolódott ebbe a szolgálatba. Határvadászként viszont a rendőrség állományába kerülhetnek, és részt vehetnek a haza fegyveres védelmében, aminek jelentős vonzereje van. Nem beszélve arról, hogy már a tanfolyam alatt háromszázezer forintos havibért biztosítunk az étkezés és a szállás mellett, a tanfolyam elvégzése után ez a fizetés négyszázezer forintra emelkedik – tette hozzá