Magyarország déli határán kiéleződött a helyzet

„Az illegális migráció miatt Magyarország déli határa gyakorlatilag ostrom alatt áll” – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Bécsben sajtótájékoztatón, miután megbeszélést folytatott Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszterrel.

Szijjártó Péter elmondta, hogy idén már több mint 120 ezer illegális migránst tartóztattak fel a magyar határon, két és félszer annyit, mint tavaly ilyenkor. A migránsok ráadásul agresszív és erőszakos magatartást tanúsítanak, felfegyverkeztek, és „nem szégyellik használni a fegyvereket” egymásra is, de fenyegették a magyar rendőrséget is. Ezek az emberek bűncselekményt követnek el, a nemzetközi törvények sem teszik lehetővé, hogy a határokat illegálisan átlépjék – emelte ki, hozzáfűzve, hogy bűncselekményt követnek el az embercsempészek is. A külgazdasági és külügyminiszter megismételte azt az álláspontot, amely szerint a fő probléma abban rejlik, hogy Brüsszel politikája migránspárti, így ösztönzi a migrációt. Bírálta az Európai Uniót a kötelező betelepítési kvóták terve miatt is, és kifogásolta, hogy a migráció megfékezését célzó magyar erőfeszítéseket kísérő költségeknek csupán a töredékét adta vissza az EU. 

Magyarország az illegális migrációra biztonsági fenyegetésként tekint, a kormány ezért hozta létre az új határvédelmi egységet, a határvadászokat

– emelte ki a külügyminiszter. „Ezáltal az Európai Uniót és Ausztriát is védi” – mutatott rá. Mint mondta, a kormány nagyra értékeli, hogy az illegális bevándorlás elleni fellépésben Ausztria közös álláspontot képvisel Magyarországgal. 

Szijjártó Péter: a békére kell törekedni

A külgazdasági és külügyminiszter értésre adta: a kormány nem engedi, hogy a magyar emberek fizessék meg a háború árát, és a nemzeti érdekeket kell figyelembe vennie az energiaellátás biztosítását illetően is. A térségbeli országok függnek az orosz gáztól – szögezte le –, Magyarország pedig egyértelművé tette, hogy nem is hajlandó a gázszállítással kapcsolatban kivetett szankciókról tárgyalni, így a Gazprom elleni intézkedéseket sem fogad el.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy Magyarország hajlandó-e más EU-tagállamokkal is megosztani a területén tárolt gázt, Szijjártó Péter kijelentette: ezzel kapcsolatban konkrét tervezetek nincsenek, de a kormány első számú prioritása, hogy Magyarország energiaellátását biztosítsa. A kormány már döntött arról, hogy a Gazprommal és a Shell-lel létező hosszú távú szerződésekben foglalton túl további mennyiséget vásárol, összesen akár mintegy 700 millió köbméternyit, a tározókban tárolható maximumot. Mindkét földrajzi irányban folytatnak tárgyalásokat – tette hozzá. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Európa kritikus időszakon esik át, az emberek fizikai biztonsága és az energiaellátás egyaránt veszélyben van. Az infláció fő oka is a háború, valamint a szankciók, ezért egyértelműen a békére kell törekedni – hangsúlyozta.

830 ezernél is több menekültet fogadtunk be Ukrajna területéről

Kiemelte azt is, hogy Magyarország már több mint 830 ezer menekültet fogadott be Ukrajna területéről. Köszönetet mondott egyúttal azért, hogy Ausztria segíti az oda továbbutazókat. 

A kétoldalú kapcsolatokról szólva Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az osztrák befektetők a második legnagyobb csoportot alkotják Magyarországon, a kereskedelmi forgalom alapján pedig Ausztria a harmadik legfontosabb partner. A kereskedelem rekordot döntött tavaly, több mint 12 milliárd eurós értékkel, és idén már 50 százalékos a növekedés. Alexander Schallenberg a sajtótájékoztatón szintén méltatta, hogy a kétoldalú kereskedelem fokozódott a pandémia miatti megtorpanást követően, így az export 20, az import pedig 22 százalékkal nőtt . Több mint 1400 osztrák cég van jelen Magyarországon, 70 ezer munkahelyet tartanak fenn – emelte ki. Az osztrák miniszter szerdán Budapesten járt, a közép-európai országokat tömörítő C5 csoport külügyminisztereinek találkozóján. Ottani álláspontját megismételve elmondta: egyértelművé kell tenni, hogy csökkenteni kell az energiafüggőséget Oroszországról, de ez nem fog egyik napról a másikra megtörténni. Azt is hangoztatta, hogy Oroszország Ukrajnán túl is destabilizáló tényező a nemzetközi politikában. Schallenberg kifejtette azt is, hogy a közép-európai országok számára a Nyugat-Balkán európai integrációja különösen fontos, a C5 ezért közös levelet küld az Európai Bizottságnak, jelezve, hogy pozitív lépéseket vár az év végiéig. A legfontosabb geopolitikai eszköz az EU kezében a bővítés – fogalmazott az osztrák miniszter.

Paks-1-ről és Paks-2-rőlis beszélt a külügyminiszter

Kérdésre válaszolva Szijjártó Péter beszélt a paksi beruhásáról is. Elmondta, hogy párhuzamosan zajlik Paks-1 élettartamának kiterjesztése és Paks-2 felgyorsítása. 

Fontos engedélyekhez sikerült már hozzájutni, és az első betonelemek várhatóan legkésőbb jövő októberben a talajba kerülnek. 2030 a kereskedelmi működés megkezdésére még érvényes dátum. Összesen a két blokk 4400 megawattos teljesítményre lesz képes, ez jelentős lépést jelent a saját előállítású villamosenergia-ellátáshoz – hangoztatta a külgazdasági és külügyminiszter.

Drámaian nő a beadott menedékkérelmek száma Ausztriában. Az osztrák kormány keresi az együttműködést Magyarországgal, Bécsben is aggódnak ugyanis az egyre agresszívabb, felfegyverzett migránscsoportok miatt.

Ausztriában az idén hetvenezer menedékkérelemre számítanak – az Ukrajnából menekülőket nem számítva –, ami figyelemreméltó szám, hiszen 2015-ben, a nagy migránsáradat évében kilencvenezer kérelmet adtak be az országban, mutatott rá a napokban a Kronen Zeitung.

A lap szerint a balkáni útvonalon óriási üzletet csinálnak a nemzetközi csempészbandák, negyvenötezer ember készül, hogy még a tél beállta előtt nyugatra jusson. Iránban, Törökországban és Egyiptomban tizenkétmillió ember vár arra, hogy Európába mehessen.

A Kronen Zeitung rámutatott, hogy egyre nagyobb a nyomás a szerb–magyar határon. A helyzet súlyosságára két példát is említett. Július elején több tucatnyi afgán és pakisztáni migráns támadt egymásra a szabadkai erdőben, a lövöldözésnek két halálos áldozata is volt. Szollár Ádám, a Vajdasági Ifjúsági Fórum volt elnöke lapunknak akkor azt nyilatkozta, tömegével jelentek meg Szabadkán és a környező határ menti településeken a migránsok, ennek eredményeként pedig egyre botrányosabb incidensek történtek.

Különösen aggasztónak tartja az osztrák belügyminisztérium, a határhoz közeli szerb razziát. Ahogyan arról lapunk is beszámolt, múlt csütörtökön nagy mennyiségű fegyvert, lőszert és szúróeszközöket foglalt le a szerb rendőrség a migránsoktól Szabadkán, Zomborban, Nagykikindán és Belgrádban.

Az MTI jelentése szerint a rendőrség három gépfegyvert, egy puskát, négy pisztolyt, 12 különböző kést, valamint macsétákat, bárdokat, bokszereket, illetve 182 darab, különböző kaliberű töltényt foglalt le. Ezen felül a rendőrök kisebb mennyiségű marihuánát, pszichoaktív szereket tartalmazó tablettákat, 12 mobiltelefont, három hamis személyi igazolványt és három hamis útlevelet is lefoglaltak.

A migránshelyzet ráirányította az osztrák hatóságok figyelmét a Magyarországgal való együttműködés fontosságára.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a múlt csütörtökön Bécsben egyeztetett osztrák partnerével, Alexander Schallenberggel. A magyar tárcavezető úgy fogalmazott, „az illegális migráció miatt Magyarország déli határa gyakorlatilag ostrom alatt áll”. Emlékeztetett, idén már több mint százhúszezer illegális migránst tartóztattak fel a magyar határon, két és félszer annyit, mint tavaly ilyenkor.

A migránsok ráadásul agresszív és erőszakos magatartást tanúsítanak, felfegyverkeztek, és nem szégyellik használni a fegyvereket egymásra is, de fenyegették a magyar rendőrséget is – sorolta. Szijjártó hangsúlyozta, a kormány nagyra értékeli, hogy az illegális bevándorlás elleni fellépésben Ausztria közös álláspontot képvisel Magyarországgal.

Folyamatos a nyomás: kedden Kelebiánál 15 fős migránscsoportot tartóztatott fel a rendőrség

Fotó: Police.hu

Franz Ruf közbiztonsági főigazgató és Gerald Tatzgern, az osztrák Szövetségi Bűnügyi Hivatal csempészet- és embercsempészet elleni hivatalának vezetője a héten a szerb–magyar határra utazott a magyar rendőrséggel egyeztetni az ORF szerint. A határon mintegy ötven osztrák rendőr teljesít szolgálatot, Gerhard Karner osztrák néppárti (ÖVP-s) belügyminiszter a múlt hétvégén kulcsfontosságúnak nevezte a magyar–osztrák együttműködést az embercsempészet elleni küzdelemben.

Karner kedd este a Vorarlberg LIVE-nak a brit modell európai szintre emelését sürgette. Nagy-Britannia Ruandával kötött megállapodást arról, hogy az afrikai országba küldjék az illegális migránsokat, akik aztán ott folyamodhatnak menedékjogért. Karner rámutatott, jelenleg rengeteg illegális migráns érkezik olyan országokból, mint Tunézia, Pakisztán, India vagy Banglades, nekik gyakorlatilag nincs esélyük menedékjogra. „Meg kell akadályoznunk, hogy ezek az emberek veszélybe sodorják az életüket” – tette hozzá.

A liberális Zöldekkel koalícióban kormányzó ÖVP terveit a jobboldali ellenzék nem tartja elég meggyőzőnek.

Lapunknak nemrég Georg Mayer, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) európai parlamenti képviselője azt mondta, „az ÖVP mindig is kötelességtudóan beleegyezett az új uniós migrációs paktumba, tudván, hogy ez elsősorban Brüsszel pozícióját erősíti, és gyengíti a nemzetállami kompetenciát migrációs kérdésekben”. „Ausztria az ÖVP és a Zöldek alatt migrációs mágnessé vált. 2021-ben például egymillió lakosra körülbelül 4500 menedékkérelem jutott. Ez több mint háromszorosa az uniós átlagnak” – mutatott rá Mayer.

„Míg 2020-ban 14 760 menedékkérelem érkezett Ausztriába, addig 2021-ben 38 615, azaz több mint két és félszer annyi. Egyértelmű tehát, hogy az osztrák kormány alapvetően semmit sem tett, vagy alig tett valamit a menedékjoggal visszaélő, főként illegális migránsok beáramlásának megfékezése érdekében” – fejtette ki.

A szabadságpárti politikus szerint szoros együttműködésre van szükség hazánk és Ausztria között, az osztrák kormánynak pedig uniós szinten is ki kell állnia a magyar migrációs politika mellett.