Ezt mondta az olajembargóról Szijjártónak több külügyminiszter

„Több külügyminiszter-kolléga jön oda hozzám az ülése előtt, hogy: »Ugye Péter, ki fogtok tartani?«, és mondom, persze barátom, mi kitartunk, de esetleg ha mondanál valamit te is, az fantasztikus lenne! De mondják, hogy jó, jó, csináljátok inkább ti.” -idézett fel beszédes szituációkat a miniszter.

Magyarország határozottan áll ki a saját álláspontjai mellett, mivel hazánkban a kormánynak megvan a kellő társadalmi támogatottsága, hogy szembemenjen a liberális fősodorral – mondta  Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közösségi média oldalán közzé tett videójában, hozzátéve: egy csomó európai országnak egyszerűen kényelmes, hogy Magyarország van a liberális mainstream frontvonalában.

Szijjártó Péter közösségi oldalán közzétett videójában elmondta, hogy a liberális fősodor nem szereti Magyarországot, mivel hazánk konzervatív, és keresztény értékrendre építi politikáját. Emellett ezt sikerrel teszi. „Ezt a kombót, ezt így képtelenek egyszerűen megemészteni, hogy van ilyen. Ráadásul időről időre bebizonyosodik, hogy a legnagyobb és legfontosabb ügyekben nekünk lett igazunk.”  Így van a gazdaság, az energia terén, és így volt ez a migráció terén is – sorolta a miniszter. Szijjártó Péter ismertette, hogy a kétszínűség legjobb bizonyítáka az olajembargó kérdése volt.

„Több külügyminiszter-kolléga jön oda hozzám az ülése előtt, hogy: »Ugye Péter, ki fogtok tartani?«, és mondom, persze barátom, mi kitartunk, de esetleg ha mondanál valamit te is, az fantasztikus lenne! De mondják, hogy jó, jó, csináljátok inkább ti.”

– fogalmazott Szijjártó, kifejtve, hogy „egy csomó európai országnak egyszerűen kényelmes az, hogy mi, magyarok határozottan állunk ki a saját álláspontjaink mellett”. Több külügyminiszter-kollégának meg van kötve a keze, mivel nem rendelkeznek elég széles körű támogatottsággal otthon, hogy a liberális mainstream myomásával szembemenjenek – tette hozzá.

A külgazdasági és külügyminiszter kijelentette, hogy a magyar kormány rendelkezik a kellő mértékű felhatalmazással, ezért mindig ki tud állni a nemzeti érdekek mellett.

A jelenlegi nehéz időszakban azok az országok lehetnek sikeresek, amelyek erős nemzeti identitással rendelkeznek és képesek megtartani kulturális, vallási és történelmi örökségüket - jelentette ki szerdán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A jelenlegi nehéz időszakban azok az országok lehetnek sikeresek, amelyek erős nemzeti identitással rendelkeznek és képesek megtartani kulturális, vallási és történelmi örökségüket - jelentette ki szerdán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Kulturális diplomáciai értekezlet budapesti nyitórendezvényén hangsúlyozta, hogy az eredményességhez a nemzeti érdeket kell iránytűnek tartani, a döntéshozatal során ennek kell lennie a legfontosabb szempontnak. “Nem fogadjuk el a merjünk kicsik lenni megközelítést” – mondta.

Aláhúzta: azok az országok lehetnek sikeresek, amelyek minden körülmények között kiállnak magukért, ehhez azonban stabil alapra van szükség, amelyet hazánk számára az ezeréves államiság, a keresztény örökség és a kulturális, vallási, történelmi hagyományok biztosítanak.

“Ma a világban minden ezzel szembe megy, a nemzetközi liberális mainstream ellenségként kezel mindent és mindenkit, aki nemzeti értékekről, hagyományokról, történelmi-kulturális örökségről gondolkodik” – vélekedett.

Szijjártó Péter lényeges feladatnak nevezte, hogy megmutassák a világnak az egyedi, nyugati, keleti és északi jegyek által egyszerre meghatározott magyar kultúra rendkívül értékeit és erőforrásait.

“A Nyugathoz tartozunk, kultúránk a nyugati kultúra része, ugyanakkor Keleten minket testvéreknek tartanak, komoly keleti vonatkozásai vannak a magyar kulturális örökségnek, illetve a finnugor összetartozás elméletéből fakadóan északon sem kezelnek minket idegenként” – szögezte le.

Majd kiemelte, hogy a magyar külpolitikai stratégia a kölcsönös tiszteletre alapul, amely leginkább a kultúránk iránti tiszteletből tud táplálkozni.

Szavai szerint ezért is fontos, hogy Magyarország 26 kulturális intézetet működtet a világ 24 államában, ahogyan az is elvárás, hogy minden nagykövetség aktív kultúrdiplomáciai tevékenységet folytasson. Ennek jegyében 89 állomáshelyen dolgoznak kifejezetten kulturális ügyekkel foglalkozó diplomaták.

A miniszter arról is beszélt, hogy jelenleg “történelmi léptékkel mérve is kritikus időszakban vagyunk”, rendkívüli események zajlanak a világban és semmi nem utal arra, hogy ezek a nehézségek rövid távon megoldódnának.

“Mi, magyarok, megint csak a saját bőrünkön kell tapasztaljuk a világtörténelem drámai változásának hatásait. Egyedi helyzetben vagyunk, mi vagyunk az egyetlen ország, amely most egyszerre áll nyomás alatt délről és keletről” – jelentette ki.

“Keletről a 830 ezret is meghaladó háborús menekült befogadása, délről a több mint 110 ezer migráns kívül tartása volt eddig a feladatunk, és ezek a számok napról napról ezresével, illetve tízezresével növekednek” – tette hozzá.

Szijjártó Péter az orosz-ukrán konfliktusról kifejtette: nem látszik annak a reménye, hogy tartalmi kérdésekkel foglalkozó béketárgyalások kezdődnének. Ez a miniszter szerint baj, egyrészt azért, mert értelmetlenül naponta halnak meg emberek, másrészt azért, mert mindez a szomszédunkban zajlik. „Márpedig minden egyes perc, ami háborúval telik a szomszédban, az ránk nézve biztonsági kockázatot jelent. Mi ezt nem akarjuk, ezért az a legfontosabb feladatunk, hogy két dolgot garantáljunk: Magyarország biztonságát és azt, hogy ne vonódjunk be ebbe a háborúba” – fogalmazott.

Kitért arra, hogy Európában most mindenki ráeszmélt arra, hogy a háború következtében tartós inflációs környezet jön létre, és hogy a szankciós intézkedések nyomán rendkívüli nehézségekkel néz szembe az európai gazdaság. Egyszerűen azért, mert az energiahordozók adják minden gazdasági tevékenység alapját, és az energiahordozók árának drámai növekedése mélyütésként hat az európai gazdaságra. Ma már nem az a kérdés, hogy egy adott energiahordozó mennyibe kerül, hanem az, hogy van-e belőle – jegyezte meg.

Az energiahordozók piacán kialakult bizonytalanság okozta borús hangulattal magyarázta a devizapiacok mozgását is, rámutatva: amíg nem lesz béke, addig az európai gazdasági környezetben nem lesz pozitív hangulat.

A miniszter beszélt a magyar-ukrán kapcsolatokról is, amelyek számára az orosz-ukrán konfliktus speciális helyzetet teremtett.

Emlékeztetett arra, hogy a háború előtt elég megterhelt volt a magyar-ukrán viszony, ami abból adódott, hogy az ukrán jogszabályok gyakorlatilag hétről hétre csorbították a magyar közösség jogait. A magyar diplomácia pedig kérte, hogy ami eddig megvolt, azt ne vegyék el. Elmondása szerint amikor kitört a háború, ezt a kérdést a magyar diplomácia időlegesen zárójelbe tette, hiszen a kétoldalú kapcsolatokban meglévő feszültséget nem háborús helyzetben kell megvitatni. De attól még ezt a kérdést egyszer rendeznünk kell az ukránokkal – jelezte, egyben tisztességtelennek nevezte a Magyarországot érő gátlástalan vádakat, amelyeket álláspontja szerint határozottan vissza kell utasítani.

Hangsúlyozta: mi, magyarok természetesen értjük, hogy megtámadták az országukat, és folyamatosan hangoztatjuk, hogy elítéljük az agressziót, elítéljük az orosz katonai támadást Ukrajnával szemben. Kitért arra, hogy ezzel párhuzamosan Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre – már 830 ezernél is több menekültet engedett be. „Nem várjuk el, hogy köszönetet mondjanak. Nem is ezért csináljuk. Azért csináljuk, mert ez így helyes” – szögezte le a miniszter.

Annak kapcsán, hogy az Európai Unió Bírósága a múlt héten arra a döntésre jutott, hogy Litvánia megsértette az uniós jogot, amikor tavaly megvédte határát a Belarusz felől érkező tömeges illegális migrációval szemben, a miniszter kritikusan szólt Brüsszel bevándorláspolitikájáról, amely újabb és újabb migránsok Európába érkezését inspirálja. Szijjártó Péter hangoztatta: minden egyes országnak nemcsak joga, de kötelessége is megvédeni saját magát és az Európai Uniót.

Emlékeztetett arra, hogy a magyar határnál is számos agresszív esemény történt az elmúlt időszakban. A migránsok összességében új szintre léptek az agresszióban, felfegyverkeztek, vagy valaki felfegyverezte őket, és nem félnek használni is azokat – mondta el. Hangoztatta: itt lenne az ideje, hogy magukba nézzenek mindazok, akik ezeket a migrációs hullámokat bátorítják és szervezik. Mert a helyzet most úgy néz ki, hogy Brüsszel és a Soros-hálózathoz köthető NGO-k részben szervezik, részben bátorítják az Európába irányuló migrációt.

Rámutatott arra, hogy Magyarország kettős nyomás alá került Európában gyakorlatilag egyedüliként, hiszen kelet felől jönnek a háborús menekültek, akiket kötelességünk beengedni, délről pedig jönnek az illegális bevándorlók, akiket kötelességünk az unió külső határain kívül tartani. Ez két alapvető európai kötelesség, amit kénytelenek vagyunk egymagunk ellátni mindenféle támogatás nélkül, miközben mi vagyunk az egy lépéssel előrébb járó, konkrét összeget azonban továbbra sem kapó Lengyelország mellett az egyetlen olyan ország, amelyik nem kapja meg a neki járó uniós forrásokat. Ez nyilvánvalóan tarthatatlan helyzet – jelentette ki.

A miniszter szólt arról, hogy a háború próbára teszi a visegrádi együttműködést és a magyar-lengyel kapcsolatokat is. Emlékeztetett: mindig voltak olyan pontok, amiket másképp láttunk, azonban mindenkor azokat a területeket erősítettük, amelyekben egyetértettünk. Nyugaton a nézeteltéréseket mindig úgy interpretálták, hogy vége a visegrádi együttműködésnek, azonban ezek nevetséges vádak – mondta. Hozzátette: a visegrádi együttműködésben mindig is világos volt, hogy az Oroszországgal folytatandó európai együttműködésről némileg mást gondoltunk mi, mint a többiek. A háború vége viszont ismét sokkal nyugodtabb együttműködési környezetet teremt majd a visegrádi országok, illetve a magyarok és a lengyelek között – jelezte Szijjártó Péter.