Ezek voltak a legnagyobb botrányok az érettségin

Az első érettségi napon magyar nyelv és irodalomból középszinten mintegy 71 ezren, emelt szinten több mint 2200-an adtak számot tudásukról. A diákoknak 4 óra állt rendelkezésükre, hogy kidolgozzák feladataikat. Bár szakkifejezésekkel bőven megspékelt nyelvészeti szöveget kaptak, a feladatok többségét ezek pontos ismerete nélkül is meg lehetett oldani. Az Eduline oldalán már a nem hivatalos megoldások is fent vannak, ide kattintva ti is megnézhetitek, mik voltak a jó válaszok.

Szerencsére idén minden simán ment, nem borzolták botrányok a kedélyeket. Emlékezetes, hogy a 2019-es magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika írásbeli érettségi feladatsorok egy részét, illetve a történelem érettségi teljes feladatsorát „kilopta” a munkahelyéről és kiszivárogtatta egy lajosmizsei nyomda alkalmazottja. A feladatok az egész országot bejárták, a legtöbb iskolába eljutottak. 

2005-ben, a kétszintű érettségi bevezetésének évében már előző nap felkerült a magyar nyelvi feladatsor az internetre, de a történelem és a matematika feladatsora is elérhető volt, a diákok 30-50 ezer forintért meg is vehették a teljes tesztet. A matek tételsort a vizsga előtti estén a Magyar Televízióban élő adásban nyújtotta át Krizsó Szilvia műsorvezető Magyar Bálint oktatási miniszternek, akinek ez majdnem a bukásához vezetett. Történelemből végül új feladatsort állítottak össze, a matekérettségit pedig több tízezer vizsgázónak kellett újraírnia.

2003-ban is volt fennakadás, ugyanis a kijelölt időpontnál egy héttel korábban íratták meg német és francia nyelvből a szakközépiskolai érettségi írásbeli vizsgáit egy miskolci iskolában. A két tárgyban érintett 376 iskola 9 ezer diákjának póttételeket küldtek.

A 2000-es olaszérettségin is volt baki, mivel a feladatsor nyelvtani része megegyezett az előző évivel, amit nyilván az összes érettségiző megoldott gyakorlásképpen az érettségi előtt.

De a leghíresebb érettségi botrány alighanem az 1989-es volt, amikor több fővárosi és Pest megyei középiskolában már napokkal az érettségik megkezdése előtt ismerték a tételcímeket. Az érettségi szervezését koordináló minisztérium akkor úgy döntött, hogy egyetlen diák matekdolgozatát sem értékelik, helyette az érettségi bizonyítványokba a negyedik év végi matekjegyük került. 

Az érettségi botrány még Török Ferencet is megihlette, aki a '89-es év végzőseiről forgatta Moszkva tér című filmjét.