Elképesztő újjászületés: a Lotz-freskókat is restaurálták a Képzőművészeti Egyetemen

Lotz Károly monumentális freskói díszítik az Országházat, a Bazilikát, az Operaházat, a Pesti Vigadót és a Tudományos Akadémiát, valamint a Képzőművészeti Egyetemet is, ahol képei restaurálásával nemrég készültek el. A Ripost7 cikke.

Lotz Károly az Országház faliképeit sokszor fogvacogtató hidegben festette, nem csoda, hogy súlyos mellhártyagyulladást kapott, heteken át feküdt élet és halál között Andrássy úti lakásán. Amikor felépült, az otthonával szemközt, az Operaházban kapott megbízást, majd az alig néhány saroknyira álló akkori Műcsarnokban, az Andrássy út 69–71. szám alatt is rá bízták a mennyezeti freskók elkészítését. Ezeket újították most fel, az épülettel együtt.

Nevelt lánya volt a múzsája

Lotz Károly egy osztrák katonának és egy budai patikus lányának a nyolcadik szerelemgyerekeként született. 15 éves volt az 1848-as forradalom kitörésekor, amit akvarelleken örökített meg. Később festészeti tanulmányait Bécsben folytatta, majd a Várkert Bazárban kifejezetten hölgyeknek működtetett festőiskolát. 1885-től a Mintarajztanoda, majd a nők számára létesült Festészeti Tanoda tanára volt. 

58 éves korában elszerette, a válás után nőül is vette festőtársa feleségét, elfogadva annak három gyermekét. Legkisebb fogadott lánya, Kornélia időskori múzsája lett, akiről életrajzírója, Ybl Ervin azt írta: „...A mester életében nem ment férjhez, fiatalságának legszebb éveit feláldozta, hogy támogatója, csodálója legyen a nagy géniusznak, akinek megrokkant testében fiatal, teremtő lélek lobogott.” A művész életének utolsó húsz éve során számtalanszor megfestette a lányt.

Volt itt kórház, kabaré, bábszínház is

Az Andrássy úti palota hányattatott sorsa alatt volt múzeum, vásári látványosság, hadikórház, hivatal, színház, sőt kabaré is. 1882-ben itt mutatta be Munkácsy Mihály a Krisztus Pilátus előtt című festményét. Itt kapott helyet az Iparművészeti Múzeum első kiállítása. Amikor 1896-ban a Hősök terén elkészült az új Műcsarnok, a Magyar Képzőművészeti Társulat átköltözött oda. Ettől kezdve Régi Műcsarnoknak nevezték a palotát, amiben Plasticon néven viaszmúzeum nyílt, 1907-től pedig a Modern Színház Kabaré működött benne. Az első világháborúban sérülteket helyeztek el termeiben, majd karhatalmi alakulatok települtek be. A második világháborút követően a Képzőművészeti Főiskola műtermei leltek itt otthonra, az alagsori kabaré helyén pedig bábszínházat alakítottak ki. 
Most az azóta egyetemi rangra emelkedett főiskola fennállásának 150. évfordulójára teljeskörűen felújították az épületet.

A Habsburg-teremben is újraalkotják a freskóit – A Nemzeti Hauszmann Program részeként újra megalkotják a Budavári Palota elpusztított történelmi tereit, így a Habsburg-terem is régi fényében tündökölhet majd, aminek a mennyezetképét szintén Lotz Károly készítette. Itt Magyarország megszemélyesítőjének, Hungáriának az alakja, valamint Ferenc József és Erzsébet királyné ábrázolásai voltak láthatók. Bár a második világháborút megúszták, az 50-es, 60-as években tudatosan, bontócsákánnyal semmisítették meg barbár módon.