77 évvel a holokauszt után most sokan azt hiszik, zsidók állnak a koronavírus járvány mögött

A holokauszt több százezer magyar áldozatára emlékezünk ma. Április 16. azért lett idehaza emléknap, mert 1944-ben ezen a napon kezdődött a magyarországi zsidóság gettókba zárása.

Bár a hazai zsidóságot az 1867-es kiegyezés egyenjogúsította, a Nemzetgyűlés az első világháború után, 1920-ban elfogadta a numerus claususként ismert első zsidótörvényt, amely előírta, hogy az országban élő nemzetiségek nem tanulhatnak nagyobb arányban az egyetemeken, mint amekkora az összlakosságon belüli részarányuk. Az intézkedés elsősorban a zsidóságot sújtotta.

Ezt követte a többi jogfosztó intézkedés: a második világháború küszöbén, 1939-ben kihirdetett második zsidótörvény már faji alapon minősítette zsidónak azt, akinek legalább egyik szülője vagy két nagyszülője zsidó vallású volt, őket eltiltották az értelmiségi pályától. 1941-től pedig megtiltották a zsidók és nem zsidók közötti házasságot, sőt, a nemi érintkezést is, ami fajgyalázásnak minősült. 

Magyarország 1944. március 19-i megszállása után a németbarát kormány sorra hozta a zsidóellenes jogszabályokat a sárga csillag viselésétől a kerékpárok beszolgáltatásán át a zsidók lakásának kisajátításáig. Egy hónappal később megjelent a gettósításról szóló rendelet is, amelynek értelmében a kisebb települések zsidóságát nemre és korra való tekintet nélkül összeszedték, majd gyűjtőtáborokba szállították, a városokban élőket pedig elkerített gettókban zsúfolták össze. 

A tömeges deportálások 1944. május 15-én kezdődtek. Az Adolf Eichmann által irányított művelet keretében néhány hónap alatt 437 ezer vidéki zsidót hurcoltak haláltáborokba, Auschwitzba napi négy szerelvény, összesen 147 vonat indult. Budapest zsidóságának deportálását Horthy Miklós kormányzó ugyan leállította, de a sikertelen kiugrási kísérlet után a Szálasi Ferenc vezette Nyilaskeresztes Párt még szisztematikusabb tömegmészárlásba kezdett. 

A náci haláltáborokban összesen hatmillió zsidót gyilkoltak meg. Szomorú tény, hogy 77 évvel a világháború után még mindig sokan tagadják a holokauszt tényét, ráadásul a mostani világjárvány felerősítette ezt a tendenciát, mivel az összeesküvéshívők szerint zsidók állnak a jelenlegi koronavírus-járvány mögött.

A zsidókat a világjárvánnyal kapcsolatba hozó álhírek, amelyek szerint a zsidók hozták létre a vírust, hogy világuralomra törhessenek, nevetségesek is lehetnének, ha nem lennének halálosan veszélyesek 

– hangsúlyozta korábban az ENSZ főtitkára, felidézve, hogy ezzel ismét felütötte a fejét az az antiszemita nézet, amelynek alapján már a XIV. században a zsidókat vádolták azzal, hogy terjesztik a pestist. António Guterres rámutatott, hogy az oktatás is hibás, mert az amerikai fiatalok mintegy kétharmada nem is hallott a holokausztról. 

Idehaza szerencsére jobban állunk, jelenleg például két olyan film is megy a mozikban, amely a zsidók megpróbáltatásairól szól. Az Anne Frank – Párhuzamos történetek című dokumentumfilm az Oscar-díjas Helen Mirren közreműködésével idézi meg a 20. század legsötétebb időszakát. A legutóbbi Cannes-i filmfesziválon debütált és Magyarországon most induló Hol van Anne Frank? pedig animációs formában ad új megközelítést a történteknek. 

A történészek 50 és 70 ezer közé teszik azoknak a magyarországi romáknak a számát, akik a holokauszt áldozataiként koncentrációs táborokban vesztették életüket. A cigány holokauszt, a porrajmos áldozataira augusztus 2-án emlékeznek Magyarországon.