Kocsis Máté: a népszavazás a legerősebb eszköz a nyomásgyakorlási kísérletek ellen

Kocsis Máté azt mondta: Brüsszel kötelezettségszegési eljárással akarja eltöröltetni a gyermekvédelmi intézkedéseket. Nem nehéz észrevenni az összefüggést, – folytatta – hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltje Brüsszelből hazaérkezve ugyancsak bejelentette, hogy el fogja törölni a vonatkozó törvényeket.

Hozzátette: nagy csalódás, hogy az Európai Unió háttérbe szorítja a gyermekvédelmi jogokat az „erőszakos LMBTQ-propaganda miatt”, amely a gyermekeket vette célba azzal, hogy minden felületen hirdeti, van lehetőség nemváltásra és a gyermekek életkorának nem megfelelő tartalmakat tesz közzé.

Ismertette: a népszavazás kérdései arról szólnak, hogy a szülő hozzájárulása nélkül tartsanak-e szexuális irányultságokat bemutató foglalkozásokat, népszerűsíthetnek-e nemátalakító műtéteket, korlátozás nélkül be lehet-e mutatni a gyermekek fejlődését befolyásoló és a nem megváltoztatását bemutató tartalmakat a médiában.

A szülőnek kizárólagos joga van a gyermek nevelését illetően, vagyis csak a szülő dönthet arról, hogy szeretné-e gyermekével megismertetni ezeket – hangsúlyozta a frakcióvezető.

Kocsis Máté beszélt arról is: Magyarországon ugyan még nem volt például olyan, hogy óvodásokat nemátalakító műtétnek akartak volna alávetni a szülők beleegyezése nélkül, de Belgiumban például már 14 éves kortól szülői beleegyezés nélkül lehet ilyet csinálni és az Egyesült Államoktól a nyugat-európai országokig egyre elterjedtebb, hogy óvodákban és iskolákban érzékenyítő előadásokat tartanak.

A törvény és a népszavazás célja, hogy Magyarországon a továbbiakban se legyenek ilyen esetek, mert a kormánypártok szerint óvodásoknak sem a szexualitás természetes, sem az alternatív formái nem valók – mondta, hozzátéve: a törvény a gyerekekről szól, a felnőttekre nem vonatkozik.

Az Országgyűlés korábban elrendelte a kormány által a gyermekvédelmi törvény elfogadása után kezdeményezett népszavazást. Az erről szóló határozat szavazásán a kormánypárti képviselők mellett csak néhány független képviselő vett részt, az ellenzéki frakciók nem voksoltak. Az országgyűlési határozat négy kérdést tartalmaz:

• “Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?”;
• “Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?”;
• “Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?”;
• “Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?”.

A referendumnak a kormány tervei szerint lett volna egy ötödik kérdése is, ám a Kúria úgy döntött, hogy a „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek a nemátalakító kezelések?” című kérdés nem hitelesíthető, mivel népszavazás nem irányulhat az Alaptörvény megváltoztatására, márpedig bárhogyan válaszol egy érvényes népszavazáson a többség erre a kérdésre, azután mindenképp módosítani kellene az Alaptörvényt. A kormány végül nem várt az Alkotmánybíróság felülvizsgálatára, inkább kihagyták a kérdést a népszavazásból. A most meghozott határozat tartalmazza azt is, hogy az országos népszavazás lebonyolításának költsége 12,6 milliárd forint – függetlenül a kérdések számától, ha azokról egy napon szavaznak –, ha azonban az országgyűlési választással egyszerre tartanak népszavazást, akkor a költségeket a népszavazás 5,5 milliárd forinttal növeli. A parlament november 9-én változtatott az országos népszavazás eljárásán ellenzéki kezdeményezésre, egyhangúlag. Ez teszi lehetővé, hogy népszavazás akár országgyűlési, európai parlamenti vagy önkormányzati választással egyszerre is tartható.

A négykérdéses népszavazáson az egyre erőteljesebb LMBTQ-lobbira lehet nemet mondani, valamint mindenki kiállhat amellett, hogy a gyermekek szexuális neveléséről csak a szülők dönthetnek. Mivel Brüsszelt mára teljesen elárasztotta az agresszív LMBTQ-propaganda, minden eszközzel fellépnek a magyar gyermekvédelmi törvény ellen, többek között ezért nem akarnak megállapodni a helyreállítási alapról sem.

A parlament a kérdésekről egyenként szavazott. Sorrendben a következő szavazati arányok alakultak ki: első kérdést 123 igen szavazat, egy tartózkodás, a másodikat 124 igen szavazat, egy tartózkodás, a harmadikat 125 igen szavazat, míg a negyedik kérdést 125 igen szavazat, egy tartózkodás mellett fogadták el.

A köztársasági elnök dönt majd

A határozat tartalmazza azt is, hogy ha az országos népszavazást önmagában bonyolítják le, akkor a költsége 12,6 milliárd forint – függetlenül a kérdések számától, ha azokról egy napon szavaznak -, ha azonban az országgyűlési választással egyszerre tartanak népszavazást, akkor a népszavazás kevesebbe kerül és csak 5,5 milliárd a költsége.