Valóban Kína határozza meg a jövőt? – itt a megdöbbentő válasz

Az Axióma e heti videójában Salát Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezetője szerepel, aki hazánk egyik legelismertebb kínakutatója. A videóban arra a kérdésre keresi a választ, hogy igaz-e az a feltevés, miszerint Kína világuralomra tör a 21. században?

A professzor elismeri, hogy Kína globális súlya továbbra is növekedni fog, de figyelmeztet: a kép ennél sokkal összetettebb.

„Nem vitás, hogy Kína hatalmas fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Az egyik legszegényebb országból a világ második gazdaságává vált és valószínű, hogy fejlődése még évekig folytatódik” – kezdte Salát Gergely.

Több szempontot is a figyelmünkbe ajánlj. Kifejti, hogy Kínának még mindig sok belső, strukturális kihívással kell megküzdenie, így nem prioritása, hogy a világon mindenhol jelen legyen.

Salát Gergely leszögezte: Kínának egyszerre kell mérsékelnie a társadalma elöregedését, a környezet romlását és a szegénységet is. Így a külső kapcsolatokkal főként akkor foglalkozik, amikor azok gazdasági vagy nemzetbiztonsági szempontból érintik.

Többek között felhívta a figyelmet arra is, hogy Kína hadereje továbbra is messze az amerikai haderő mögött áll, ráadásul ellenséges államok veszik körül, így geopolitikai célja elsődlegesen saját biztonságának garantálása.

Kína ezen kívül a kulturális térben sem veheti fel a versenyt a Nyugattal. A kínai könyvek, a kínai filmek és a kínai nyelv az országon kívül továbbra sem meghatározók, így az USA kulturális hegemóniája szinte megtörhetetlen számára – magyarázta Salát Gergely.

A világpolitika alakulásáról szerinte Kína nem egyedül dönt. Az utóbbi időkben Washington megpróbálta ellensúlyozni Kína térnyerését, és a nyugati közvélemény alakításában továbbra is előnyt élvez.

„Egy olyan világ kialakulása, amelyben mindenki kénytelen Kínához igazodni, egyáltalán nem reális. Az viszont biztos, hogy véget ért az az időszak, amelyben a szabályokat kizárólag az Egyesült Államok szablyák. A 21. század tehát nem csak Kínáé, de Kínáé is lesz” – zárta sorait a professzor.

Mindezek fényében elmondható, hogy a jövőt nem kizárólag Kína, hanem a nagyhatalmak egymás közötti versengése fogja meghatározni.