Sikeresen kezelte a kormány a gazdasági veszélyhelyzetet

Bodó Sándor hozzátette, Európában a veszélyhelyzet okozta gazdasági krízisben két út volt: az egyik, hogy „valamiféle normatív alapon kapott minden munkavállaló egy bizonyos összeget, és ezt nem kötötték semmilyen feltételhez”.

Kiemelte, Magyarország eredményesen járt el, bár nem ezt az utat választotta, ugyanis a kormány a munkát állította a középpontba, ezért minden támogatást a munkahelyek megvédéséhez, munkahelyek teremtéséhez kötött.

Az államtitkár szerint a foglalkoztatottak magas száma mellett a folyamatosan növekvő bérek adnak stabilitást a gazdaságnak. Hozzátette, hogy a legfrissebb negyedéves adatok szerint 435 200 forint volt az átlagbér Magyarországon. Egyúttal megjegyezte, 2010 óta több mint a duplájára nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum, és ezek a többi bért is felfelé tolták.

A regisztrált álláskeresők száma eddig nem látott alacsony szintre, 260 ezer alá csökkent, a munkanélküliségi ráta pedig 4 százalék, míg 2010 előtt még 12 százalék volt

- mondta. Az államtitkár úgy fogalmazott: „kiszámítható, a válságot, azt gondolom jól kezelő munkaerőpiaci intézkedések sora után vagyunk” jelenleg pedig a „munkahelyteremtés időszakát éljük”. Példaként említette, hogy továbbra is népszerű a Vállalkozások munkaerő-támogatása program, amelyben

havonta 100 ezer forint bértámogatást biztosítanak fél éven keresztül azoknak a cégeknek, amelyek legalább egy hónapja regisztrált álláskeresőt foglalkoztatnak.

Még nyitva van a program, amelynek a segítségével már több mint 20 ezer ember tudott elhelyezkedni a munkaerőpiacon

- tette hozzá Bodó Sándor.

Sosem látott csúcson van a foglalkoztatás, de folytatódik a munkahelyteremtés – áll az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) korábbi közleményében. A Vállalkozások munkaerő-támogatása programmal már több mint 20 ezer regisztrált álláskereső elhelyezkedését segítheti a kormány – közölte Bodó Sándor. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára közölte: az eddig kért összesen több mint 10 milliárd forint támogatásból közel 8,5 milliárdot mostanra meg is ítéltek a cégeknek. Majdnem minden második igénylés a feltételek könnyítése óta, az elmúlt két hónapban érkezett be. A kormány június elsejétől terjesztette ki szélesebb körre a munkaerő-támogatás programját. A tavaly októberben elindított program eredetileg a 25 év alattiak és az alacsony képzettségűek felvételére ösztönözte a munkaadókat. A nyár elejétől már minden, legalább egy hónapja regisztrált álláskereső elhelyezkedéséhez igényelhető az állami hozzájárulás. A támogatás mértéke teljes munkaidős foglalkoztatás esetén havonta a bérköltség – vagyis a bruttó munkabér és szociális hozzájárulási adó – fele, de legfeljebb 100 ezer forint lehet. A munkaadók a korábbi öt hónap helyett fél éven át kaphatnak így összesen akár 600 ezer forintot egy új dolgozó felvétele után. A programban a legtöbb álláskereső foglalkoztatásához Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén és Bács-Kiskun megyékben kértek támogatást. A gazdasági ágak közül pedig a kereskedelem, gépjárműjavítás, az építőipar és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás a legnépszerűbbek. A Vállalkozások munkaerő támogatására folyamatosan lehet jelentkezni a helyileg illetékes járási hivatalok foglalkoztatási osztályainál. A részletes feltételek és dokumentáció a munka.hu honlapon érhető el. „A legfrissebb adatok szerint a 4,7 milliót közelíti a magyar munkavállalók száma, a hazai elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatottaké pedig 4 millió 450 ezer fölé emelkedett. A rendszerváltoztatás óta nem dolgoztak ilyen sokan Magyarországon, ami a foglalkoztatáspolitikai intézkedések eredményességét mutatja. Ahogy 2010 óta mondjuk, a magyar emberek nem segélyből, hanem munkából szeretnének megélni. A kormány ennek megfelelően a válsághelyzetben kiemelten kezelte, és a gazdaság újraindítása során is legfontosabb feladatának tartja a munkahelyek megőrzését, újak teremtését” – közölte Bodó Sándor.