Kimondta a víruskutató: ennyire véd az AstraZeneca a dél-afrikai mutációtól

Vajon mennyire véd az AstraZeneca a dél-afrikai mutációtól? – merül fel a kérdés, miután mindenféle híreket hallani a brit-svéd oltóanyagról. A Ripost erről kérdezte dr. Rusvai Miklós víruskutatót, aki leszögezi: a dél-afrikaiak azt állítják, hogy nem hatékony az AstraZeneca vakcina, s ezt el kell fogadnunk, noha máshol nem végeztek ilyen vizsgálatokat.

Majd így folytatja: „Ez lehet, hogy nem a dél-afrikai koronavírus mutáció következménye, hanem más ok az, ami közrejátszik. Ne felejtsük el, hogy az AstraZeneca vakcina hordozó (vektor) vírusa, a csimpánz adenovírus gyakori Afrikában és az emberek között is okoz fertőzést anélkül, hogy bármi betegséget idézne elő. A tünetmentes csimpánz adenovírus fertőzés immunitást hoz létre a vakcinában lévő, koronavírus gént hordozó adenovírus ellen, ezért hat kevésbé a vakcina”.

Ötven százalékban így is véd

A virológus szerint részlegesen, körülbelül 50 százalékban az afrikai kontinensen is véd az AstraZeneca vakcinája a dél-afikai mutáció ellen, ami jobb, mint a semmi.

Csak azoknál nem hat a vakcina, akik immunisak az adenovírusra

A vektor vakcinák – ilyen a Szputnyik V és az AstraZeneca – egy ártalmatlan vírust használnak arra, hogy a koronavírus tüskefehérjét kódoló génjét bejuttassák az emberi szervezetbe. Ez a tüskefehérje gén csupaszon van a Pfizer és Moderna vakcinákban, ezért ezek sokkal sérülékenyebbek, fagyasztani kell őket a szállítás és tárolás alatt, az egyiket mínusz 70, a másikat mínusz 20 fokon, nehogy tönkremenjenek.

Az orosz és az angol vakcinánál a tüskefehérje genetikai információit becsomagolják egy ártalmatlan adenovírusba, ezért azok sokkal könnyebben tárolhatók és szállíthatók. Az adenovírusok, amik itt csomagolóanyagként szolgálnak, elterjedtek az élővilágban. Az orosz vakcina alapjául szolgáló emberi adenovírus öt-tíz százalékban okoz fertőzést az európai emberek között, ezért azokban az emberekben, akik immunisak az adenovírusra, nem fog hatni a vakcina.

Ugyanakkor az AstraZenca majom adenovírusba teszi a tüskefehérje gént, s mivel Afrikában gyakori a majom adenovírus okozta fertőzés az emberek között is, így ott az AstraZeneca bizonyos százalékban nem fejti ki a hatását.

A víruskutató nem tartja helyesnek, hogy az afrikaiak nem használják fel az AstraZeneca vakcinát, és azt reméli, hogy felajánlják a vakcinát olyan országoknak, ahol még nem terjedt el a dél-afrikai mutáció, és nem immunis a lakosság az oltóanyagban található hordozó csimpánz adenovírus ellen.